Heves megyei aprónyomtatványok 1/U

Parádés pörköltek U, j helyszínen, a Nép­ligetben, de a megszokottan gazdag kulturális kínálattal és ínycsiklandó pörköltekkel vár­ja a közönséget a SzeptEmber Feszt az ősz első hétvégéjén (szeptember 4—6. között). Az idén - a fözőversenyek mellett - a különlegességek lesznek a főszereplők. A kóstolásból a közönség sem maradhat ki: a pörköltparádén és a pörköltek terén mindenki kedvére ízlel­gethet. A választékra igazán nem lehet panasz, hiszen ma­gyar szürkemarha-, mangali­ca-, bivaly-, birkahús, kakas és a hal egyaránt rotyog majd a bográcsokban. A három nap alatt jazz- és könnyűzenei koncertek, magyar rekoi bemutatója szórakoztatja nagyérdeműt. A négy szú dón több mint száz feli műsorát láthatjuk-hallhatj muzsikál egyebek között az1 Első Emelet, a Géniusz, a Mo­bilmánia, Nagy Feró és a Be­atrice, a Kaukázus, Berki Ta­más és együttese, a Budapest Ragtime Band, Szakcsi-Sziámi duó és a Piramis együttes. Mint eddig minden év­ben, a gyermekek ezúttal is kiemelt figyelmet élveznek a SzeptEmber Feszten. Bűvész - és bohócműsort, bábelőadást, játszóházat, ügyességi verse­nyeket rendeznek a számukra, s az egészen kicsik kényelme érdekében etető- és pelenká- zóhelyiséget is kialakítanak a szervezők. Mindemellett újdonságból sem lesz hiány: az osztálytársak találkozója remek lehetőség a „nagy ta­lálkozás” és különféle progra­mok megszervezésére, hogy az öregdiákoknak ne legyen más dolguk, mint az önfeledt szórakozás és a régi emlékek felidézése. További információ: www.szeptemberfeszt.hu Borfesztivál-jubileum Budafokon O zeptember 5-én és 6-án huszadik alkalommal ren­dezik meg a Budafoki Pezs­gő- és Borfesztivált az Orosz­lános udvarban, a Savoyai té­ren és a városrész varázslatos pincéiben. A helyi művészek és előadók mellett olyan ki­váló énekesek és együttesek is fellépnek, mint például a Bu­dapest Bár, a Besh o Drom, Ferenczi György és a Racka- jam (szombaton), a Fabula Rasa, a Cimbaliband és Rúzsa Magdi (vasárnap). Ezenkívül kézműves piac, hagyományőr­ző játszótér, gasztronómi­ai különlegességek és termé­szetesen borkóstolók várják a látogatókat, akik a helyszínek között közlekedő kisvonatot és a fesztiválbuszt térítésmen­tesen vehetik igénybe. A fesztivál valameny- nyi programja ingyenes, csak a kóstolópohárért kell fizetni azoknak, akik fogyasztani sze­retnének. További információ: www. budafoki borfeszti val. hu 4 * 4 h www.itthon.hu \V 2009/10. szeptember Itthon otthon van Fakanalat ragadnak a falusi vendéglátók Fedezzük fel a vidéket! Térjen be a mi utcánkba! — hangzik a VII. Falusi turizmus utcafesztivál jelmondata. A szíves meghívásnak bizony nemigen lehet ellenállni, hiszen a rendezvényen Baranya megye és az egész Dél-Dunántúl falusi vendégfogadói, kézművesei, hagyományőrző néptánccsoportjai és kórusai kínálnak ízelítőt a régió vidéki turizmus kínálatából a pécsi Sétatéren szeptember 27-én. A színes forgatag ban - amely­nek főszervezője Baranya Megyei Fa­lusi Turizmus Köz­hasznú Szövetség - egy-kettőre elrepül a nap. Részt vehe­tünk a fellépő tánc- együttesek és kórusok kulturális programjain, megkóstolhatjuk a régió nagyszerű borait, a baranyai, somogyi, tolnai népi étele­ket és finomságokat: például lapcsánkát, házi réteseket, lakodalmas kalácsokat, süte­ményeket, körözötteket, sti- foldert, sajtokat, mézeket... Betekintést nyerhetünk a kézművesek tevékenységeibe (fafaragás, csuhé- és szalma- díszkészítés, fazekaskorongo­zás, bábkészítés, üvegfestés, nemezelés). Az ízek, hangok és látványok közben informá­ciót gyűjthetünk a régió falusi turisztikai kínálatát bemutató kiadványokból, és aztán nincs más hátra, mint tervezgetni, hogy az elkövetkező hetek­ben, hónapokban hol töltjük majd szabadságunkat. Fia igazán tájékozottak szeretnénk lenni abban a kér­désben is, hogy hol, milyen finom étkekkel várják a ven­déget, október 3-án látogas­sunk el Hosszúheténybe, a Falusi vendégfogadók orszá­gos sütő-főző fesztiváljára. A Baranya megyei faluban hazai és határon túli falusi vendég- fogadók mérik össze tudásu­kat sütésben-főzésben saját kedvükre és persze a kö­zönség örömére. A verseny komoly kihívást jelent a részt­vevőknek, hiszen min­den csapat egységes nyersanyagcsomagot kap, amelynek tartal­mát csak a helyszínen ismerik meg a csapatta­gok. Az összetevőkből a csapatok menüsort állítanak össze, az ételekből - a szakmai zsűrizés után - a közönség is kóstolhat. A verseny ideje alatt (11-17 óráig) kulturális programok (hagyományőr­ző táncegyüttesek, kórusok, gyermekműsorok, bábelőadá­sok), kézműves bemutatók, borkóstolók, egészség- és aromasátor, lovaglás, lovasbe­mutatók várják az érdeklődő­ket. Az eredményhirdetés és a díjkiosztás után a fesztivál utcabállal zárul. További információ: www.baranyavidek.hu Több millió ember szenved az allergén gyomnövény pollenjétől Parlagfűmentes Magyarországért Az egészséghez való jogot a Magyar Köztársaság alkotmánya az állampolgári alapjogok között em­líti, a becslések szerint mégis minden ötödik honfitársunk mindennapjait keseríti meg a parlagfű pol­lenje. Az allergia népbetegség, a hatékony parlagfű-mentesítés, terjedésének megakadályozása közös ügyünk. Cikksorozatunk első részében a hazai parlagfűhelyzetről nyújtunk rövid áttekintést. A z Ambrosia nem­zetség mint­egy negyven faja közül az ürömlevelű parlagfű (Amb­rosia artemisiifolia L.) a leg­jelentősebb. Átlagosan 120— 140 centiméter magas, dúsan elágazó, erőteljes növekedésű, nyárutói egyéves növény. A porzós virágzatok füzérekben a hajtások csúcsain találhatók, egy virágzatban 10-15 hal­ványsárga virág van. Könnyen összetéveszthető a kiskertek közkedvelt dísznövényével, a büdöskével (Tagetes patula) és a paradicsommal, valamint a gyomnövények közül a fekete ürömmel (Artemisia vulgaris). Csírázása szabadföldön a hazai éghajlati viszonyok kö­zött március végén elkezdő­dik. Május végétől intenzív növekedési szakasz veszi kez­detét. Az első porzós virágok július elején jelennek meg. A termelődő mag és pollen mennyiségét jelentős mérték­ben befolyásolja a kelés ideje. Egy áprilisban kikelt, átlagos fejlettségű növény több mint hatmilliárd (!) pollenszemet termel és négyezer magot hoz, a tömeges virágzás és pollenszóródás ideje augusz­tus-szeptember. Későbbi kelés esetén a növény „teljesítmé­nye” jelentősen csökken; az augusztusban kelők pollen­produkciója „csak” néhány millió pollenszem. Honnan jött, hová tart? A sok embertársunk min­dennapjai megkeserítő, al­lergén gyomnövény Észak­Amerikából került Európába az első világháború alatt. Ha­zánk területén már az 1920- as években megtalálható volt a dél-somogyi részeken. Elsősorban nagy ura­dalmakban jelent meg, ahonnan az áruszállítási út­vonalak mentén szétterjedt, kez­detben csak a déli részeken, majd tovább észak felé. Nap­jainkban az egyik legagresszívebb gyomnövényünk. Leggyakoribb fel­szaporodási helye a megbolygatott talajú, elhanyagolt parlagterületek, például a” nagyberuházások, ipartelepek, utak, lakótelepek környéke. A világon is egyedülálló­nak számító országos gyom­felvételezések adataiból 1947 óta nyomon tudjuk követni a parlagfű hazai elterjedését. Tíz évvel ezelőtt is a legje­lentősebb gyomfajunk volt, borítása pedig azóta még to­vább növekedett, ma már csak Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében jelentős a parlagfűvel nem fertőzött területek aránya. Amennyiben nem védekeznénk ellene, szántóte­rületeink több mint öt száza­lékán parlagfű teremne! Miért veszélyes? A parlagfű szinte valameny- nyi szántóföldi kultúrában elő­fordul, és jelentős terméskiesést okoz. Ha nem védekeznénk elle­ne, a búza-, a kukorica- és a napraforgóterületek országos átlagtermése és a termények értékesítési ára alapján számol­va a 345 ezer hektáron a kul­túrnövényt kiszorító parlagfű évente több mint 86 milli­árd forintos árbevételkiesést okozna az agrárágazatnak. A növény környezeti tényezők­Hasznos információ a parlagfűm! az interneten (amelyek egyebek között cikkünk forrásaként is szolgáltak): http://www.nepegeszseg.net/parlagfitrol.php http://www.fimi.lju/cioc/upload/200006/ pa rlagfu_poszterek.pdf kel szembeni igénytelensége, jó szárazságtűrő és tápanyag­hasznosító képessége, fo­lyamatos csírázása, intenzív kezdeti növekedése és nagy biomassza-produkciója mind­mind a parlagfű olyan sajátos­ságai, amelyek jelentősen hoz­zájárulnak intenzív elterjedé­séhez és a kártétel mértékének növekedéséhez. A mezőgazdaságnak oko­zott kártételén kívül az elmúlt két évtizedben a pollenallergia kiváltó tényezővé emelkedett. Allergén hatását a levegő­ben jelen lévő egyéb szeny- nyezőanyagok még tovább fo­kozzák. Egyes kutatók vélemé­nye szerint 10-50 pollen, má­sok szerint légköbméterenként már öt-hat pollenszem is elég a tünetek jelentkezéséhez. Hazánk légterének parlag- fűpollen-terhelését 1992 óta monitorozza az ANTSZ aero- biológiai hálózata. Kezdetben csupán három, 2005 óta pedig már 19 állomás monitorozza a napi pollenkoncentrációt. A tizenöt éves adatsor adatai alapján elmondhatjuk, hogy ffjgl hazánk légtérének parlagfű- pollenterhelése a fő virágzási időszakban sokszorosan meg­haladja a tüneteket kiváltó mi­nimális koncentrációt. A védekezés törvényi kötelesség Az egészséges környezet biztosítása érdekében közös cél, hogy a parlagfű felszapo­rodását és terjedését allergén pollentermelése miatt meg­akadályozzuk. Mindez törvé­nyi szintű rendelkezésként az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény is előírja a föld­tulajdonosok és földhasználók számára egyaránt. A legfontosabb, hogy minden alkalmas eszközzel hosszú ideig kell védekezni annak érdekében, hogy tartós eredményt érjünk el. Ameny- nyiben kellő ismeret hiányá­ban nem tudunk növényvédő szert választani, a Mezőgaz­dasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) növény- és talajvé­delmi igazgatóságok segítenek a szaktanácsadásban. (x)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom