Heves megyei aprónyomtatványok 1/R

Orlandini ház 1868. augusztus 25-én azonos érdeklődésű tudósok és lelkes lokálpatrió­ták köszöntötték itt egymást, mindenféle tartózkodás, féltékenység és szak­mai irigység nélkül. Valamennyien a célra figyeltek, amelyért értelmesnek tartották áldozatot hozni. Ipolyi Arnold kanonok vendégei ekkor fogal­mazták meg az intézményes magyar műemlékvédelem alapelveit. Az sem mellékes, hogy egy olyan épületben, amely a barokk stílus egyik átlagon felülire sikeredett alkotása. A ház névadója, püspöki udvarmester emeltette a mai épület nyugati szár­nyát. Nem elégedett meg a praktikus elvekkel, adott a külcsínre, az esztéti­kumra is, így aztán a homlokzatot négy, fülkébe helyezett szoborral dí- szíttette. Kevés ideig élvezte a művet, mert 1761-ben a hercegprímássá kinevezett egri püspökkel együtt Esztergomba távozott. Utódai szekérszínt, magtárt, istállót, továbbá négy szobát, két konyhát — a stílus jegyében — építtettek. így lett egész. Közben háromszor volt tulajdonos-változás. 1860 táján egy ügyvéd tulajdona volt,akitől bérelte Ipolyi Arnold és aki össze­hívta a fentebb említett szakembergárdát. Mindannyiukat a központi téma foglalkoztatta. Joggal keseregtek amiatt, hogy hazánkban alig maradt teljesen ép hajdani középület. Emlegették a törökdúlást, az elődök vétkes könnyelműségét. Együtt sajnálták, hogy az egri vár majdhogynem semmivé lett. Utalhattak a szerencsés franciákra, akik joggal büszkélkedhetnek váraik­kal, Loire menti kastélyaikkal. Dicsérhették Pyrker érseket, aki rádöbbent arra, hogy a művészeti hagyatékot óvni, menteni kellene. Ők már eddig is so­kat tettek, ha mással nem, akkor a toll fegyverével. A vendéglátó és a részt­vevők már korábban hozzáfogtak a múlt hagyatékának közkinccsé tételéhez, írásaikban ismertették, elemezték és akaratlanul is felhívták a figyelmet érté­kükre. Remek támogatásra leltek az orvosok és természet vizsgálók tábo­rában. A bevezetőben jelzett ülésen olyan alapelveket rögzítettek, melyek ma is érvényesek, hosszabb távra megszabták a cselekvés irányát. Az elhatározást tettek követték. 1881-ben törvényben rögzítették a mű­emlékek iránti érdekeltség és kegyelet ápolását és ezzel kapcsolatos feladato­kat. 20 éve emlékeztek meg a száz évvel ezelőtti zászlóbontókra és emlékük­re táblát helyeztek a Klapka utcai oldalára az Orlandini háznak. Pécsi István: Ódon házak, hajdanvolt egriek 1986. — Panoráma 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom