Heves megyei aprónyomtatványok 1/R

Árpádkori város: EGER

Eger, püspöki várost, István király alapította. IV. Béla jelentős kedvezményekkel gyarapította. A város a délről észak felé húzódó völgybe települt. Régen nemcsak a mostani város és a vár alkotta az egri településcsoportot, hanem a mostani várostól északra és délre, Felnémettől Makiárig az egész völgyben elővárosok települtek. Egerben lakott a püspök, az egri völgy pedig tele volt templomokkal és a szerzetesek kolostoraival. Vannak, akik három prépostság létezéséről tudnak — pl. Pázmány a nagyszombati zsinat határozatairól szóló művének függelékében említi a székesegyházi, a Boldog- asszony és a Szent Péter prépostságot. Azt is állítják, hogy régen domonkos rendi, ágoston rendi és pálos szerzetesek laktak Egerben. Az említett zsinat függelékében olvasható, hogy a ferenceseket az egri püspök még a rendalapító Szent Ferenc életében hozta be Egerbe. Betelepedésüket Barkóczi 1225-re teszi. A káptalant akkor 36 kanonok alkotta.

Eger város a régi királyoktól sok kiváltságot kapott, azok azonban elvesztek, csupán Rudolf császárnak egyes kiváltságokat megerősítő oklevele maradt fenn. Ez az 1587. december 22-én kelt oklevél „Eger város és az egri völgy összes polgárainak kérésére" átírja Oláh Miklós egri püspöknek 1552. április 9-én kelt kiváltságlevelét. Ebben Oláh püspök megerősíti az egriek 1552 előtt szerzett kiváltságos jogait, az itt lakó polgárok öröklésmódját, az első- és másodfokú igazságszolgáltatás rendjét stb., melyekkel éltek és azokat utódaik számára megnyitva örök időre érvényesítette.

Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730-1735.

A túravezetés nem foglalkozás, hanem önként vállalt társadalmi tevékenység.

***

A túra résztvevői a túravezetővel a túra időtartama alatt alkalmi közösségben élnek, mely közösség vezetőjének a túravezetőt ismerték el.

14