Heves megyei aprónyomtatványok 1/G
/íz M3-as autópálya nyomvonala a Bükk és a Mátra lábánál vezet keresztül, mintegy mesterségesen kettészelve e régiót északi hegyes-erdős és déli sík-mezős vidékre. A környék rendkívül kedvező természeti adottságait már régen felfedezték, a nyugatkeleti irányú közlekedés és kereskedelem útvonala már az őskorban is itt húzódott. /í jövő évezred számára nélkülözhetetlen autópálya építése előtt lehetőségünk nyílt az előzetesen felszíni terepbejárással kijelölt régészeti lelőhelyek átvizsgálására. Óriási szakmai kihívás, ugyanakkor hatalmas feladat is volt ez egyben. A Heves megye területére eső 48 km hosszú szakaszon 35 helyen bukkantunk a hajdanvolt élet nyomaira. 1993-1997 között mindegyiket feltártuk, némelyiket csupán néhány kutatóárokkal szondáztuk, volt ahol magnetométeres felmérés vagy talajfúrás nyomán részleges ásatást végeztünk, s nem volt ritka a nagy, összefüggő felület megnyitása sem. Kutatásainkban nagy segítségünkre voltak más megyék régészei, hiszen Heves megyében volt a legrövidebb idő az archeológiái munkák elvégzésére, mert itt kezdődtek el leghamarabb az építkezések. •Heves megye területén, az autópálya nyomvonalán előkerült gazdag régészeti leletanyag az új kőkortól a későközépkorig terjedő időszakot öleli fel. Ezek közül a legszebb, legjelentősebb s szakmailag legizgalmasabb leletekből válogattunk ízelítőt e bemutatóra. ;4i Alföldön húzódó Csörsz/Ördög árok római hadmérnökök irányításával Kr. u. 3-4. században készült védmű, mely északról és keletről ölelte körül a szarmaták országát. A Csörsz-árok mentén, egymástól nem messze előkerült három, késő római - kora nép- vándorlás kori temető (Szihalom-Budaszög, Szihalom-Pamlényi-tábla, Mező- szemere- Kismari-fenék). A régészeti jelen-ségek és a leletanyag alapján feltehetőleg kapcsolatba hozhatók a határvonal védelmével (fegyverek), s nagy számú, jelentős importárujuk (üvegpohár, borostyánkő, fibula, övcsat, szíjvég, veretek, ládika, pénz) bizonyítja, hogy az ősidőktől meglévő kereskedelmi útvonal a késő római időszakban egy jól kiépített úthálózat része lehetett. /í Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú- Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területét érintő M3-as autópályanyomvonalán előkerült régészeti leletanyagból az ELTE-BTK Régészettudományi Intézete és a Magyar Nemzeti Múzeum rendezett kiállítást. Felelős kiadó: Dr. Petercsák Tivadar Eger, DIV, 1998. ÚJKŐKOR NEOLITIKUM (Kr. e. VI-V. évezred) I. vitrin Füzesabony-Gubakút (Heves m.) Újkőkori falu a Kr.e. VI. évezredből II. vitrin Mezőkövesd-Mocsolyás (Borsod-Abaúj- Zemplén m.) Újkőkori telep és temetkezések a Kr.e. VI. évezredből III-V. vitrin Polgár-Csőszhalom-dülő (Hajdú-Bihar m.) Újkőkor végi telep és sírok az Kr.e. V. évezredből RÉZKOR (Kr. e. VIII. évezred) VI. vitrin Polgár-Nagy Kasziba (Hajdú-Bihar m.) Rézkori sírok a Kr.e. V. évezred végéről VII. vitrin Szihalom-Pamlényi-tábla (Heves m.) Rézkori sír a Kr.e. IV. évezredből Szihalom-Sóhajtó (Heves m.) Rézkori temető a Kr.e. IV. évezredből BRONZKOR (Kr. Ill I. évezred) VIII. vitrin Polgár-Kengyel-köz (Hajdú-Bihar m.) Kora bronzkori település a Kr. e. III. évezredből
