Heves megyei aprónyomtatványok 1/F

„Valóságos képet akarok adni arról a néhány évtizedről, amelyben én, mint író éltem."

Galgóczi Erzsébet Kossuth-díjas írónő emlékére állandó kiállítás nyílt 1991. május 17-én, a Múzeumi Világnapon, halálának második évfordulóján.

Az emlékszoba az írónő hagyatékából létesült, amelyet a család ajándékozott Győr városának és az írónő szűkebb hazájának, Mén- főcsanaknak.

Ménfőn született 1930. augusztus 27-én, meghalt Ménfőcsanakon 1989. május 20-án. Középiskoláit Győrött végezte 1949-ben. Egy évig vasesztergályos a győri Vagongyárban. 1951-1955-ben elvégezte a Színművészeti Főiskola dramaturg szakát. Dolgozott újságíróként a Magyar Ifjúság és a Művelt Nép c. folyóiratoknál, 1957 januárjától szabadfoglalkozású író. írói munkásságáért kitüntették Kossuth díjjal (1978), háromszor kapott József Attila díjat (1962, 1969, 1976). SZOT-díjas.

Az emlékszoba a Bezerédj-kastélyban kapott helyet. A kastélyt Esterházy Pál építtette a 17. században, a melléképülettel együtt. A kastély 1780 körül épült, az udvari bejárata 1804-ből való. A kastély-kápolna 17-18. századi.

A Bezcrédj család birtokába 1817-ben került, ez időből származik mai elnevezése is. Az épületegyüttest 1988-ban állították helyre, amelyben a Művelődési Központ, a könyvtár és az emlékszoba kapott helyet. A kastélyhoz tartozó barokk kápolna műemléki helyreállítása 1991-ben fejeződött be.

A kastélyt így írja le Galgóczi Erzsébet:

„A kastélyt talán helyesebb úrilaknak nevezni. Tizennégyszobás, magasföldszintes barokk épület, klasszicista homlokzattal. A kocsi- feljáró szegélye, az oszlopok vörösmárványból készültek. Az épület a kocsifeljáró alatti tömör pinceajtóval, a mellékszárny kovácsoltvas ablakaival méltóságot, egyensúlyt és harmóniát sugároz.”

A mellékszárny száz négyzetméteres, boltíves, tágas helyiségében van az emlékszoba. Egyik oldalon az írónő parasztszobáját idéző tárgyak láthatók, amik „arra jók, hogy az ember esztétikai ízlését kiegészítsék” - nyilatkozta Galgóczi egyik alkalommal. A terem másik oldalán a dolgozószobája, amelyet Berta Bulcsú ilyennek látott: „A dolgozószoba, egyben alvószobája puritán. Közben könyvespolcok. Az ablak előtt nagy gyári íróasztal, forgószékkel. Az íróasztalon naptár, csukott írógép, kéziratok, egy cserépben zöld növény, oldalt mű1