Heves megyei aprónyomtatványok 1/F

nánk, mert azonnal felhívná magára a figyelmünket egy pompá­san repülő szitakötő (Odonata), vagy a víz felszínén tovasikló molnárka (Gerris paludum) és ha szerencsénk volna, arra úszna egy csillogó óriás csibor (Hydrous piceus) is. A rovarok mérete és sokasága szinte lehetetlenné teszi élethű és számszerű bemutatásukat, de célunk, hogy minél több fajjal ismer­tessük meg az érdeklődőt. Ezt szolgálja az a négy diaforgó, melyek­ben rendszertani sorrendben a következő rendek képviselőinek fo­tóját fedezhetjük föl: Szitakötők (Odonata), Egyenesszárnyúak (Orthoptera), Bőrszárnyúak (Dermaptera), Poloskák (Heteropte- ra), Recésszárnyúak (Neuroptera), Bogarak (Coleoptera), Lepkék (Lepidoptera) és Kétszárnyúak (Diptera). A károsnak minősített rovarok jelentős része csak túlszaporodás esetén válik valóban kártevővé. Egy bizonyos egyedsőrőség alatt gazdasági szempontból nincs jelentőségük. Ha azonban túlszapo­rodás lép fel, megnő a kártevők ellenségeinek száma is, és ez a kártevők létszámát az eredeti szintre csökkentheti. A XX. század rohamos fejlődése a rovarirtó vegyszerek alkalmazását szinte nél­külözhetetlenné tette. Nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a sok­szor emberre is káros vegyszerek mellett nagyobb figyelmet érde­melnek a természetes ellenségek. Néhány kevésbé ismert képviselőjüket bemutatjuk. Szokatlan, hogy társas életüket itt élik az üvegkaptárban elhelye­zett méhek, de ennek semmi akadálya, mert összeköttetésben vannak a külvilággal. A háziméh (Apis mellifica) - az ember gondoskodása alatt áll. Nagy családban él egy méhanya, és a 30-100 000 dolgozó (fejlet­len ivarszervű nőstény), valamint néhány szá here (hím). A dolgo­zó méhek gyűjtőmunkájuk közben a testükre tapadt virágporral a növények megporzását is elvégzik. A méhek megporzó munkájá­ból származó közvetett haszon az évi méz- és viasztermelés érté­kének 4-5-szöröse. Ebben rejlik rendkívül nagy gazdasági jelen­tőségük. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom