Heves megyei aprónyomtatványok 1/F
A miocén-időszak ásványképződményei - Gyöngyösoroszi térségéből - többféleképpen csoportosíthatók. Itt a kiállításban az alábbi látható: Az első csoportot az ércek, a markazit, galenit, szfalerit, pirit, wurzit stb. különböző kifejlődési formái alkotják. A másodikba az úgynevezett meddő ásványok tartoznak - csak ásványtani és nem gazdasági jelentőségük van mint az ametiszt, cölesztin, fluorit, gipsz, kvarc stb. Ide tartoznak, de változatosságuk miatt külön vitrinben kerültek bemutatásra a kalcitok. Eddigiekben a mélységi körülmények között képződött ásványokkal ismerkedtünk meg. A továbbiakban olyanokat láthatunk, melyek felszíni kibúvásokban gyűjthetők. Ezek az úgynevezett gejzi- ritek, kvarcitok. Ebbe a csoportba tartozó ásványokat, mint „féldrágaköveket” tartják számon, csiszolt példányaikkal ékszerként találkozunk. Az utolsó vitrin az üledékes ásványokat mutatja be. Ezek már a kőzetek felé mutatnak átmenetet. Sok közöttük másodlagosan képződött, mint például a faopál. A kőzetekbe zárt múlt Míg korábban azt mondtuk, hogy a hegység fő tömege egységes szerkezetű, addig a második terem azt mutatja be, hogy ez az egységes kőzet, az andezit is, milyen sokféle megjelenési formát tud ölteni. Ebből a szakemberek a képződési körülményekre következtethetnek. 7
