Heves megyei aprónyomtatványok 1/E
WARAD-WARADA-ZYLWASWARAD-SZILVÁS SZILVÁSVÁRAD SZILVÁSVÁRAD a Bükk-hegység nyugati oldalán terül el, tengerszint feletti magassága 345 m. A vidék legregényesebb fekvésű községei közé tartozik. A gyönyörű SZALAJKA- VŰLGY természeti ritkaságok gazdag tárháza. Legnevezetesebb látnivalói: Szikla-forrás, Fátyol-vízesés, pisztrángos tavak, szabadtéri állatkert, erdei múzeum. Szilvásvárad igen régi település, már a kökorszakban is jelentős települési hely volt az Istálóskői barlang. Itt élt a vadság korában egy. ős- embercsoport. Az irodalom először Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótárában említi a hely nevét, s megjegyzi, hogy ezer sertés könnyen elfér benne. Korán lett egyháza, a pápai tizedlajstromokban és legrégibb okleveleinkben W a r a d néven fordul elő. I. Károly idejében 1438-ig királyi birtok. Később Albert király a Pálóczi családnak adományozta Dédessel együtt. Ettől kezdve Zylvaswarad, majd S y 1 - vas Warad alakban találjuk a község nevét. A Pálóczi család kihalásával a Perényiek birtoka lett, ebben az időben Szilvás néven említik. A község egy része 1568-ban a protestáns Kátay Ferenc birtokába kerül, a lakosság reformátussá vált, és 1576-ban már önálló egyházat kapott. Eger elfoglalása után török kézre került, majd a Kátayak mellett birtokosaivá lesznek a Semseyek és a Báriusok is. 1666- ban Keglevich Miklós birtoka a község egy része, majd később az egész község az ő tulajdonába kerül a XIX. század második feléig. Keglevichtől Erdődy Rudolf gróf vásárolta meg a települést, utána Wessely csehországi gyáros a tulajdonosa. A park közepén álló kastélyt Erdődy gróf építette. A XX. század elején Palavichini Alfonz őrgróf vásárolta meg az épületet, mely 1945- ben állami tulajdonba került. Később SZÓI üdülőt nyitnak benne. A települést 1960- tól üdülőhelynek nyilvánították, 1971-től már nemzetközi üdülőhelyi rangot kapott a 2800 lélekszámú község SZILVÁSVÁRAD.
