Heves megyei aprónyomtatványok 1/E

A nagy magyar Alföld peremén, a messze kéklő Bükk hegység alján terül el Magyarország egyik legszebb városa: az ősi, nagymúltú Eger. A szelíden hajló, szőlőkkel borított dombok között már messziről fel­tűnik a soktornyú, piros tetőkkel tarkálló város, évente közel félmillió idegen látogatásának célpontja. Nem véletlen, hogy Egert a vendégek tömegei keresik fel, hiszen hangulatos városképek, műemlékek hosszú sora, a történelmi múltat idéző vár, pompás langyos és melegvízű strandfürdő, kirándulásokra alkalmas gyönyörű környék és a tüzes egri borok várják az ide ér­kezőket. Eger az ország bármely részéből könnyen megközelíthető. A város távolsága vasúton: Budapesttől 142, Miskolctól 74, Putnoktól 70 km. Még jobb a közlekedés autóbusszal, a Budapest —Lillafüred —Miskolc vo­nalon—, amely Egerben is megáll. Távolsága autóbuszon Budapesttől 130, Gyöngyöstől 49, Miskolctól 65 km. A város átlagos tengerszínt feletti magassága 170 méter, de a közeli hegyek csúcsai már elérik az 550 — 800 métert. Éghajlata — különös te­kintettel az észak felől védő hegyekre — kedvező, szélsőségektől mentes. Egernek 40 000 lakosa van, megyei és járási székhely, számos közép­fokú és felsőfokú iskolával, fejlődő iparral, élénk kereskedelemmel. A múl­tat idéző történelmi, művészi értékű létesítmények mellett új lakótele­pi, gyárak, forgalmas utak mutatják Egerben az örvendetes, rohamos fej­lődést. sen vonultak el a majdnem földig lerombolt falak alól. Ennek az ostrom­nak a történetét írta meg Gárdonyi Géza az „Egri csillagok” című regé­nyében. A dicsőséges végvári harcok azonban nem tudták elhárítani Eger szomorú végzetét. 1596-ban egy újabb ostrom alkalmával a várat az idegen, zsoldos őrség feladta, és a város 91 évig tartó török uralom alá került. Buda várának visszavétele után egy évvel később, 1687-ben szabadult fel ismét Eger. A Rákóczi szabadságharc után megkezdődtek a jelentősebb építkezések, új külvárosok létesültek. Ezekben az években keletkeztek a mai Egernek is büszkeségét képező, a városképre annyira jellemző barokk középületek, kedves polgárházak. AXIX.század már más irányú haladást hozott. Afeudalizmus válsága,az általános leszegényedés okozta, hogy a klasszicizmus idején a Főszékesegy­házat kivéve, jóformán alig van jelentős építkezés. Eger a század második fe­lében is csak kis részben kapcsolódott be az országos fejlődésbe, a fő közlekedési utak is elkerülték a várost, ipara, kereskedelme nem volt számottevő. A XX. század első felében emelkedett ugyan az építkezések száma, az igazi fejlődés mégis csak a második világháborút követő felszabadulás után, az 1950-es évek alatt indult el. A'^o’manyo. Dobó tér A Főszékesegyház homlokzata Felszabadulaster Telekesy u Gárdonyi I tér HÓUL NEPKERT Látogatás a vár alatti kazamatákban Városkép a Dobó bástyáról ültették be a környező dombokat a máig is híres egri szőlőkkel. A közép­kori Eger fénykorát a XV. században élte, ekkor nagy tekintélyű rene­szánsz műveltségű püspökök állnak az egri egyházmegye élén. Eger műve­lődési, kulturális központtá válik, megnövekszik lakosságának száma. Eger békés élete nem sokáig tartott. 1526 — a mohácsi vész — után a két részre szakadt ország minden baja megmutatkozott Egerben is. A város és a vár többször cserélt gazdát, és minden hatalomváltozás ost­rommal, pusztulással járt. így érkezett el az 1552. esztendő, Eger törté­netének egyik legemlékezetesebb éve. Ali budai pasa és Ahmed fővezér egyesült török serege, mintegy 120 000 fő, támadta meg az általuk „juh- akolnak” csúfolt várat. A hazaszeretet azonban csodát művelt: az alig két­ezer főt számláló védősereg visszaverte a támadást, a támadók szégyentelje­Az Eger patak völgyében a honfoglalás előtt nem volt városias, sem egyéb jellegű település. A környező hatalmas erdők, a dombok között el­terülő mocsaras, ingoványos völgyfenék nem is tették akkor ezt lehetővé. Egernek mint városnak a kialakulása az első magyar király, István nevéhez fűződik, aki 1009 körül itt alapította meg püspökségei egyikét. Eleinte csak a várdombon építkeztek és csak lassan terjeszkedett a város a völgy felé. Eger fejlődését a tatárok 1241. évi támadása akasztotta meg, majd a lassan ismét magához térő város 1278-ban a fellázadt kunok gyújtogatá­sának esett áldozatul. A következő évszázadokban mindjobban fejlődik, épül, szépül a város és a vár. Ekkor irtották ki a közeli őserdőket is, és Borkóstoló a vár szomszédságában [iÍHlííiíüiiillíiiiíllíiiiifl Ilimül! jsadcpng ‘tptuoXfsj !«Aoy-fr8l.V - 9H>-OZ-VWyyONVd •9 BDjn i/uaipazs '^pojsdjd-jazsiEUi (66-SS :'laX) •8 EDjn iXuaqaaz$ ‘j|oqnuizsjp sa -Jog (9£-Ll •|3±) Yl E3:>n X>|zsu!|!SZ Xsojeg 'zeijjeaiq (61.-A :'laX) 'Of 'n |Xuaip;>zs 'J|oqodo (Ur8S :'laX) ■\, jaj qqoQ ‘j|oq>|ajE!-jazs8uEq-jJods • l\ E3jn X>|zsu!|!sz XsaÍEg ‘J|oq>|apuE(v (KI-LZ '10-Sf :'laX) 'J?> qqoQ 'ZEqnjy |UJE||y xvzyHnay 9|Ojs9>iJoq |XS|OAXuozssHdazs ucqxcA « 9$oX|Oj sn>|!590 .afozoXuoSop“ pucj?s uSa zy J3J AOpSOJOA (8S‘9f :'laX) '£ qt^f Jaullad SEUJO||E:jnSBA JEUJ|V AVW SEWO||EinSEA 39UI9UI3J AVW SEUJO||EinSEA JBA-I9§g AVW sEUJO||E5nsEA -pw*M!±-AVW (0f-zf :u°Jalal) A 9J?llas«n-AVW (H-Sf :uo>a|al) jEApnEX|Edoj AyW nosywonyinsvA •9 jaj XSjoXq esz<?o Z jaj qqoa 6 J3J oqoQ (£6-61 :uoj3|ajJ (uaq ■staaujd |jje|E ZEqX8asa>|azs) ajaj >|Oj!jjEk| cjqozs UEA}S| 9qOQ uaqj3)0|3 *UJO|dUJ33 OMOUipj BíEJEÍaqoj uiO|duj3) u3|3>f3ojo3 y/ (99-81- ‘59-81. ‘SS-8f :'laX) 1 -n (Xuaqaazs ‘JEizuad>(aJE>(Ex soSezsjo (90-Zl :'lal) £f iXuaipjzj ‘>|9ij |SEJEf ‘>|Oy jsoJEA (kS-ZZl£S-ZZ:'lal) l n X|oje>| xjEpj ‘>|UEg jjaziuaN jeXSew »vuyxzNpdapMvavx louNva mamMBBSam ífii] Ili m II] Sül ■1 1» ül ?M j u f II! Ili Jy- ­- '1" < [/.'Jgj \w f, Jy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom