Heves megyei aprónyomtatványok 1/C
Az egri bazilika oszlopai, szemben a líceum Heves megyében Magyarország legnagyobb és legmagasabb hegységei, gyönyörű, változatos tájak, műemlékekben igen gazdag városok és falvak várják a látogatókat. Ez a terület az ország északi részén, Budapesttől nem messze, keleti irányban fekszik. A Mátra- és a Bükk-hegység között fekvő terület csaknem ezeréves szervezési központja, székhelye Eger. A város egyidős a magyar állam alapításával; István, az első magyar király a XI. sz. elején az egri várdombon alapította az első öt püspökség egyikét. Egert a világ minden tájáról évente nagy számban idelátogató turisták mint az iskolák, a műemlékek, a fürdők és a jó bor városát ismerik. A városban sok iskola — többek között a Tanárképző Főiskola — és számos kulturális intézmény működik. Eger városában 175 műemléket, vagy műemlék jellegű építményt tartanak nyilván. Ezek közül jelentőségében kiemelkedik a XIII. században épült, nagy történelmi múltú kővár. A romos várban a szocialista állam múzeumot rendezett be, ahol a féltő gonddal őrzött tárgyak Dobó István és hős vitézeinek emlékét idézik fel és a magyar történelem régmúlt századainak hangulatába ringatják a látogatót. A vár egyetlen épen maradt középkori épülete a gótikus püspöki palota, amelyben gazdag múzeumi anyag mutatja be a vár és környékének történetét a XI. századtól a XVIII. század elejéig. A vár északkeleti részén a XII. századból származó, román stílusú Szt. János székesegyház romjai láthatók. A romoktól keletre egy jóval nagyobb méretű késő gótikus székesegyház maradványai tárulnak a látogató elé. Híres történelmi emlék a vár föld alatti építményrendszere, a kazamaták. A Vármúzeum képtárában 137 értékes festményt és grafikát mutatnak be. A keleti várfal déli bástyáján van eltemetve az Egerben élt nagy magyar író, az „Egri csillagok" című történelmi regény szerzője, Gárdonyi Géza. A belvárosban, az ország egyik legszebb terén, a Szabadság téren áll a Líceum monumentális épülete, amely XVI. Lajos stílusban, barokk, rokokó és copf díszekkel épült. Hátsó homlokzatának közepén csillagvizsgáló torony emel- EGER TOURIST D( Komáry Endre CARTOGRAPHIA Budapest. 1973-03188 ■■ Egri vár. Varkoch-kapu Az egri minaret Az egri strand kedik, ahol jelenleg igen értékes csillagászati múzeum található. Rendkívül értékes a fafaragásokkal és freskóval díszített líceumi könyvtár. A Szabadság tér másik monumentális épülete a Bazilika, amely a magyar klasz- szicista építészet egyik legjelentősebb alkotása. Eger sajátos városképének kialakításában nagy szerepe van a barokk és copf stílusban épült házaknak és középületeknek. A várat és a Szabadság teret összekötő Kossuth utcában ennek különösen szép példáit láthatjuk. A 9. szám alatt a Megyei Tanács székházinak kapualjában Fazola Henrik egyik mesterművét, a gyönyörű kovácsoltvas kapukat és a felülvilágító rácsot csodálhatjuk meg. A Dobó téren épült templom hatalmas oszlopokkal díszített domború homlokzatát a műtörténészek Közép-Európa egyik legszebb barokk alkotásának tartják. Eger törökkori építészeti emlékei közül különösen jelentős a XVII. század elején épült minaret, amely Európa legészakibb fekvésű ilyen építménye. A város fürdőkultúrája középkori eredetű, gyógyhatású termálfürdői ismertek az egész világon. A XVI—XVII. században a törökök is építettek fürdőket, amelyeknek maradványai ma is megtalálhatók a városban. Eger határában világhírű szőlőművelés folyik. Itt terem a híres Egri Bikavér, a Medoc Noir és az Egri Leányka. A borokat a város alatt összesen mintegy 130 km hosszan húzódó pincékben tárolják. Háromszintes pincesor az egri Szépasszony-völgyben Bélapátfalva. Középkori templom és romkert Szüreti ünnepség Gyöngyösön Sástó a Mátrában
