Heves megyei aprónyomtatványok 1/C

MÁTRA. Hazánk legmagasabb, legvonzóbb hegyvidéke markánsan emelkedik ki az Alföld síkjából. A főváros közelsége és jó megközelíthetősége növeli a táj idegenforgalmi értékét. Sajátos mikroklímája egész évben alkalmassá teszi üdülésre, gyógyulásra. Növényzete, állatvilága fajtagazdag. Erdőborította hegyeit, völgyeit barangolni élmény. Itt minden derűs és szelíd. Déli lejtőin található az ország legnagyobb borvidéke. A bort ünneplő "Gyöngyösi Szüreti Napok" messzeföldön híres.

ABASÁR. A korai árpádkori Aba-család birtokában levő, a Sár-hegy közelében fekvő község a Gyöngyös környéki szőlősvidék neves bortermelő települése, múltja a XI.sz. közepéig vezethető vissza. Mostani nevezetességei katolikus templomai, emlékművei és az évszázados borkultúrához kötődő Kapásház és pincesor. ALDEBRŐ. 1743-ban gróf Grassalkovics Antal alapította németajkú családok betelepítésével. Látnivalói a régi uradalmi csárda és az 1760-ban épült barokk templom. Pincelátogatás során a vendégek megkóstolhatják az eredeti Debrői Hárslevelűt. DOMOSZLÓ. A hegység dél-keleti dombos vidékén, egykor -1260 táján- Dumuzlónak nevezett falu már a középkorban nevezetes volt szőlőműveléséről és borairól, melyek közül a Domoszlói Muskotály és a Hárslevelű a legismertebb. A környezetében lévő másfél ezer hektáros erdőség a vadászat, az ötven hektáros tó pedig a horgászat számára kínál kedvező lehetőségeket. FELDEBRŐ. Szelíd dombok között, a Tama patak völgyében fekszik. Híres dohány- és szőlőtermő vidék, Debrői Hárslevelű néven ismert, zamatos bora számos verseny nyertese. A község nevezetessége, templomának, korai román stílusú falképekkel díszített altemploma, ahol egykor a szentként tisztelt Aba Sámuel király nyugodott. GYÖNGYÖS. A közel negyvenezer lakosú város a hegység déli lábánál fekszik. A Mátravidék kapujának is nevezik. A műemlékekben gazdag település az 1917-es borzasztó tűzvész után a mai formájában született újjá. Várossá az Anjou-házból származó Károly Róbert uralkodónk nyilvánította 1334-ben. A ferences rendi szerzetesek rövidesen szép templomot és kolostort emeltek. A város rangjához méltó módon építették át plébániatemplomát. A gazdag patrónusok, a szorgos kereskedők és iparosok a szőlőtermelők pompás ötvöstárgyakkal látták el templomaikat, melyek ma a Szent Korona Házban láthatók. A török utáni újjászületés során, a barokk stílusban megújultak a templomok, megépült az Orczy-kastély, amely ma múzeum és a város történetét a Mátra természetvilágát mutatja be. GYÖNGYÖSOROSZI. A XIII. századtól ismert település a török hódoltság idején elnéptelenedett. Újjászületésében és elmúlt három évszázadnyi életében jelentős szerepet játszottak az ércbányák. Itt élt Bajza József, a reform kor jeles költője, emlékét egykori háza őrzi. A község másik látnivalója a plébániatemploma. GYÖNGYÖSPATA. A honfoglaló magyarok telepedtek le a falu feletti hegyen, hol később Pata vezér várat emelt. Temploma már a XIII.sz.-ban állt. Amikor Patát Mátyás király megszabadította a huszita zsoldosoktól, épült fel a gótikus templom, melynek legszebb dísze a későreneszánsz Jesse- oltár. Mostani lakosság szőlő- és gyümölcstermeléssel foglalkozik. Bora nevezetes. GYÖNGYÖS- SOLYMOS. A Kishegy déli lábánál, a Nagypatak mentén fekvő település kedvező természeti adottságai révén azaktív pihenés, a vadászat, a turizmus gazdag lehetőségeit biztosítja. Nevezetessége temploma, melynek tornya 1400 táján épült. Az ősi település ma dinamikusan fejlődő község. GYÖNGYÖSTARJÁN. Későbronzkori település. Első írásos emléke 1275-ből származik. 1461 és 1570 között mezőváros. Kedvelt kirándulóhelye a volt jezsuita birtok: a Fajzat-pusztai kastély és környéke, valamint a szállodaként is működő Sósi-réti vadászkastély. Látványossága a XVlII.sz- ban sziklába vájt, 542 m hosszú Haller pince, melynek előcsarnokában a szőlő és bortermeléssel öszefüggő gazdaságtörténeti gyűjtemény található. KISNÁNA. A Kompolti család XV. századi várának romjairól, a XVIII. században betelepült szlovákok népi építészetéről és hagyományairól ismert falu a Mátra dél-keleti részén fekszik. A község környezete természetjárásra, vadászatra és pihenésre nyújt kiváló lehetőségeket. MÁRKÁZ. Őslakosai 250 évvel ezelőtt bevándorolt szlovák családok voltak. Északon a Mátra, délen egy 50 km2 felületű víztározó határolja, mely a vizisportok és a horgászat kedvelőinek kellemes kikapcsolódást nyújt; a hegyekben a kirándulók és a vadászok találhatnak remek területeket kedvteléseikhez. Néprajzi látványossága a múlt századból származó lakóház, valamint a helyi népviselet. MÁTRASZENTIMRE. Hazánk legmagasabban fekvő községe. Tiszta, magaslati levegője, és sajátos klímája révén az ország leglátogatottabb hegyvidéki üdülő- és gyógyító területe. A környező erdőket minden évszakban szívesen járják a turisták, telente síelők szállják mega lejtőket. Kulturált és otthonos szálláshelyek, vendéglők várják az idelátogatókat. PÁRÁD. A község gyors fejlődésnek akkor indult, amikor II. Rákóczi Ferenc 1708-ban üveghutát létesített. Fél évszázaddal később Markból Ferenc tisztiorvos timsótartalmú ásványvizet fedezett fel, Fazola Henrik pedig ércbányákat tárt fel. A XVIII.sz. végén fürdők épültek, gyógyvizét 1813- tól gyógyászati célokra is használták. A XIX.sz.-ban gyógyszállók épültek. A gyógyvizeket nőgyógyászati és gyomorbetegségek gyógyítására használják. Az idelátogatókat néprajzi és építészeti érdekességek várják, a környező erdők botanikai ritkaságokban gazdagok. PÁSZTÓ. A korai Árpádkorban már lakott településen III. Béla király 1190-ben ciszterci apátságot alapított, alig száz évvel később épült plébániatemploma. Különleges látnivalója az oskolamester XVI. századi háza. Ma az impozáns Hasznosi víztározó, gyógyhatású, melegvízű strandja, szép új épületei, hangulatos utcái és műemlékei révén a Mátra nyugati kapuja.