Heves megyei aprónyomtatványok 1/B

MIT LÁTUNK A SZEMBEN LÉVŐ OLDALON?

A termék kívánt minőségét a lényeges jellemzők (nedvesség, kitöltöttség, keménység, átmérő, ragasztás, filter stb.) értékhatárai határozzák meg.

Ha a jellemző kivülesik az értékhatáron, a minőség rosszabb a kívánatosnál.

Tömegtermelésben fizikai lehetetlenség, hogy minden egyes termék jellemzője kívánt minőségű legyen.

Ha a termelési tényezők (ember, anyag, gép, folyamat) megfelelők, a termékek 80%-a kívánt értékű, 5%-a ennél jobb, 5%-a egészen kiváló, 6%-a eltérő (gyengébb), 3—4%-a minden tűréshatárt átlépő lesz. Ha ezt az elosztást ábrázoljuk, kapjuk a fekete „szökőkutakat”, amelyeket a 19. századi híres matematikusról „Gauss- görbék”-nek neveznek.

Az 1. rajzon még annyira ingadozik a minőség, hogy a Gauss-görbék csúcsa — egy kivétellel — nem helyezkedik el a középen levő „előírt méret” vonalán.

A 2. rajzon már sikerült a szórást az előírt érték körül tartani, ae a Gauss-görbék laposak; túlságosan sok a minőségi normától eltérő érték.

A3- rajzon már az „SFI” (SPC) hatása látszik: a Gauss- görbék megnyúltak, tehát a megkívánt mennyiségű terméknek a megkívánt minőségi jellemzői vannak, egyenletesen, a teljes folyamatban.

VALAHÁNYSZOR A GAUSS-GÖRBÉK FOLYAMATÁBRÁJA ELTÉR A 3. RAJZTÓÉ BE KELL AVATKOZNI A FOLYAMATBA!

ÁLLANDÓAN FIGYELNI KELL A FOLYAMATOT A MINŐSÉGI NORMAÉRTÉKET! EGYETLEN RENDELLENESSÉG EGY PERC ALATT 4000 DARAB HIBÁS CIGARETTÁT HALMOZ FÖL!

15