Heves megyei aprónyomtatványok 1/A
Y.i À 3Q£ Sírkő és kakaó — ez a ríme Eörsi István drámai groteszkjének ... Idegesítően furcsa, meghökkentő cím. Ugye? Mert mi köze a sírkőnek a kakaóhoz? Mert mi köze halottaink kőnyomatának ehhez a sziruposan tömény, édes italhoz? Az ingerlő cím mögött egy legalább ennyire ingerlő drámai mű rejtőzik . . . Mit rejt hát a dráma? Mindenekelőtt egy nagyon egyszerű történetet arról, hogy Pitiék, Piti Lajos és Piti Lajosné (szül. Bóvli Lujza) eltartási szerződést kötöttek egy öregasszonnyal. De ennek már tizenöt éve. És Pitiék nem bírják tovább. Az öregasszony ugyanis nem hajlandó meghalni. Tizenöt éven át kiszolgálták, minden reggel kakaót főztek neki, abban a reményben, hogy ha majd meghal, s földbe zárt maradványait sírkő fogja díszíteni — övéké lesz a lakás. De az öregasszony nem hajlandó meghalni. Nem és nem. Mert ő, az öregasszony, „nem él, hanem túlél” ... A történet pedig fordulatos, szellemes, szórakoztató és nagyon mulatságos. Épp annyira mulatságos, mint amennyire tragikus . . . Részlet Nádas Péter kritikájából, mely az 1968-as Thália színházbeli ősbemutatóról jelent meg. S3E ö xo); föE €Á CD€NY|¥hSéZA SZÍNHÁZ VIjeGIEIG
