Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-12-30 / 52. szám

8zatmár-Németi, 1914. deczember 80. 8 „Heti Szemle“ „Szatmári Hírlap“ XX1I1 esztendőn át viselte a „Heti Szemle“ czimet. Viselte tehát egy lapnak életében tisz­teletre méltó időn keresztül. De huszonhárom esztendő a nemzetnek, társadalmunknak fejlődései utján is tekinté­lyes idő. A hírlapirodalomban is. Uj vágyak, törekvések, eszmék foglal­ták el az emberek lelkét. Lij igények állottak elő a hírlapirodalom terén is. Ereznie kell a heti lapnak, hogy a ese­mények hullámai közt az elmaradás lenyű­göző állapotában törik meg minden igyekezete, hogy ő is a fejlődés hatása alá került, hogy az idők és események gyors összekapcsolására van utalva; hogy ugymondj.uk ő neki csak nyergeim lehet akkor, mikor mások már rég nyeregbe vetették magukat és gyors iramba röpítik a maguk eszméit, felfogásukat irányitó sorokat a közönség körébe. A „Heti Szemle“ is régen érzi, hogy a XXIII év előtti helyzetben nem maradhat. Hogy a fejlődés utján neki is meg kell ten­nie ha fokozatosan is a fejlődésnek lépéseit. íme, ez az idő végre elérkezett. Már jeleztük, most pedig végleges meg­állapodásként tudatjuk olvasóinkkal, hogy a „Heti Szemle“ az 1915. év elejétől hetenkint kétszer fog megjelenni. Még pedig szerdán reg­gel és szombaton délutánon kint. Ez a körülmény a lap czimán is változ­tatást tesz szükségessé. Lapunk czime az uj évfolyammal : „SZATMÁRI HÍRLAP“ „Heti Szemle" a mely czimmel jelezni akarjuk, hogy e lap nem csak Szatmár és vidékének, de az öt politikai vármegyéből álló szatmári egyház | megyének érdekeit fogja szolgálni és lehető­leg arra törekszik, hogy olvasóinknak rövid tömör vonásokban oly egységes képet nyújt­son, melyben az egész ország főbb eseményei tükröződjenek vissza. A lap uj folyamának előfizetése : Egész évre 10 korona Félévre 5 „ Negyedévre 2'50 fill. Tanítók és iparosoknak az egész évi elő­fizetésnek egyszerre való beküldésével 8 ko­rona. A Szatmári Hírlap elve, iránya is marad. A' mit e lapban most kap az olvasó, a mily irányt és törekvést e nagy idők folyama alatt tapasztalt e lap olvasása kapcsán a •-nagy közönség : azt fogja kapni, olvasni a Szatmári Hírlapban is. Lapunkat és ügyünket a mélyen tisz telt közönség pártfogásába ajánljuk tehát. Szatinár-Nómeti 1914. deczember 30 án. A szerkesztőség. Vigyázni tessék l Lapunknak leg­közelebbi száma már „SZATMÁRI HÍR LAR“ czimmel január hó 6-án szerdán reggel fog megjelenni. És foly­tatólag hetenkint kétszer. Az újabb berendezés és nyomdánk újévi forgalma kívánja ezt a pár %api időt. Szabó István prelátus adományai. Szabó István, pápai prelátus, apátkanonok a karácsonyi ünnepek alkalmából 9000 koronát adományozott egyházmegyei czélokra, még pe­dig 1) eddigi 14.000 korona alapítványa gyara­pítására tiOOO K t 2) a szemináriumi kápolnában felállítandó uj oltárra a múlt évi 2000 K-hoz még 1000 K-t 3) az egyházmegyei sajtóalapra 2000 K-t. Missziót hirdet a szatmári róm. kath. Plébánia január hó 16 ikára és következő napjaira a székesegyházba. Mi az a misszió ? A lelkek fürdője. Megtisztulása, megújhodása a keresztény katholikus hitéletnek. Égyenkint és az egész hitközség egyetemére nézve. A „HETI SZEMLE“ szatmári kath. hívők előtt nem uj dolog a misszió. A székesegyházban ott látható az egyszerű kereszt, melyre e két evszám már rá van vezetve : 1899. és 1904. Élő tanúja e jelzés annak, hogy e templom hívei már két Ízben élvezték a megújhodás boldogságát és örömteljes nyugodtságát. Most tehát harmad­szor kínálkozik a kellemes idő, hogy a lelkek e nagy, az elmélkedésre és átértékelésre al­kalmas időben a missió áldásában részesül­jenek. A missziót ez alkalommal is a jézus­társasági atyák fogják vezetni. Részletesen mindenki tájékozhatja magát a misszió be­rendezéséről a templomok ajtaján olvasható hirdetésekből. Felhívjuk tehát e szent na­pokra a kath. hívek figyelmét és meleg ér­deklődését. A lelkek megtisztulása most e nehéz, történelmi időkben egyszersmind a nemzet megtisztulását, a hitben való meg­erősítését és az Istennek felajánlandó legtisz­tább áldozatot jelenti. Herman Ottó világhírű magyar tudós és a nemzeti életnek ősi, tipikus alakja — meg­halt. Dicsőséget szerzett a nagyvilágban a magyar névnek és itthon az önzetlen példaadó önfelál­dozó munkásságnak. Az Irodalmi Kör ma (decz. 30-án) d. u. fél 5 órakor (a Kath. Kaszinóban) választ­mányi ülést tart. Az ó-év esti (6 órai) hálaadó isteni tisztelet előtt Varjas Endre főgimn. tanár mond szent beszédet. Uj év napján d. u. 5 órakor Egyház­megyénk ünnepélyes felajánlása a székesegyház­ban Jézus Szent Szive oltalmába. Betlehemesek. Gyermekkorunk leg­szebb, legtartalmasabb emléke — a betlehem- járás. Mire az idő eljárt, deresbe vegyült a hajunk . . . bizony ez az ősi szép szokás, vallásos megnyilatkozása a karácsonynak sok . . sok más jámbor szokásokkal — pusz­tulni kezdett. Azt mondják, hogy kivetkezett a maga tiszta eredetiségéből és eldurvult. Ki az oka? Mi az oka? És jöttek a helyébe az uj szokásokkal, erkölcsökkel — tisztábbak, tartalmasabbak vagy hát mondjuk kulturab- bak ? Csak hallgassunk. A régi jó emlékek, vallásos megnyilatkozások a mi nemzet érzé­sünkkel összeforrtak. Szinte magyar kará­csonnyá varázsolták a világünnepet. Vissza kell azt hozni a maga. eredeti vallásos alak­jában és tartalmával. Örülünk, hogy a hábo­rús karácsony ezt a visszahozó utat megtette Az első lépéseket. A műveltebb ifjúság vette kezébe — mint jeleztük a betlehemjárást. És volt alkalmunk ezt a betlehem-játékot a val­lásos karácsonyi érzéseknek ezt a gyönyörű megnyilatkozását szemlélni, meghallgatni. Eszményi megnyilatkozásban. Jászol volt a Betlehemben . . nem csak láthatólag, de lé­lekkel és szellemmel. Tiszta forrás bugyogott az ifjúság beszédében, énekében. Egész ma­gaviseletében komoly és méltósággal teljes megjelenés. Tiszta örömet fakasztottak ezek a főgimn. kath. ifjai gyermekben, felnőttben egyaránt. Kalapot emelünk előttük 1 Főleg, mikor buzgóságukat, lelkűk zelusát a kato­nák segélyezésére értékesítették — a maguk és a mi lelkünk élvezetén kívül. Adományok. Szerkesztőségünkbe a kö­vetkező adományok érkeztek újabban : Megye- siné (Sárközről) 5 korona 80 fillér; újév meg­váltása czimén : Kuliffay Mihály és Sepsi Már­ton 5—5 koronát. (A megjelölt czélok szerint rendeltetésük helyére juttattuk. Szerk.) A székesegyház — műkedvelőkkel kibővített kórusa jan. 1-én délután 5 óra­kor a felajánló isteni tisztelet alatt a következő classikus darabokat énekeli: Weisz — Pataki: Tantum ergo, Schmidt P. — Pataki: „Add ne­kem Jézus Szivedet.“ Szatmár városának uj tiszti főor­vosa. Jéger Kálmán dr. nyugalomba vonu­lásával Szatmár-Németi szab. kir. város tiszti főorvosának állása üresedésbe jutott. E nagy­jelentőségű állást — igen helyesen — a fő­ispán igyekezett lehetőleg gyorsan betölteni. Választása dr. Vajay Imre városi alorvosra esett, ki évek hosszú sora óta ismeri Szat­már városának egészségügyi viszonyait s mint ilyen tapasztalatokban gazdag s kivá­lóan képzett orvos a tiszti főorvosi állásra is magával viszi mindazon kiválóságokat, mik­kel e város egészségi ügyét éles látással, vas kezekkel és alkuvást nem ismerő lelki­ismeretességgel a maga jelentőségének ma­gaslatára kell emelni. A város közönsége örömmel és megnyugvással fogadhatja dr. Vajay Imrének városi tiszti főorvossá való kinevezését. Halálozás. Özv. Robel Lajosné szül. Csermák Laura f. hó 21-én 82 éves korában elhunyt. Bene Jánosné, honvédszázadosné édes anyját gyászolja az elhunytban. A te­metés a nagy rokonság és a szatmári társa­dalom részvéte mellett ment végbe. —- Özv. Buga Andrásné szül. Gábriel Julianna, egy­kori népszerű polgárnak, Gábriel Andrásnak leánya 56 éves korában a szentségek vétele után elhunyt. A hős, a ki nem párbajozott, dr. Hauschka Márton pancsovai főgimn. tanárt még a háború előtt egyik párbaj hős, számba sem vehető csekély összeszólalkozá- sért — párbajra provokálta. A komoly és tudományokban kiváló pedagógus kath. meg­győződésére hivatkozva a párbajt visszautasí­totta. Ellenfele erre feljelenti a tartalékos hadnagyot, a ki kénytelen leköszönni tiszti rangjáról, mert a gyáva hadnagy titulusáért nem akar elégtételt venni. Jött a háború. A gyáva hadnagy is bevonul és mint népfel­kelői őrmester harczol oroszlánként. A had­vezetőség nóvszerint kitünteti, majd egy har- czi bravúrért az I oszt vitézségi érmet kapja. De már nem hordozhatta a hős mellén. Égy golyó fején találta és a gyáva hadnagy, mint hazájának hőse halt meg. Ragyogó példa . . a bátor, egész ember példája, a ki szembe­száll a párbajjal a békében és mint hős hal meg a harcztéren. Milyen lesz az idei Szilveszter es­téje ? Ezt a kérdést feszegetik a pok. Egyik azt ajánlja, hogy csak mulatni kell, mert ez szükséges ebben az izgalmas időben, hogy a lelkeken erőt ne vegyen a szomorúság. A má­sik csendet ajánlja és igy tovább. Hát azt hisz- szük, hogy e kérdést felesleges feltenni és még feleslegesebb vita tárgyává tenni. Mert e kér­désre mindenkinek megfelelhet a maga lelke, egyénisége, érzése, belső világa. Egyet azonban elvárhat a nemzet . . . hogy azok, a kiket a maga személyében, családjában nem sújtott a háború . . . azok is ne illessék kíméletlen, ha­tárokat nem ismerő vigsággal másoknak mély­séges és szent fájdalmát. A nemzet nagy érzé­sét sem. Emlékeztető. Vasárnap 1915. január 3 án a hónap első vasárnapján az oltáregylet szentség imádása a Zárdatemplomban. Reggel 8 órakor szentmise. Délután 5 órakor litánia szent beszéd. — Uj év napján reggel 7 órai 9 és 11 órai istentiszteletek előtt és után újév megváltása czimén gyűjtés a katonák ruházatára a székesegyházban. A műkedve­lői énekkar karácsonyi énekeiben gyönyör- köphetnek az ájtatoskodó hívők. — Szilvesz­ter napján d. u. 6 órakor hálaadó istenitisz­telet szent beszéddel úgy a székesegyházban mint a németi szent János templomban. A lázári ifjúság a katonákért. Szatmár tőszomszédságában van egy község. Magyar a neve — Lázári — magyar a népe, Keveset hallunk róla, pedig Szatmár kultúrája, eleven élete nagyobb hatással lehetne reája, a mint hogy mióta a vasút is közelebb hozta hozzánk — van is, lesz is. Ennek a községnek ifjúsága most a karácsonyi ünnepeken igen szép és sikerült ünnepélyt rendezett, mely össze­gyűjtötte nemcsak a népet, de a környék ér­telmiségét is. A műsort a lázári fiatalság töl­tötte ki. Ványi Mariska igen szépen szavalt; Ürge Irma monologot adott elő szép készült­séggel és érzéssel. De legkivált Áiben Margitka ragadta el a közönséget remek előadásával és czimbalomjátékával. Egy kis vígjáték követke­zett ezután. Áiben István és Csűri Juliska de­rűs hangulatot keltett a közönség körében. De az ének sem hiányzott. Csüry Elek énekei él­vezetet nyújtottak. Az erköcsi siker mellé sora­kozott az anyagi is. Ötven korona gyűlt egybe, a mit a katonák ruhájára küldtek, Az ünnepély lelke Deák h. lelkész volt. Ismertessük meg lapunkat, mások­kal is, a kik lapunk elveivel, irányával ta­lán rokonszenveznek és a mi újságunk czik- keit, olvasmányait értékelni tudják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom