Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-18 / 11. szám
4 „HETI SZEMLE Szatmár-Németi 1914. márczius 18. A Czeczil-egylet újra megalakul.., Hogy a Czeczil-egyesület még most is mély nyomokat hagyott a szatmári kath. közönség lelkében, bizonyítja az a meleg érdeklődés, sőt lelkesedés, amivel ezen egyesületnek megújhodása érdekében elhangzott első szó visszhangra talált. Ma már 38-an jelentkeztek, hogy tagjai lesznek a Czeczil-egyesület énekkarának. És e szám úgy látszik napról-napra növekedni fog. így fejlődvén a Czeczil-egylet megújhodásának ügye . . . van szerencsém felkérni úgy a már jelentkezett, mint a jelentkezni szándékozó urakat . . . szíveskedjenek 1914. Március hó 25-én . . . Gyümölcsoltó B. A. napján a Kath. Kaszinóban tartandó előkészítő gyűlésre megjelenni. Bodnár Gáspár. A Szatmár-Egyházmegyei Irodalmi-kör nagybőjti estélye, Szépen sikerült a második nagybőjti estély is. A közönséget ugyan lekötötték a nagyszámú és magas színvonalú márczius 15-iki ünnepségek, de megtelt a Czeczil- Egyesület nagyterme is. — Jelen voltak Dr. Boromisza Tibor megyés püspök, a káptalan tagjai, a középponti papság, továbbá hölgyek és férfiak az öntudatos keresztény társadalom minden rétegéből szép számmal. Dr. Uhl Károly, theológiai tanár közbejött akadályok miatt nem tarthatta meg felolvasását. Bodnár Gáspár egyházi elnök tartott helyette ugyancsak „A hit és tudomány“ czimen felolvasást gyakorlati oldalról mutatva be naplószerü élettörténet keretében a hit és tudomány összeegyeztethetőségét és nemesitő hatását. A közönség feszült figyelemmel és meghatva hallgatta, miként változik át a „tudós“, de hitetlen férj a vallásos feleség imája és közreműködése mellett öntudatos keresztény lélekké. A növendékpapok énekkara két szépen sikerült énekszámmal elégítette ki a hallgatóság várakozását, Makray kedvelt kántorunk pedig Szendrei István székesegyházi karnagy szakavatott harmoniumkisérete mellett énekelt mély érzéssel Mária-dalokat. Kedves jelenség volt, midőn Kovács Rózsika házias öltözetben és élénk közvetlenséggel csevegte el Bodnár Gáspár „A kis gazdasszony“ czimu gyakorlati irányú monológját. Az ünnepélyt az orgona búgó hangjai mellett az „Isten áldd meg a magyart“ nemzeti imádságunk szívből jövő akkordjai fejezték be. Sz. E. Irodalmi Kör harmadik Társadalmi - estélye 1914. Márczius 22, (vasárnap) fél 6 órakor a Czeczil-Egyesület nagytermében (Széchenyi-utcza 15. szám.) * Műsor: 1. „Fohász“ Énekli: Makray József. Orgonán kiséri: Szendrei István. 2. „A mi kedves ünnepeink“ Monolog. Irta : Bodnár Gáspár. Előadja : Fetter Már- tha k. a. 3. „A keresztény nő társadalmi állásának méltósága.“ Előadja: Merker Márton dr. főgimn. tanár. 4. Kettős. Előadják : hegedűn: Szendrei István ; harmoniumon: Szölgyémi E. polgári iskolai tanár. Az előadást pontosan este fél 6 órakor kezdjük. Belépti dij személyenklnt 20 fillér. A következő előadás márczius hó 29-én lesz ugyanott és ugyanazon időben. A n. é. közönséget szivesen fogadjuk és várjuk. HVEárcziusi ünnepélyek. Áldozati tüzek lobogtak a múltnak oltárán. A honszerelem ki nem alvó lángja mellett visszaemlékezések történtek a dicső már- cziusi napokra: minden iskola, asztaltársaság, pártkör, kulturális egyesület fényes, változatos müsoru ünnepséget rendezett. Még ott lengnek a nemzeti zászlók a házak ormain, babérkoszorúval, bordó drapériával szegélyzett Petőfi- és Jókai-képek néznek le a termek faláról, háromszinü kokárdák, szalagok ezrei húzódnak meg az elemi iskolai tanulók magyar olvasókönyveiben. Az ünnepségek lezajlottak, emléke ott él a márcziusi hősök igazi megértőiben, az ifjúság szivében. Valóban „sablonos ünnepek“ ezek, amelyeken „unottan, lélek nélkül hangoztatják el az ismert mondanivalókat“, mint azt egy helyi Dp politikai célzatból kifolyólag vezető helyen megjegyezte ? Nem vitatkozunk a sorok mögött rejlő világnézettel, amely materialisz- tikusan s a jelen szempontjából kezeli a múltat s mitsem akar tudni ideális javakról, korszakok szentségéről és azok nevelő értékéről. Az igazság, a tárgyilagos szemlélődés és a hazafiui kegyelet nevében azonban vétót mondunk e túlságosan józankodó felfogás ellen, amely — hála Istennek lapjaink és a nemzetietlen áramlat nem mindenben áldásos működésének — az utóbbi években lábra kapott s mind szélesebb körben ejti hatalmába a lelkeket. Nem igen tisztelt uraim, nem a külsőségek itt a fontosak. Hogy minden évben elszavalják a Talpra magyart s uram bocsáss kölcsönkért, vagy éppen színházi diszmagyar- ban. Hogy minden évben ugyanazt mondják ; Petőfit, Jókait, Vasvárit, a Pilvax-kávéházat, a Landerer-nyorodát, a tizenkét pontot, Tán- csicsot s az elmaradt Bánkbán-előadást emlegetik. Hogy emlékezve, a nagy példákon lelkesedve ismétlésekbe bocsátkoznak. Miért kell azt lekicsinyelnünk, értéktelennek nyilvánítanunk, amiben mi magunk nevelkedtünk s fontosságát elismertük ? Hiszen éppen abban van a márcziusi ünnepélyek jelentősége, hogy azokat máskép csinálni nem lehet. Az igazi nagy tetteket megelőző lelkesedés, lelkesedés marad mindvégig s azt kiküszöbölni nem szabad még akkor sem, ha egyes politikai pártok is úgy tartják. Ha már mindenáron józankodni akarunk és nem veszünk részt az ünnepség áhítatában, mert nagyok, érettek vagyunk, tegyük is meg ezek kötelességeit. Magyarázzuk meg gyermekeinknek — olykor a felnőtteknek is — hogy márczius tizenötödike, a lelkesedés, a vágy, a kezdeményezés, a tavaszi sejtelem, az ifjúság ünnepe magában még nem elég. Mutassuk meg a kokárda másik oldalát és szóljunk arról, hogy márczius tizenötödikét a megpróbáltatás, a hé- roszi tettek kora követte s ha megtanultak lelkesedni, tanuljanak meg munkálkodni. Véssük az elmékbe, hogy felbuzdulás nélkül nincs semmi s hogy a felbuzdulás magában mitsem ér. Ha ezt megtettük, nyugodtan, a „sablon“ veszedelme nélkül hagyhatjuk őket ünnepelni. Személyi hir. Megyóspüspökiink hétfőn a reggeli gyorsvonattal Budapestre utazott, hogy résztvegyen a március 18 án kezdődő püspöki konferencián, mely után néhány napot a Császár fürdőben fog tölteni. Jótékonyság. Püspök ur Öméltósága az élesi (Ung vm.) templom építési költségeinek fedezésére ezer koronát, a perecsenyi plébánia lakás telkének megvételére 3800 koronát admányozott. Egyházmegyei hir. Gróf Károlyi József kegyur a szaniszlói plébániára Török Lajos csapi plébánost prezentálta az egyház- megyei hatóságnak, amely a bemutatást megerősítette. Török Lajos 14 éves áldozópap, 1905 óta van Csapén, ahol agilisán működött az uj plébánia és hívők lelki életének megalapozásán. Állását ápr. 1-én fogja elfoglalni. Gratulálunk és kívánjuk, hogy a nagyobb plébánia csak nagyobb érdemeknek legyen az alapja. — Csapot ideiglenesen Láng Pál, szaniszlói káplán fogja adminisztrálni. Gyászmise, Szombaton volt 9 éve, hogy Meszlényi Gúla püspök elköltözött az élők sorából. Ez alkalommal a székesegyházban ünnepélyes gyászmise volt, melyet dr. Boromisza Tibor püspök végzett a káptalan és a középponti papság segédkezése mellett. A Kath. Kaszinó, f. hó márc. 22 én, azaz vasárnap délután 4 órakor tartja évi rendes közgyűlését, melyre a Kath. Kaszinó m. t. tagjait ez utón is tisztelettel meghívja az elnökség. A papnövendékek Sz. Alajos Társulatának márc. 15-én rendezett lelkes ünnepélye a köv. műsorral folyt le : 1. Himnusz. Énekelték a társulat tagjai. 2. Megnyitó beszéd, mondotta: Rácz Miklós elnök, IV é. h. h. 3. Nemzeti dal, szavalta : Lini János VIII. o. főgmn. t. 4. Honfidal, Pataki-Zsasskovszky-tól; előadta az énekkar Gengely Andor III. é. h. h. vezetésével. 5. Ünnepi beszéd, tartotta : Fényi György II. é. h. h. 6. Petőfi szobra. Szepes- sytői, szavalta : Horny Oszkár I. é. h. h. 7. Felolvasás, tartotta: Lőrincz Lajos II. é. h. h. 1. Népdalegyveleg, előadta az énnekkar Gen- gely Ändor III. ó. h. h. vezetésével. 9. Záróbeszéd, mondotta : Varjú Benő, főjegyző IV. é. fi. h. 10. Szózat, énekelték a társulat tagjai. 81. Rákóczi-induló, előadta : a zenekar Pausz Aladár IV. é. h. h. vezetésével. Márczius tizenötödike. Lelkesedés a szivekben, tavaszi napsugarak a kék égboltozaton : igy folyt le városunkban 1848. márczius tizenötödikének hatvanhatodik évfordulója ... A házak ormain nemzeti zászlót lenget a hűvös reggeli szél, szalagos, kokárdás elemi iskolai tanulók csoportjai láthatók; ők az elsők, akik sietnek kivenni a maguk részét a nap áhítatából. -.A kötelező vasárnapi istenitiszteletre mennek, hogy utána mindjárt felcsendüljön a Talpra magyar s a nap jelentőségét méltató tanítói beszéd. Valamennyi állami és felekezeti iskolában voltak ilyen jelenetek, nyitányai az ünnepségek beláthatatlan sokaságának. Kilencz órakor már a kir. kath. tanítóképző-intézet Vörösmarty-Ön- képzőköre tartotta szép, lélekemelő ünnepélyét. Az ünnepi beszéd és alkalmi költemény után egy alkalmi párbeszéd hangzik el: Éljen a szabadság. Minden mondata a szivekből jön és a szivekbe kap. Tizenegy órakor egyszerre öt helyen róják le a hála és emlékezés kegyeletes adóját: a papnevelő intézetben, a városi felsőkereskedelmi iskolában, a keres- kedő-ifjak körében, a református és kir. kath. főgimnáziumban. Itt a „Tied vagyok, tied hazám“ kezdetű ének elhangzása után a „Talpra magyar“-t hallottuk, majd magyar népdalokat, Sándor Vencze énektanár kitűnő vezetésében; a nap eseményeit felelevenítő ünnepi beszédet, hegedűn a cremoniai hegedűst, zongorán a Z igeun erweiset, egy müdalt Buday Mihály és Starnberger Elemér VIII. osztályú tanulók lendületes és magvas alkalmi ódáit s „Petőfi a Hortobágyon“ czimű melodrámát. Az ünnepség fénypontja Bagossy Bertalan helyettes igazgató záróbeszéde volt, aki gyakorlati irányba terelendő az ifjúi lelkesedést, az Országos Iparvédő Egyesület nevében a nemzeti vagyonosodás alapját tevő takarékosságra és a hazai ipar pártolására hívta fel az ifjúság figyelmét. A délutáni ünnepségek sorozatát a 48-as függetlenségi párt nyitotta meg a Vigadó nagytermében, ahol Du- szik Lajos ev. lelkész, a párt helyi elnöke mondott tartalmas, a hallgatóságot magával ragadó beszédet. Öt órakor, a református ta- nitónőképző-intézet Tompa-Önképzőköre tartotta márczius 15-iki ünnepélyes diszgyülését, amelyen Ányos Gizella megnyitó imát mondott, Nagy Emma ünnepi beszédet s Bertók Emma melodrámát szavalt. (Czinka Panna). A lelkesedés az Iparos-Otthon által este hat órakor rendezett ünnepségen tetőpontjára hágott. Az egyesület szép fehér nagyterme szűknek bizonyult a közönség befogadására. Nagy része kint rekedt s sokan kénytelenek voltak visszatérni. Bélteky Lajos ref. lelkész széles látókörű ünnepi beszéde után Mátray HÍREK
