Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-04 / 9. szám
4 Szatmár-Németi 1914. márczius 4. lelővé, a mi szemünk gyönyörködik a munka eredményében, rgi élvezzük azt a gyümölcsöt melyet a méhek szorgalma tett nemesebbé, zamatosabbá. Sokszoros czélt szolgálunk tehát ama törekvésünkkel, mely a mézelőnövé- nyek terjesztésében és tenyésztésében nyilvánul., És ha mind'ázok, akik csak egyetlen szót hallottak, egyetlen cikket olvastak is a méhlegelő javításának fontosságáról, csak egyetlen gyümölcsfát, csak egyetlen használható virágmagot ültetnének is el, egy csapással, egy akarattal megváltoztatnák a föld képét, árnyassá, illatossá ezerféle szinpompá- ban ragyogóvá varázsolnák át azt a helyet amelyet othonnak mondunk, azt a helyet ahol szívesen tartózkodnunk elemi kötelességünk. Mennyivel kedvesebb az az otthon, melyet virág illatosít be, mennyivel marasztalóbb az a hely, ahol árnyat adó fa lombja hívogat. A méhlegelő javításában törekvésünk inkább oda irányuljon, hogy minél kisebb helyet minél gazdaságosabban használjunk ki. A dudvanemüek — habár sokszor jobb mé- zelők — aránylag nagyobb helyet foglalnak el a cserjéknél és fanemüeknél, mégis a dudva nemüekkel csak akkor érdemes foglalkoznunk, csak akkor czélravezető, ha megfelelő nagyságú terület áll rendelkezésünkre, mig a fa- nemüek igen kis helyen ugyanannyit jőve delmeznek, mint a holdszámra ületett dud- vák. Hiszen egyetlen fa koronája is hány e- zer virágot terem 1 A gyümölcs és egyéb célra is hasznos többi mézelők között szépen elfér a konyhakertészet minden szükséglete. Utak mentét, áikok partját, határvonalakat semmi sem jelöl meg jobban a fánál. És ha már beültetjük miért kellene ahhoz éppen hasznot nem hajtó fát használnunk ? Es ha már beültetjük, miért kellene azt okvetlenül megcsonkítanunk ? Nem szebb e, nem tetszősebb e a fa olyan növésében, miképpen a természetesség megköveteli? Ne fáradozzunk azon, hogy valamit a képéből kiforgassunk, törekedjünk a természetességre, mert mindennek a fejlődése szebb és biztosabb az emberi beavatkozás nélkül. Nemcsak a saját érdekét szolgálja az a méhész, aki méhlegelő javítására törekszik de közcélt is szolgál, már csak példaadásával is, hiszen sokkal egészségesebb az a környék, melyet fa árnyékol be. A méhlegelő javítására vonatkozóan még csak annyit jegyzek ide: legyen mindenkinek, aki rését kíván magának ebből a nemes törekvésből, az a célja: hogy a méhek számára létesítendő legelő megteremtésében odatörekedjék hogy a vidék viszonyaihoz képest tavasztól őszig tartó hordást biztosítson az. Kiváltképen a lelkészek és tanitók hivatottak e munka vezetésére, s nemcsak a maguk számára vívnak ki megbecsülhetetlen erkölcsi javakat, hanem ideirányuló példaadásaikkal egy kis csurgatott mézzel édesítik meg annak a szegény agyonsanyargatott népnek az oly nehezen megszerezhető mindennapi kenyerét. Most van a vértetü irtásának ideje. Nincs nagyobb ellensége az almafának a vértetiinél. Oly nagy mennyiségben lép fel, hogy legrövidebb idő alatt tönkreteszi az almafát. A vértetü ellen való védekezés megkezdésére a legalkalmasabb idő a tél, addig mig a fa meg nem lombosodik. Miről tudjuk meg, hogy fáink vértesivel vannak megfertőzve? Égyszerüen arról, hogy ahol a vértetü megfészkelte magát, ezt a helyet sajátságos hófehérszinü gyapjas váladék majdnem egészen betakarja. Más helyen nem fordul elő, mert sem a leveleken, sem a faderék sima és teljesen ép kérgén vértetü soha sincs! Ha nyáron a vértetüvel fertőzött foltról a fehér váladékot lefújjuk, vagy leverjük, alatta a vértetüt nagy mennyiségben megtaláljuk, mert a vértetü a fehér váladék alatt él óriási tömegben. Hogy vájjon vértetü-e ez, nyomjuk őket össze és ha véresszinű, akkor vértetü fertőzte meg a fánkat. Az ellene való védekezés egyik módja, hogy a nagymennyiségű vértetü„HETI SZEMLE“ vei ellepett ágakat vágjuk le, hordjuk össze valamely tisztás helyre s égessük el. Ha a fadereka és a nagyobb ágak vannak ellepve, amikor tehát nem lehet levágni őket, a védekezés a sebhelyek megtisztításával történik, az úgynevezett petroleumemul- zióval. A petroleumemulzió úgy készíthető, hogy egy liter vízbe belevagdalunk 10 deka közönséges mosószappant és azután felforraljuk ; forralás után hozzáöntünk 2 liter langyos petróleumot. Az igy összeöntött folyadékot még melegében egy lyukas kanállal jól összeverjük, kavarjuk, hogy 10—15 perez múlva pépszerü anyag váljék belőle. A sebes helyeket ezzel az anyaggal kell bekenni, de úgy, hogy egy rész ilyen anyagban 4—5 rész langyos vizet veszünk s azt jól összekeverjük. A kenéshez kézi-ecsetet használunk, olyat, mely a fán levő sebet egyszerre be tudja kenni, azért, hogy kenegetés közben a vértetü a földre ne hulljon és igy ne terjedjen tovább, Ha ezt a munkát elvégeztük, a sebes helyeket kátránnyal jól bekenjük, hogy oda többé semmiféle fertőző anyag be ne férkőzhessék. A sebnek ilyen kátránnyal való bevonását semmi körülmények között sem szabad mellőzni, mert különben minden munkánk fáradtsága kárbaveszett. 8—10 nap múlva újra vizsgálgassuk át fáinkat s ahol újabb vértetüfoltot látunk,-azt a már említett módon irtsuk. Az öreg almafákat pedig, ha testvérek, kímélet nélkül vágjuk ki Mikor uj fákat oltunk, vigyázzunk arra, hogy az oltó- és szemzővesszők vértetümentesek legyenek, mert ellenkező esetben magunk fogjuk a vértetüt a fába oltani. Akadhatunk faiskolákban olyan fákra is, melyeknek gyökérzete van befortőzve. Itt úgy irthatjuk ki, hogy a gyökérzetet egészen kitakarjuk és petroleum emulziónak 6—8 rész vízzel való hig keverékével jól lemossuk s azután a lemosott gyökérzetet égetett mészporral egy ujjnyira behintjük. Ne késlekedjünk ennél a dolognál, mert a pusztítás nagy lesz s ha egyszer a vértetü elterjed fáinkon, akkor nincs más orvosság, mint kivágni, újra telepíteni. Sz. E. Irodalmi Kör első Társadalmi-estélye 1914. márczius 8. (vasárnap) fél 6 órakor a Czeczil-Egyesület nagytermében (Széchenyi-utcza 15, szám.) * Műsor: 1. Them K: Ünnepi dal. Énekli ez estére szervezett férfi-kar. 2. Megnyitó-beszéd. Mondja: dr. Lengyel Alajos, az Irodalmi-Kör világi alelnöke. 3. „A gyermek imája.“ Szendrei István oki. székesegyházi karmestertől. (Harmonium, hegedű.) 4. Előadás. (Történeti elméletek.) Történeti idealizmus és materializmus. Mondja: Ba- gossy Bertalan főgimnáziumi h. igazgatótanár, e. alelnök. 5. Monolog. „Úgy várom a tavaszt!“ Irta: Bodnár Gáspár. Előadja: Markos Ilonka k. a. 6. „Ima.“ Szerző: Renner József, hegedűn játssza: Szölgyémy E. polgári isk. tanár; harmóniámon kiséri: Szendrei István. Az előadást pontosan este fél 6 órakor kezdjük. Belépti díj személyenkint 20 fillér. A következő előadás márczius hó 15-én lesz ugyanott és ugyanazon időben. A n. é. közönséget szívesen fogadjuk és várjuk. könyvkötő SZATMÁR Kazinczy-u teza 4 fafej HÍREK fafej A. párbaj. Előre kijelentem, hogy nem akarom a múlt hét krónikájából ismert gyászos kimenetelű esetet bírálni, már csak azért sem, mert előzményeit, lefolyását távolról sem ismerem. Csupán arra használom fel, hogy soraimnak bizonyos aktuálitást kölcsönözzek s oly kérdésről szóljak néhány szót, amelyről máskor különben nem szívesen olvasunk. Talán mert nem szeretjük fekélyeinket mutogatni, talán mert nem tulajdonítunk e társadalmi betegségnek nagyobb fontosságot. Pedig komoly baj ez s valamennyiünknek azon kell lennünk, hogy e barbár és keresztényellenes szokás végre-valahára megszűnjék. Köztudomású tény, hogy még abban a korban keletkezett,, mikor a központi hatalom elégtelensége miatt a sértésekért mindenki maga venetett elégtételt. Ma azonban, mikor a törvény a polgárok becsületét megfelelő büntetőjogi védelemben részesíti, teljesen érthetetlen. Igyaz ugyan, hogy viszont a párbajban kimondott bűnösöket enyhén, államfogházzal bünteti s az igy eltöltött időt nem veszi büntetett előéletnek. Mindez azonban csak azt mutatja, hogy a bárbaj és annak oka oly természetű jelenség, a melynek kiirtása nem az államnak, hanem a társadalomnak feladata. Mert nézzük csak, mi minden lehet a párbajra ok ? Egy felhevült állapotban mondott erősebb és ritkán becsületsértő kifejezés; nők megsértése, vetélytársak szembekerülóse; egyeseknek gyerekes hősködése, virtuskodása, krakéler-természete és ritkán a tettleges bántalom. Mind magántermészetű ügy. Forrása az emberi szenvedelem, lendítő kereke a túlhajtott önérzet. Békésen lehetne elintézni valamennyit. Azonban mi történik ? Mindenki másban keresi a hibát s be nem ismeri a magáét. Ha sértő fél, nem akar bocsánatot kérni, ha megsértették, a fegyveres elégtételt adja legfőbb utasítása. Pedig meg vagyunk győződve, hogyha morális elintézésre törekednének, amit különben a párbaj-kódex is első helyen említ, ma már nem kellene ez egyéni brutálitás és tobzódás ellen harczolni, párbajellenes ligába tömörülni. Legyünk igazi férfítk, ismerjük be hibánkat még akkor is, ha netalán túlfizetés történik s a mi részünkön van az igazság. Győzzük le első sorban magunkat s akkor legyőztünk másokat is. E sorok Írójának volt alkalma látni és tapasztalni, hogyan akartak párbajokat nyélbe ütni, amelyek azonban a segédek becsületes gondolkozásán s a felek férfias eljárásán mindig megtörtek. Ennek leszögezéséért szóltunk a kérdésről s abban a reményben, hátha sikerült másokat is meggyőzni s a felmerülő magántermészetű ügyek sokszor gyerekes, sokszor véres elintézésétől eltántorítani. Jótékonyság. Főpásztorunk ismét fényes tanúbizonyságát adta áldozatkészségének. Munkácson az építendő rk. leányiskolára és apáeza-zárdára százezer koronát; a batizi rk. templom építésére hétezer koronát; az Irsik- Árvaház részére aszfalt gyalogjáró költségeinek kifizetésére 535 kor. 32 fillért adományozott. A szülők, hívők és árvák hálás imája kiséri a jótékony főpásztor fejedelmi bőkezűségét. Országos zarándoklás. Tavasszal az Országos Katholikus Szövetség ez évben is nagyszabású országos zarándoklás vezetését tervezi Rómába. Az erre vonatkozó első felhívást már kibocsátotta és ennek nyomán élénk érdeklődés mutatkozik a katholikus társadalom minden rétegében. Legközelebb az úti tervet már teljes részletességgel elkészítik és az ország valamennyi plébániája utján közzéteszik. A zarándoklást, amely Budapestről május 15-e körül indul, Szmre- csányi Lajos dr. egri érsek vezeti. Ezzel kapcsolatosan Szent Ferenc III. rendje a Lour- desi kegyhelyre is elzarándokol és Rómában csatlakozik a többiekhez.
