Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-12-30 / 52. szám
XXIII. évfolyam. Szatmár-Németi, 1914. deezember 30. 521 szám. HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. 'Á t f ■ e. 3 ELŐFIZETÉSI ÁRAK.: Sgy évre — 8 K — f. Negyedévre — 2 K — f. félévre — 4 , — , Egyes szám ára 16 fillér. Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 6 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár. Egy kis visszapillantás az 1914. esztendőre. Hányszor mondottuk, hányszor irtuk, igy az esztendő alkonyán: bizony nehéz, kegyetlenül nehéz év voltál, búcsúzó esztendő. Nos, az 1914. esztendőre nem csak ini mondjuk, nem csak mi Írjuk, hanem a jövő történetírói fogják róla kiállítani a bizonyítványt, hogy a világ legnagyobb esztendeje volt. Esztendeje volt? Ki tudja? Ki mondhatja, hogy nem-e a fel virradó 1915-ik év újra az lesz! Hogy abban és azzal talán még nevezetesebb, még nagyobb esztendeje lesz a világnak, mert az ő fáz 1915.) határai közt dől el népeknek sorsa, rajzolódik meg. az uj politikai térkép és tárja ki karjait a békés időknek, a szenvedésekben megtisztult, jobban látó nemzetnek értékesebb társadalmi életére. Isten szeme látja már a jövő képét. Isten szeme látta-a nemzetek bölcsőjét, látja a jövő alakulásait is . . Isten szeme tekints a mi sokat szenvedett nemzetünkre, Hozzád sóhajtó, Benned bízó népünkre. * Ha már háborús levegőben élünk, kezdjük mindjárt az első fuva- latokkal, a melyek — mint a földből áradó párák jelzik a természet megmozdulását — úgy éreztették — az érkező, a közeledő viharokat, villámokkal teljes felhőket. A tavaszon folyt le az úgynevezett ruthén por — Mszigeten. Már ebben a pörben szereplő rubelek, Bobrinszky gróf szereplése, mint fő mozgató erő a czár egyháza ... a gondolkodó magyar lélek előtt a közeledő, a gonoszkodó orosz ármánykodást, törekvéseket sejtettették. A másik esemény, most már tudjuk, hogy kapcsolatos esemény volt a gyalázatos pokolgép merénylet Debreczenben, 1914. február 23-án. Kell-e most már részletezni ezt a merényletet? És keresni tovább az orosz kezet, mely minden bizonnyal rajta volt, hogy a gaz merénylők is — eltűnjenek. Más merényletek is voltak még, melyek kapcsolatosan csatlakoztak a minden áron való háború provokálásához. Egészen világosan azonban csak Felelős szerkesztő : BODNÁR GÁSPÁR. Laptulajdonos A SZATMÁR-EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. akkor láthattunk bele a pokoli törekvésekbe, a mikor jun. 28 án megtörtént a szerajevói merénylet. Mindenki tisztában volt most már a merénylet értelmi szerzőségével és czélza- tával. A monarhia tudatában volt kötelességének. Önmaga élete és méltósága iránti kötelességének. Jól esik lelkűnknek, hogy még ekkor sem tettünk le a reménységről: háború nélkül is elégtételt vehetünk. Tudjuk, hogy ezt az elégtétel- adást nem engedte az angol, a ki már leste a háborút, nem engedte az orosz agyrém, hatalmi mámor; be- leugrott a franczia, a nagy hitelező és a reváncsnak állandó várományosa. Belekényszeritettek minket, szövetségesünket a — világháborúba, melyről éppen a mi ellenségeink nein hitték, hogy ilyen háború lesz. Megtörtént elsőben a részleges, majd aug. 1 én iz általános mozgósítás. A többit ti\djuk ... a többit éljük, vívjuk most is... és mindaddig mig igazságunkat diadalra nem segítjük. * E nagy világesemények előtt lépett a mi feledhetlen trónörökösünk helyére a trón várományosa: Károly Ferencz trónörökös. Mi hozzánk is ellátogatott aug. 2-án, királyunk üdvözletét hozván. A budai királyi várban valóságos diadalünnep volt. Az uj trónörökös megismerhette a magyar nemzet királyhüségét és az ország reménnyel telt el a fiatal trónörökös iránt. A világesemények hömpölyögtek tovább. Bonyolódott a nemzetek harcza, mig igazán soha el sem képzelt világháborúnak forgatagába estünk. * A kath. Egyházban is fordulatot hoz ennek az esztendőnek dereka. A szelíd X. Pius aug. 27-ón sznte elfordulva a földnek iszonyatos zivataraitól — behunyja szemét és az örök, békességnek hazájába költözik. A világ szinte megdöbben. Mi lesz e zivataroknak közepette a pápasággal? És ime, szinte csudás lesz a hajó, mely kormányosát veszti és Krisztus uj helytartóját várja. Rövid napok alatt szent Péter székébe ül az uj pápa Della Chiese .. . XY. Benedek nevével, a ki szerető lelA kiadőhivaia'i illető összes küldemények, pénzek, hír detések stb. Dr. Bakkay Kálmán szeminárium yice-reetor czimére (Szatmár, Szeminárium) küldendők Pályázati hirdetések egyszeri küzlése S korona----------------- Nyilttér sora 40 fillér. ----------------A lap megjelenik minden szerdán. kével hajlik a háborgó világ felé, hogy a békességnek útját egyengesse. * Románia ősz királya is meghalt. (okt. 14.) A világ tekintete szegződött utódjára, unoka öccsére Ferdinándra, vájjon elődje nyomdokait fogja e követni e zivataros időben, mikor a Balkánon, a háború alakulásainak közepeit Romániára oly jelentős szerep esik. Az uj király kijelentette, hogy elődje nyomdokain akar haladni. Sok más esemény tolul még elénk a búcsúzó esztendőnek alkonyán. A természeti csapások : rettenetes viharok, árvizek, tüzek pusztítottak. A termés is csak alig volt közepes. Egyes megyék, a miénk pl. és a szomszédaink keserves aratást értek el. Egyházmegyénk sok jóban, áldásban gya apodott. Templomok, iskolák épültek és szerveztettek. A hitélet, a kath. öntudat fejlődése örvendetes emelkedést mutat. Az egyesületi élet az egyházmegye több helyén kiváló módon nyilatkozott meg. Kivettük részünket főpásztorunk élén a haza iránt tartozó kötelességeinkből is. De viszont egyházmegyénk jelentékeny területein sokat szenvedtünk az ellenség betöréseitől és pusztításaitól. A hit, a kötelességek nagy tudata és az igazság ereje tart minket, hogy bizzunk az Istenben, ki a magyar népet soha el nem hagyta. ‘ A A magyar nemzet önálló államisága és magyar vitézség. Megszólalt, megrezzent az első húr a nemzet lelkében, mely féltő gonddal és büszke önérzettel őrködik azon, hogy úgy a háború folyamán, mint a harcznak dicsőséges befejeztével a magyar nemzet önálló államisága és a magyar vitézség és vér értéke háttérbe ne szorittassék. Okunk van, oka van Abauj megyének, (mely meghozta megyei — gyűlésén a nagy jelentőségű határozatot a nemzeti önállóságnak és vitézségnek őrködésére) hogy ezt a hurt megszólaltassuk. Mert bizony a külföld a mi magyar államiságunkat még akkor is meglehetősen takargatja, mikor magyar vitézségről Írni kénytelen. Ábauj megye határozata helyes és nem felesleges. Érvényesítenünk kell magyar nemzeti öntudatunkat és önnállósá- gunkat kint úgy mint bent. Ehhez jogunk van. És nem mi vagyunk okai, hogy ennek a jognak hangoztatása már most, a háború alatt kötelességünkké vált.
