Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-11-18 / 46. szám
4 HETI SZEMLE Szatmár-Németi 1914. november 18. küzdelmeinek közepeit — elesett. Századát éppen győzelmes rohamra vezette, mikor az ellenséges golyó szivén találta. A nagymaj- tényi Hauler család emelkedett jelentésben Isten szent akaratában való megnyugvással adja tudtul a hős elestét. — A németek döntően megverték a oroszokat. Liprótól Plockig és Violtlavecztól Putróig az oroszokat döntően megverték. 23 ezer foglyot ejtettek és 70 gépfegyvert. — A törökök bekerítették a határmenti oroszokat. — Belgrádot ostromoljuk. A szerb főváros nem tarthatja tovább magát. — Ypern elesett. A németek oda bevonultak. — A Kárpátok hatalmasan meg vannak erősítve. A háború napjai. Szeptember 25. A franoziaországi harez- térről a hivatalos jelentés csak egyes, a német fegyverekre nézve eredményes részleges ütközetekről számol be. A mi harcztereinkről nincs semmiféle tudósítás. Szeptember 26. Vezérkarunk hivatalos jelentése erélyesen czáfolja a hadseregünkről az entente sajtójában megjelent híreket; utal arra, hogy a lembergi csata után haderőnknek a Santól nyugatra eső területen való gyülekeztetése önszántunkból történik s az ellenfél megzavarni sehol sem tudta és meg sem kísérelte. Az ellenségnek a San vonalon való sikereiről szóló állítások teljesség- séggel valótlanok. A balkáni harczszintóren a helyzet változatlanul kedvező maradt. Az oroszok egyes kisebb csapatai a Kárpátok hegyszorosain át benyomultak magyar tjrür letre. Az ungmegyei uzsoki szorosnál volt legelőször kisebb csatározás a szoros védelmére kirendelt kis csapatunk és az oroszok közt. Szeptember 25-én 26-án Máramaros vármegyében Toronyénál került összeütközésre a sor anélkül, hogy bármelyik ponton sikerült volna az oroszoknak a határon behatolni. — A franeziaországi harcztéren a németek szélső jobb szárnyán újabb ütközetekre vezetett, amelyek még eldöntetlenek. A középen nem történt semmi. A Verduntól délre levő első záróerőd, Camp des Romains St. Mihiel mellett elesett. A „von der Tann,, bajor ezred tűzte ki rá az első német lobogót. A németek itt átkeltek a Maason. Szeptember 27. Az uzsoki szorosnál szeptember 26 án pár ezer főből álló orosz betört; Malomréten, Fenyvesvölgy és Csontos községek közt seregeink visszaverték őket. Mára maros megyében Toronyénál szintén folyik a csatározás az ott betört orosz csapatok és határvódelmünkre kirendelt seregünk között. Munkácsról és Husztról nagyobb csapatok a mieink támogatására. 27-én is több helyen átlépték a határ Ungmegyében. Az ottlevő csapatok a betörő ellenséget feltartóztatták. A csaiározások folynak : az ország közelfekvő részeiből nagyobb csapatok mentek a mieink segítségére. — A franeziaországi harcztéren a francziák vasutaik kihasználásával a német hadsereg legszélsőbb jobboldala ellen nagy kerülővel oldaltámadást intéztek. Egy eközben Bapaume felé előnyomuló hadosztályt gyengébb német erők visszavetettek s az előretörést egyébként is megakasztoták. A harczvonal közepén a németek támadása egyes helyeken előrejutott. A Verduntól délre megtámadott záróerődök a tüzelést beszüntették. A német tüzérség immár azokkal az erőkkel áll harczban, melyeket a francziák a Maas nyugati partján vonáltattak fel. Szeptember 28. A máramarosmegyei Ökörmező községben a telefonösszeköttetés megszűnvén, a közönség körében bizonyos nyugtalanság volt észlelhető. Újabb csapatok vonultak oda, miáltal a helyzet itt teljesen megváltozott. Ungvárról jött értesítés szerint Malomrét környékén szeptember 27-én har- czok folytak és 28-án az oroszokat ismét Uzsokig visszavertük. A turjaremetei völgyben az ungmegyei haderő összeköttetést keresett és valószínűleg talált is a Munkácsról küldött csapatokkal. Állítólag Szinna felől is nagyobb számú katonaság érkezett, Újabb jelentés szerint az északkeleti kárpáti szorosokban 28-án is folytak csatározások az orosz csapatokkal, melyeket az odaérkező erősítéseink a határig nyomtak vissza, úgy hogy sehol sem sikerült az oroszoknak a határszélről beljebb jutni. A legközelebbi jövő fogja megmutatni, puszta demonstráczióról van-e szó vagy nagyobb orosz haderő támadásáról, mely esetben a mi operáló hadseregünk megfelelő részének itt kell velük a küzdelmet felvenniük. Az erre szükséges haderő rendelkezésre áll. A franeziaországi harcztéren nincs változás Szeptember 29. Hadvezetőségünk hivatalos jelentése szerint az északi harcztéren a szövetséges német és osztrák-magyar haderők részéről megkezdett uj hadműveletek követkestében a Visztula mindkét partján az ellenség visszavonuló mozdulatai vannak folyamatban. Biecz mellett erős orosz lovasságot szétvertünk. A Aisztulától északra a szövetséges seregek több ellenséges lovasosztályt kergetnek maguk előtt. Magyarországban a kőrösmezei határnál ütközet folyik., Megbízható értesülés szerint csapataink Ökörmező táján visszaszorították az ellenséget. Ungmo- gyéből jelentik, hogy a vasúti vonal Csontosig szabad. Csontosról szerelők indultak E"eny- vesvölgybe, hogy a távirdát helyrehozzák- Ebből következik, hogy az ellenséget sikerült Fényvesvölgyön túl is visszaszorítani. Szerbiában több mint tizennégy napi makacs küzdelem után, melyekben csapataink a Dri- nát és a Szávát újból átlépték a hadműveletekben rövid szünet állott be. Összes csapataink szerb területen vannak és véres har- ezokban kivívott hadállásokban állják a folytonos makacs támadásokat, amelyek mindig az ellenfél veszteségével végződtek. Az utolsó harezokban összesen tizennégy ágyút és több gépfegyvert zsákmányoltunk. Ä foglyok száma jelentékeny úgyszintén a szökevényeké is. A szerbek és montenegróiak offenzivájáról szóló hírek abból keletkeztek, hogy alárendelt ellenséges erők saját csapataink által majdnem teljesen elhagyott Szandzsák-határterületekre törtek be. Az e területek megtisztítására irányult intézkedéseket haladéktalanul megkzd- tük. Erzsébet királyasszonyunk emléke... A mi feledhetlen király-asszonyunk jó szive. A zivatarok napjaiban, mint felénk mosolygó csillag gyűl ki Erzsébet napján a mi feledhetlen jó királyassonyunk emlékezete. Ezt a csillagot mindig ott látjuk ... a nemzet egén. Úgy amint őt, a magyar nemzet őrangyalát, védelmező, vele siró, vele örülő édes anyját lelkében megörökítette a szeretet, a hála. az emlékezet. De most ragyogóbban, fényesebben, biztatóbban tűnik tekintetünk elé. Szelleme szinte köztünk jár kél. A harezmezőkön. Itthon, az árván maradt családok tűzhelyén és különösen a kórházakban. Oh ha testileg is közöttünk lehetne. Ha ott látnok őt, mint látta és leikével kisérte a nemzet már akkor is, mikor... mikor még . . . császár és nemzet szive egymás keblére nem borult. De már akkor is ... a nemzet anyja, oltalmazó angyala volt ö ... A. sebesülteknek, a betegeknek irgalmas, csudás asz- szonya. íme — egy darabka, egy kis gyöngyike az ő tüneményes szellemének, lelkének : — Az 1866. csatában egy tápió-szelei öreg vak asszonynak a fia súlyosan megsebesült — és kórházba került. Itt a királyné naponkint meglátogatta a betegeket. Meghallván a vak asszony fiának sorsát, a királyné a következő levelet Íratta az öreg asszonynak : Buda, jul. 17. 1866. Jó asszony! Ő felsége Erzsébet császárné és királyné Bécs ben a kórházban járt meglátogatni a sebesült katonákat s azok közt találta önnek a fiát, Józsefet, nagy sebbel a jobb karján. Az orvos kinyilatkoztató, hogy le kell vágni a karját, de ő nem egyezett bele; tehát - j felsége is bátorította, sőt kérte, míg végre rá határozta magát másnapra; Őfelsége másnap ismét meglátogatta, de a karja még meg volt, az orvos pedig kinyilatkoztatá, hogy ha még ma sem engedi levágni, úgy meg hal, József beleegyezett, és kérte a császárnét, hogy maradjon mellette, akkor bátrabb lesz, és xj Felsége kegyes jó szivénél fogva nem tudott ellentállani a kérésnek s csak akkor ment ki, midőn már "elaludt; az orvosokra bízta, kik Ígérték, ‘hogy nem leszen veszély. De amint vége volt a műtétnek, Ő Felsége ismét visszament s mire József felébredt, már az ágynál ült. — Megígérte egyidejűleg, hogy 14 nap múlva saját kórházába, Luxen- burgba viteti, hol igen jó dolga lesz, mert ott csak tisztek vannak, ő csak maga lesz egy magyar bakával, s a legjobb ellátásban fog részesülni. Ha pedig már egészen jól lesz, haza mehet önhöz, asszonyom, s mivel felkarja van és dolgozni nem tud, Ö felsége kegyeskedett megígérni, hogy mig él, eltartja. Ő felsége kérdezgette van-e családja? — Mire József azt mondá: csak egy öreg világtalan anyja van, kit igen szeret. — Ez megtetszett felséges királynémnak, hogy oly jó fiú, s azért küld önnek 10 forintot, mert jól tudja, hogy Írni nem lát, igyirathat a fiának ki azt, igen-igen várja. — Én is kérem önt, jó asszony! Írasson mielébb, hogy érzi magát és hogyan megyen dolga. — A fia miatt nyugodt lehet, mert sohasem volt olyan jó dolga, mint most. Ő oly szerencsében részesült, melyek ezrek irigyelnek tőle, s ha egészen felgyógyul, hazatér és önt is elfogja tartani. írasson mielőbb, s a levelet nekem czimeztesse, én fogom Ő felségének átadni, ki azt Ígérte, hogy Józsefnek fogja kezéhez juttatni. — Jó napot kíván B'erenczy-Ida, Ő ^Felsége Erzsébet császárné magyar felolvasó hölgye.“ ____ Fő pásztorunk dr. Boromisza Tibor f. hó 13-án székvárosába érkezett; a Császárfürdőben nyert uj erővel és szellemi rugé- konysággal vette át főpásztori kormányzását. Egyházmegyei hírek. A püspök 20.000 koronás alapítványa. Püspökünk aki csak néhány hónappal ezelőtt 30.000 koronát adományozott a papi nyugdíjalapra, újabb tanujelét adta papsága iránt való szeretetének, midőn nemes szivének fenkölt érzéseit követvén, a budapesti magyar Vörös Kereszt Egylet Erzsébet kórháza javára 20.000 koronás alaptiványt létesített, hogy ott annak jövedelméből a szatmári egyházmegye kebelébe tartozó és gyógykezelésre szoruló szegényebb javadalmu és kórházi ápolásra szoruló papok esetleg az alapítványt tevő vagy a szatmári püspöki székben utódai által kijelölt más egyének ápolásban és gyógykezelésben részesittese- nek. A háború tartama alatt ezen alapítvány kamatai kórházi ápolásra szoruló beteg vagy sebesült katonák gyógykezelési költségeire használhatók fel. — A Vörös Kereszt Egylet hálájának és köszönetének lerovására intézkedett az iránt, hogy püspökünk neve a korház márványtábláján megörökittessék és örömmel vette fel őt a magyar szent korona országai vörös-kereszt egyletének alapitó tagjai sorába. A batizi templom felszentelóse. A batizi róm. kath. templom felszentelése jövő vasárnap, november 22-én lesz. A szentelést maga püspök ur Öméltósága fogja végezni. Személyi változás. Reichter Ágoston, felsőkerepeczi plébánost katonai szolgálattételre hívták be. Helyettesítésével az egyházmegyei hatóság Láng Ferencz, felsőbányái segédlelkészt bizta meg. Tanári alapvizsga. Bujdos Balázs szat- máregyházmegyei áldozópap a tanári alapvizsgát a kolozsvári tudományegyetemen jó sikerrel letette.- Erzsébet napja. Erzsébet napja nemcsak a naptárban van, de a nemzet történetében és főleg szivében is kitörölhetlen betűkkel vésődött be. November 19-én a nemzet ifjúsága a templomokban, az iskolákban ünnepeket rendez. Mert az ifjúság van arra hivatva, hogy a nemzeti érzéseket, szellemi javait, háláját és megemlékezését — az esztendőknek, a generáczióknak átadja. A mostani nov. 19-ike talán nem lesz oly fényes, mint a béke idején. De forró, izzó érzelmeket fog fakasztani a nemzet lelkében és a nemzet jövő reményeiben — az ifjúságban.
