Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-10-14 / 41. szám

4 HETI SZEMLE Szatmár-Németi 1914. október 14. HÍREK A király ajándéka a sebesültek­nek. őfelsége a gödöllői vadászatok egész eredményét a sebesülteknek adományozta. Az elesett hetven mázsa küldeményt útnak indították, És ezzel maga a király ő felsége a legelső magyar vadász döntötte el a vadász vitát, melyről mi is megemlékezünk. Hogy t. i. a vadászat nemes szenvedélyét hogyan lehet és kell a jótékonyságnak forrásaivá tenni. Vadász uramék kövessék hát a leg­első magyar vadásznak a királynak példáját. Ünnepelt magyar jezsuiták. Csendes elvonultságban ünnepelte a kalocsai jézustár- sasági kollégium két nagy érdemeket szerzett tagja szerzetesi életének jubileumát. Az egyik P. Fényi Gyula, a másik P. Tóth Mike. Fényi páter ünnepelte meg szerzetbe lépésé­nek ötven éves jubileumát. A jubiláns 1845- ben születet Sopronban. Ugyanott végezte gimnáziumi tanulmányait és érettségi után 1864. szeptember 24-én lépett be a rendbe. Rendi tanulmányait Pozsonyban es innsbrucki egyetemen végezte. 1882-en Kalocsán taná- roskodott, majd három éven át Pozsonyban a rend fiatal tagjait oktatta a fizikára és a matematikára. Vissza térvén Kalocsára, 28 évig volt a Haynald obszervatórium igazga­tója és úgy ennek az intézménynek, mint önmagának kiváló nevet szerzett tudományos munkásságával. A Napon végzett tudomá­nyos kutatások terén az egész világon isme­rik P. Fényi Gyula nevét. A másik jubiláns Tóth Mike szept. 30-án, szerdán ünnepelte meg hatvan éves szerzetesi jubileumát. P. Tóth az ungmegyei Éörön született 1838-ban Középiskoláit Üngvárt végezte és 1854-ben lépett a rendbe. Nagyszombatban töltött mint noviczius 2 esztendőt, rendi tanulmányait pe­dig Pozsonyban és Insbruckban végezte. A kalocsai konviktusban 7 évig működött mint nevelő. 48 évig tanároskodott Kalsburgban, részint Kalocsán. Hat évig volt hitszónok és 31 éve szerkeszt két hitbuzgalmi folyóiratot. A vallásos és tudományos irodalmat mintegy negyven müvei gazdagította. Itt Szatmáron a püspöki konviktusban is volt, ha jól emlékszünk két Ízben és Szatmáron is nagy tudós hírben állott. Szerkesztője a Jézus Szive Hírnökének és Mária kertnek. Úgy tudjunk ő (és Bodnár Gáspár) legrégibb 31 éve szerkesztője a kath. hírlapirodalomnak. Szerkesztőnk, a mint Máramarosszi- getre — az oroszok kivonulása után igazol­ványt szerezhetett Máramarosba utazott. Ott a legelőkelőbb tényezőkkel érintkezésbe jut­hatott, személyes tapasztalatokat szerzett, melyeknek eredménye mai számunkban közölt beszámolója, melyet több képben folytatni fogunk. Olvasóink figyelmét felhívjuk az ér­dekes czikksorozatra. Szatmár város nemes közönségé­nek hálás köszönetemet! Nagy lelkifáj­dalmaim és aggodalmaim közt elkerülte a figyelmemet a „Heti Szemle“ f. é. szeptem bér 23 ik számában Miska bácsinak szóló Szatmár város közönségének résztvevő üd­vözlete. A miért is most bár elkésve lelki kötelességemnek ösmerem, hogy Szatmár város nemes közönségének a magam és fele­ségem részéről hálásan kifejezzem köszöue- temet azért a szeretetért a melyben fiamat életében részesítette és most az ő hősi halála ulán sugaras dicsőséggel vette körül emlé­két. Isten oltalmazza Önök szép városát ! Arad 1914. Október 9. Földényi Mihály. A szüret. Vig szüretek hol vagytok ? Nem csodáljuk, ha sok minden más vigság- gal most jobb időkre vártok.“ A szüret-jófor­mán elvész a nagy, nemzeti esemény és jogos önvédelem munkái és reményei közt. A kereslet egyáltalán megszűnt. A must áráról úgyszólván hallani sem lehet. Vigyázni kell azonban, hogy az örök kupeczek ezt a mostani állapotot ne használják ki. A bor­szövetkezeteknek most lenne legszebb hiva­tása. És még egyet. Nem is oly régen Szat­már csaknem' minden harmadik, negyedik házában tiszta hamisitlan bort árultak és ol­csón. A boros gazdák jól teszik, ha ezt a jogukat ismét igénybe veszik és a házi bor eladást általánossá teszik. A prevenczio. Ez a szó idegen szó és annyit tesz magyarul: megelőzés. Jelenti azt, mikor megelőzzük a bajt. Például a be­tegséget. Mikor például valaki úgy él, úgy viselkedik és oly óvatossági intézkedéseket tesz, hogy a bajt, a mely oly sok embert mily könnyen letör — csakugyan mintegy elkergeti. Nálunk azonban egy nagy baj van. Nem értékeljük és nem szokjuk meg — a megelőzést. Sőt, ha a megelőzéseket fogana­tosítani látjuk, magunk hirdetjük, hogy már baj van. Itt a muszka. És a kolerától félünk. Szóval nem ismerjük a baj elkergetésének titkát. A baj megelőzése (prevenczio) tehát nem egyenlő magával a bajjal. Ha én pl. a legnagyobb óvatosságot fejtek ki, ne hogy a kolera házunkba betörjön, az nem egyenlő magával a kolerával. Lehóczky József, a szatmári kir. kath. főgimn. nyugalmazott tanára elhunyt. A következő gyászjelentést olvas­suk — A Szatmár-Németi kir. kath. főgim- názum tanári kara mély fájdalommal tudatja, hogy felejthetetlen kartáisa Lehóczky József nyug. főgimnáziumi tanár, aki 35 évig állott a tanítás és nevelés szolgálatában, életének 62-ik nyugdijbavonulásának 4-ik évében f. hó 12-én az Úrban csendesen elhunyt. Szat­már-Németi 1914. október hó 13. Az örök világosság fényeskedjék neki 1 — A család jelentése igy szól: Özv. kisrákói és biszt- ricskai Lehóczky Józsefnó úgy a maga, mint a gyermekei, unokája és az összes rokonság nevében fájdalommal jelenti, a gyöngéd férj­nek, a gondos apának és nagyapának figyel­mes rokonnak kisrákói és bisztricskai Le­hóczky Józsefnek, kir. kath. főgimnáziumi ny. tanárnak f. évi október hó 12-én életének 62-ik évében Isten akaratában való megnyug­vással viselt hosszas szenvedés után a biinbá- nat és utolsókenet szentségének fölvétele után való elhunytát. Temetése f. hó 14-én délután 3 órakor a Yajay-utcza 20 számú háztól lesz. Lelkiüdvöségeért folyó hó 15-én délelőtt 10 órakor engesztelő szentmiseáldo­zat mátattatik be a Székesegyházban. Szat­már Németi 1914 október 13. A katonai kórház visszajön. A szat­mári katonai tartalékkórház, amely ideiglene­sen Rimaszombatra lett áthelyezve, most arról értesítette a polgármesteri hivatalt, hogy a legközelebbi napokban visszatér Szatmárra. Olcsó téli eleség. Ily súlyos viszonyok között meg kell ragadnunk mindenféle alkal­mat, mely a közélelmezóst biztosíthatja. A marhahús és a kenyér a katonaság legfőbb tápláléka, melyekből most többet is fogyaszt, mint rendesen. A közönségnek kötelessége önként rá térni egyéb élelmi czikkek fo­gyasztására, hogy ezzel is könnyítse a had­sereg zavartalan élelmezését. Ilyen soha eléggé meg nem becsült élelem a gyümölcs és a zöldség, melyek aszalt állapotban, a zöldség pedig beiőzve (konzerválva) a tél folyamán a legegészsogesebb élelmet adják. Most sok gyümölcs és zöldségféle kallódik el, miket ha eltennőnk, télen sok pénzt pó­tolnának. De nemcsak egyénileg, hanem a közélelmezés szempontjából hazafias köteles­ségünk is most ez a gondoskodás. Orosz foglyokat szállítottak a minap Debreczenbe. Mármarosban kerültek fog­ságba. Busulásnak jelei nem - mutatkoznak rajtuk, mert tudják, hogy a magyar sem az ellenség foglyait,' sem nőit embertelen bánás­módban nem részesíti. Előfizetőink szives figyelmébe. Tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogg a lap előfizetési árát mielőbb be­küldeni szíveskedjenek. A mostani ne­héz időkben nekünk is felelősségtelj es kötelességet kell teljesítenünk• Lapunk­nak mindig, de különösen most fontos missiója van. Mi igyekszünk hivatásun­kat lelkiismeretesen betölteni, kérjük azért ismételten előfizetőinket, hogy ben­nünket anyagilag is támogatni szíves­kedjenek, mert valamint háborút viselni, úgy lapot szerkeszteni és kiadni pénz nélkül nem lehet. Kiadóhivatal. NÉPHUfflOE. Háborús—Mókaságok. Milyen a magyar baka? Egyik vasúti állomáson történt. Nagyszámú magyar és orosz sebesültet hozott a vonat. A vereskeresztes hölgyek sürögtek-forogtak a kocsik előtt enni-innivalóvalóvalj cigarettá­val s egyéb jókkal. A cigarettákat osztogató hölgyek azonban gondosan elkerülték az oro­szokat. A füstelgő jóból csak a mieinknek jutott. Egyik orosz katona szörnyen epedve nézett magyar szomszédjára, kinek három négy ezigaretta is jutott. Meglátja a magyar baka ellenségének sóvár pillantását; gondol egyet, fog egy czigarettát s odadugja muszka fogai közzé „Ne testvér, gyújts rá te is, hisz mi már nem haragszunk egymásra“ 1 Az orosz bámuló arccal, hálából ragyogó szemek­kel köszöni meg ezt az „ellenségeskedést“. Rászólt, de nem felelt. Disznótenyésztésről hires vidéken tábo­roz egy csapatunk. A huszárok két napja már grófok módjára kosztolnak. Sertés karaj, sertésborda, disznópörkölt. Sonka, szalonna is bőven jut. Egyszer csak beállít egy polgári depu- táczio az ezredeshez és keservesen panaszolja, hogy a huszárok megtizedelik a hízókat s két napja már szüntelenül tüntetik el a drága jószágot. Az ezredes parancsára a lakók a hízó­kat egy bekerített helyre terelték s a kijá­rathoz katonai őrség lett vezényelve, oly meghagyással, hogy az esetleges tolvajjal a legszigorúbban kell elbánni. Éjnek idején lövés dörren. Az őrség nyomban talpon van. A parancsnok kérdi az őrszemet, hogy mi történt. — A disznók felől mozgott valami a felé, — jelenti az őrszem. — Rászóltam: Halt! Wer da ? — s mert nem felelt, lőttem. — Helyes. Az őrség közelebb hatol s a kijárat mel­lett ráakad az engedetlenre: egy vérében fetrengő hízóra, melynek perczei megszám- vák. De miért is nem felelt ? Persze aznapra is sertéspecsenyét lakmá- roztak huszárjaink. Csanálos. Köszönöm. Nincs semmi okom — még. Dr. R. V. Igen sajnálom, hogy a kérdéses ügyben tüstént nem végezhetek. Rég óhajtom én azt, hogy engem megértsen De miként a tyuk szárnyai alá nem tudja — és a többi. A legnagyobb szeretettel és igazság érzéssel fogjuk olvasni és méltányolni is. — Ungvár. Vájjon a mi levelünk már odaérkezett ? — Földényi Mihály bácsi. Nagyon köszö­nöm. — D. J. Budapest. Kiadóhivatal fogja elvégezni. — £. P. M. Sziget. Kórház a kö­vetkező képben jön. — Szinyérváralja. Személyesen szeretnék önnel beszélni: —- Dr. W. Budapest. Igazán köszönöm a kiváló figyelmet. — Beregszász. F. M. megkapta a H. Sz. 39. számát? — Somkut. Mihelyt csak tehetjük levél megy — a másik ügyben. Cs, B. Szép, szép. De elő is kell fizetni ám a Heti Szemlére. És oda adni másoknak, is. Csak annyit kérünk, hogy ismertessék meg a világiak­kal is. — Előfizető. Akkor héten csakugyan olyan időket éltünk, hogy még annak a két oldalnak kiadása sem volt indokolva. — Gém- berjén. Budapestre is megküldjük ám a lapot. Bizony érdeklődjetek is e lap iránt. Hiszen ez a mi újságunk nem papi lap, ezerszer írjuk. Ol­vassa el minden becsületes ember és vallja be magyaros őszinteséggel mi kifogása van ellene. Hiszen a vidéki lapok jókora része belőle táp­lálkozik. Nyomatott a Pazmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom