Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-08-12 / 32. szám

Szatmár-Németi 1914L augusztus 12. HETI SZEMLE 5 fontosságú intézkedést és szívesen hozza meg a türelem áldozatát a nagy hazafiasság érde­kében. A mi lapunk esetleges késéseit is e körülménynek tulajdonítsa az olvasóközönség. Franczia-ellenes boykott. A fran- cziáknak a magyar alattvalókkal szemben tanúsított brutális bánásmódjára, Budapesten boykott-mozgalom indult meg a franczia áruk ellen. Bizony a mi szegény országunk temér­dek pénzt dobott ki a franczia divatra. A divatmámor a franeziáknak rengeteg jövedel­met biztosított, Magyarországból és állan­dóan. Hát most kijózanodtak a magyarok is ebből a mámorból nem csak Budapesten, de minden városban. Működnek a tábori pósták. Á nagy­váradi posta és távirda igazgatóság közli, hogy a hadrakelt seregnél a tábori pósták működésűket f. évi augusztus hó 4-én meg kezdték. Tábori postákhoz közvetíthető kül­deményeket összes posta (távirda távbeszélő) -hivatalok fölvehetnek. A küldemények czim- zésére nézve a posta (távirda távbeszélő­hivataloknál és postaügynökségeknél kifüg­gesztett hirdetmény kellő felvilágosítás nyújt. A Dónát-napi búcsú. Donát napja, mely máskor városunkban és a hegyen oly mozgékonyságot keltett — az idén csaknem észrevétlenül ossont el. Minden lólekban min­den szívben a vérzivataros gondolatok és ér­zések uralkodnak. A Dónát kápolnában azért megvojt az istenitisztelet. A szentmisét az erdődi hegyen időző Szabó István prelátus- kanonok mondotta. Ugyanő tartott az erdődi híveknek és a szatmári hegyen időző közön­ségnek részére értelmet és szivet fogó lelkes hazafias beszédet. E napon benedikálta a prelátus azt a keresztet is amelyet a hívek a Dónát kápolna mellett állítottak fel. A korcsmák zárási ideje. Tankóczy Gyula főkapitány a következő üdvös rende­letet bocsátotta ki : Tudatom a város közön­ségével, hogy a kormánybiztos ur az 1913. XL Hl. t.-c. 5. §.-a az ide vonatkozó szabály­rendeletek hatályon kívül elhelyezésével el­rendelte, hogy a város bel- és külterületén pálinka hor és sör kimérések, vagy az ilyen szeszes italok kimérésével foglalkozó összes üzletek és korcsmák a mai naptól kezdve hétköznapokon d. u. 6 órakor, vasár- és ün­nepnapokon d. e. 10 órakor bezárandók és azok reggel 5 óráig zárva tartandók. Felhí­vom az összes szeszes italok kimérésével fog­lalkozó üzletek, korcsmák, bodegák vendég­lők, kávéházak stb. tulajdonosait, hogy üzle­teiket a fent megjelölt időben zárják be és fent megjelölt idő előtt ki ne nyissák. Felhí­vom továbbá a többi pálinka, bor, sör kimé­résével foglalkozó üzlettulajdonosokat (szató­csok, vegyes, füszerkereskedők stb.) hogy hétköznapokon d. u. 6 óra után, vasár- és ünnepnapokon d. e. 10 óra után reggeli 5 óráig szeszes italt ki ne adjanak, mivei ezen rendelkezés áthágói 200 azaz kettőszáz koro­náig terjedhető pénzbírsággal és az italmérési engedély elvonásával sújtanak. Jelen redel- kezés nem terjed ki a Pannónia, Victória, és netalán tőlem engedélyt nyert kávéházak, illetve vendéglők és kaszinói helyiségekre. A moratórium meghosszabbítása. A múlt héten elrendelt moratorium határideje a vége felé közeledik ; ezért a kormány el­határozta, hogy mehosszabitja a moratóriu­mot. Az eddigi dispozieziók szerint a mora­torium legkésőbb ez év október 15 ig fog tartani. A helybeli nőegyesület elhatározta, hogy a háború szomorú következmenyeivel szemben akcziót indit. Különösen arra tö­rekszik, hogy a vöröskeresztegyesületet támo­gassa minden erejével és azt a hatósági és társadalmi mozgalmat, mely városunkban a hábornba vonult katonák hozzátartozóinak felsegélyezésére megindult. Az aranyszállitó autók. Azon hírek, melyeket az újságok holmi francziaországi autókról, millió aranyaknak Oroszországba való becsempészéséről Írtak — mesének bizonyosodtak. Csak azt csudáljuk, hogy aki ezeket a meséket kitalálta, nem látta be, hogy olyat ir, olyan súlyú aranytömegről mesél, amely még a mesében is mesék. A Vidék Magyarország népének csaknem 70 °/o-át a földművelő, a gazdálkodó nép teszi. A miből következik, hogy a hadi seregben is a nép fiai, különösen a földműves nép vesz részt óriási mértékben. Gondoljuk csak meg, mit hagyott ez á nép otthon a mezőkön a munka nagy idején. Es gondoljuk meg, hogy az itthonma- radottak családjai, bizony ennek a lakosság­nak lesz aránylag a legnagyobb küzdelme, harcza a szükséggel, a nélkülözésekkel talán a nyomorral is. Ne feledjük, hogy a nemzet nagy tömege a nép. A nemzetnek kell, se­gítő karját a nép felé nyújtani: Segíteni és mindent elkövetni, hogy mikor a városok­ban lázas izgatottsággal, szinte csudásan gon­doskodnak az itthonmaradottakról : ne feled­kezzünk meg a vidékről; ahol a tulajdon­képen való nemzet él és nélkülöz. Az iskolák és a háború. Neterda Mo deszt dr. osztálytanácsos, a közoktatásügyi mi­nisztérium népoktatási osztályának helyettes vezetője,:igy nyilatkozott az iskolák működésé­ről a háborús időkben : Nem történt még intéz­kedés e tanév kezdetének elhalasztásáról Két­ségtelen azonban hogy ha szüksége merül fel, meglesz a rendelet. Ebben az ügyben az én felfo­gásom az és annak idején olyan értelemben te­szek javasjatot a miniszter urnák, hogy mivel a népoktatási törvény csak arról intézkedik, hogy a tanításnak falun nyolcz hónapig, városban pe­dig kilencz hónapig kell folynia, ellenben az nincs megszabva, hogy mely hónapokban tör­ténjék a tanítás, ennélfogva ha később kezdődik a tanév a nyolcz illetőleg kilencz hónap attól számítódik s igy később végződik a tanév. Különben pedig esetről-esetre meg kell majd vizsgálni, hogy szükséges e az illető helysé­gében a tanév kezdetének eltolása. Hiszen ahol idősebb tanító van s igy meg van a lehetőség az iskola megnyitására, helyesebb a szülőkre való tekintettel is, ha a rendes időben megkezdődik a tanítás. Bonc Ödön miniszteri tanácsos, a közép- és felső iskolák ügyosztályának vezetője, ezeket mondta: Az iskolákkal ez idő szerint a hadügyi kormány rendelkezik, hiszen minden iskolát lefoglaltak a katonaság számára. A mig ez az állapot tart, természetesen fizikailag lehetetlen meg­kezdeni a tanítást. A mi pót- és magán vizs­gák terminusait illeti, hát itt is a háborús állapot tartama az irányadó. Ezeket a vizs­gákat sem lehet megtartani a normális idő­ben, ba még katonai szolgálatot teljesítenek a tanárok. Hány golyótól hal meg egy ka­tona ? Bizonyára elég egy golyó is ahhoz hogy az ember a fűbe harapjon. A háború azcban kiméletesen bánik az emberrel. Szász Móricz hires hadvezér feljegyzése szerint 125 font ólom és 33 font puskapor szükséges ahhoz, hogy egy katonát a háborúban meg­öljenek. Gassendi franczia tudós szerint a solferinói ütközetban, ahol a francziák és szardíniái az osztrákokkal állottak szemben, az osztrákok átlag 70() golyót lőttek ki, hogy egy ellenséges katona megsebesüljön, és 4200 golyót hogy meghaljon. Nem is 125, 252 font lőport lövöldöztek el az osztrákok, mig egy ellenfelet leteritettek. Pedig a solfe­rinói a világtörténelem legvéresebb csatáinak. A franczia-nómet háborúban átlag minden 1300 lövésre esett egy halott, mely adatból kitűnik, hogy a németek higgadtabbak és jobb lövők. Ezen tapasztalatokra vezethetők vissza a hadsereg vezetőinek az a törekvése, hogy az egyes katona biztos és higgadt lövé­sére fektetik a fősülyt. Makóczy Géza Szatmár, Eötvös-utcza 4 a. sz. Ajánlja a főt. lelkész urak szives figyelmébe modern szabó-műhelyét, hol is mindennemű reverendák és papi öltönyök a legnagyobb pontossággal, jutányos árak mellett készülnek. Tisztelettel Makóczy Géza, papi- és polgári-szabó. NÉFHUMOR. Háborús—Mókaságok. Akkor még mindig rendben vagyunk. — Hallotta bátyám, hogy a szerb ha­táron ezer emberünk elpusztult. — Nem én eesém, de nem is hiszem. — De hát, azt megirták e, hogy a másik ezer a helyébe sietett. — De meg ám ! — Akkor még mindig rendbe’ vagyunk Ecsém! — Az a könny. — Hát ’iszen embör. az embör. Bizony, hogy megindul az embör könnye, még meg is csordul, mikor a családjától búcsút vesz. De osztég . . . mikor a határ elmúlik ... ide haza sajnálja az embör azt a köunyet is . . . és tanítja a szerbeket emberségre, hogy mi­koron megverjük ő kigyelme is tudja, mi az az emberi könny. Az a könny. Szerkesztő! Üzenetek n Vidéki. A mi háborúnk nem Bosszú a trón­örökösért. Keresztény nép nem bosszul. Büntet, fé­nyit és — megtanítja a vad népet annak rendje és módja szerint. — Beregszász. V. M. El vagyunk zárva a világtól mi is. Üdvözlet. — Vándor. Nem rossz. Hogy háborús időben a szerkesztők is dupla lénungot kapjanak. Tessék kinyitni az erszényt; mi felét odaadjuk az itthonmaradottak segélyezésére. Bár c-ak annyi kalács lenne — mint tanács. — Előfizető. Most még sikerült ennyit adni lapunkban. A jövő számtól azonban nem leszünk ebben a helyzetben. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatináron, Iskola-köz 3. sz. FŐVÁROSI SÖRFÖZO R. T. KŐBÁNYÁN Hóditó körútra indul az uj kőbányai Tűzifa eladás. Kitűnő száraz bükk, tölgy, cser, tüzelő hasábfa és felvágott fa, úgyszintén tüzelő szén vaggononként és ölenként kapható igen olcsó áron GRÜNFELD SÁMUEL fakereskedőnél Szatmár, llogal udvara. Telefon 278. Főrartáros: Weinréb Márton és Fia Szatmár, Zrínyi-utcza 10. Telefon 257.

Next

/
Oldalképek
Tartalom