Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-29 / 30. szám

4 HETI SZEMLE. Szatmár-Németi 1914. ;julius 29. egész más kép tárul elénk. Megtanulják sze­retni nemcsak a kenyeret, hanem a munkát s a törvényeket is. Büszkék arra, hogy a patronázs gondoskodik róluk. Tartalmas lé­lekkel, nemes világnézettel indulnak útnak és bele tudnak helyezkedni a nagy társada­lomba, mert szegénységüket, árvaságukat, gyengeségüket elfeledteti a keresztény világ­nézet. Ezért irta az egyik fiatal bűnös csupa naivságból igy a levelét: Kedves édesanyám és édesapám, itt nagyon jó dolgom van . . . és úgy szeretném, ha maguk is ide jönné­nek ... a nevelőbe. Sugár Béla. Ki a legokosabb ember ? A pék, mert annak van legtöbb sütni: valója. Ki a legingatabb jellemű ember? A. czukrász, mert legtöbbet habozik. Ki a legigazságszeretőbb ember ? A kefekötő, mert tudja, hogy borban az igazság. (Iszik, mint a kefekötő.) NŐK VILÁGA. Fiatal aprójószág-etető. Nem kis bosszúság az a baromfitenyésztőnek, hogy az apró csirke, liba stb. elől a felnőtt baromfi, ma- lacz és egyéb állat fölfalja az eleséget. Hogy ezen segíthessünk s ne kellessék minden etetéskor egy-egy őrzőt odaállítani, csináljunk egy kis etető-házikót. Csekélységbe kerül, néhány karóból és pár szál ócska deszkából, vagy akár gyékényből, rósz ponyvából köny- nyen előállítható. Mesterség sem sok kell hozzá. Csak éppen arra kell vigyázni, hogy ott az apró baromfi bebújhasson ugyan, de a felnőttek nem. A tetőt úgy csináljuk, hogy felnyitható legyen; itt szórjuk be az eleséget melyre aztán az apróság mihamar odaszokik s mikor megéhezik, magától bemegy és há­borítatlanul lakmározik. A dinnyéből való lekvár-készítés. Megjegyzem, bogy csak a piros dinnyéből lehet jó lekvárt főzni minthogy a fehér ke­mény természetű lévén sohasem fő szét. A lekvárkészités imigyen történik: A dinnye ketté vágatván, a mag kiszedetik, a húsát pedig jó nagy tálban szétmarczangolni, s úgy kell az üstre felönteni. Addig kell főzni mig csak olyan kemény nem lesz, mint a jól kifőzött szilvalekvár. Szeretném ha figye­lembe vennék a tanácsomat; bizonyosan mondom, senki sem fog csalódni mert a piros bélü dinnyéből igen jó lekvár készül. Semmiféle fűszer sem kell hozzá, mert már természeténél fogva édes és ízletes. Mindezt gyakorlat után állítom. Egy gazdasszony. Mivel lehet a petróleum lángot leggyorsabban eloltani ? Minthogy keve­sen tudják, hogy a petróleumlángot, a mely már oly sok szerencsétlenségnek volt oka, mivel lehet leggyorsabban eloltani, helyén­valónak tartunk egy esetet elmondani, mely nem régen egy családnál történt. A cseléd vigyázatlanságból lefordította a petróleumos lámpát, a kiömlött petróleum meggyűlt és lángba borultak mindazon tárgyak amelyeket elért. A szerencsétlenség tanúi mindent el­követtek hogy a tüzet eloltsák, de misem használt, mig végre a megrémült cseléd egy fazék tejet öntött rá, mire a tűz rögtön ela­ludt. A tejjel késsőbb másutt is tettek kísérletet s a hatás ugyanaz volt, mint az előbbi esetnél. Mikor érett a dinnye ? A görög­dinnye érettségét felismerjük, ha nagyságá­hoz mérten könnyű, ha a körmünkkel a héjba nehezen tudunk behatolni, vagyis a héja kemény, ha szárát levágva, fehér czérna alakú szálakat látunk a metszőfelületen, ha megkopogtatva tompa kangot ad. — A sár­gadinnye érettségi fokát sokkal könnyebb fölismerni. A sárgadinnye érett ha kellemes szagu; ha aránylag könnyű; ha a szár kö­rül van határolva és a másik végén a diny- nye gyöngébb nyomásnak engedve, kissé behorpad; ha a dinnyék színe vagy sárga, vagy a narancssárga színben átjátszó. Túlé­rett pedig akkor, ha megrázva haljuk a mag mozgását. Ezek természetesen csak általáno­san ismertető jelek, amelyek mellett még mindig csalódhatunk, ha az egyes fajtákat nem ismerjük. Lapunk zártakor megerősítést nyer az a hir, hogy Szerbiának a háborút megüzentük. A miniszterelnöki sajtóosztály jelenti, hogy Őfelsége 28-iki kelettel Megüzente Szerbiának a háborút. A hadüzenetet a Budapesti Közlöny rendkívüli kiadásban adta hírül. A franczia nyelven szerkesztett hadüzenet magyar for­dításban igy hangzik : „Mivel a szerb királyi kormánv ama jegyzékre, mely részére Ausztria-Magyaror- szág belgrádi követe által 1914. évi julius 25-én átadott, kielégítő választ nem adott, a császári és királyi kormány kénytelen maga gondoskodni jogainak és érdekeinek védel­méről és ezen czélból a fegyverek erejéhez fordulni. Ennélfogva a jelen pillanattól kezdve Szerbiával szemben hadi állapotban levőnek tekinti magát. Ausztria - Magyarország külügyminisz­tere : gróf Bérc htold. A király manifesztuma. A hivatalos lap Őfelségének né­peihez intézett manifesztumát közli, mely az­zal kezdődik, hogy a királynak leghőbb vágya volt, hogy az Isten kegyelméből még hátra­levő éveit a béke müvének szentelhesse és népeit a háború áldozataitól és terheitől meg­óvhassa. De a Gondviselés másként határo­zott ; mert egy gyűlölettel telt ellenség üzel- mei rákényszeritették arra, hogy fegyveres erővel szerezze meg államai számára a belső nyugalom és külső béke nélkülözhetetlen biz­tosítékait. A kézirat történeti visszapillantással le­vezeti az elhatározás indokait és azzal vég­ződik, hogy Ő felsége mindent megfon tolt és meggondolt. Bízik hü népeiben és Ausztria-Magyarország önfeláldozó lelkesiiltséggel telt vitéz hadseregében és bizik abban, hogy a Mindenható fegy­vereinknek adja a győzelmet. Elnapolták házat. A Ház tegnapi ülésén Tisza és Apponyi beszéltek. A Ház üléseit királyi kézirattal elnapolták. Egyházmegyei hírek., Adomány. A püspök a nagybereznai templom orgonájára 1000 koronát adományozott. — Felmentés. A megyés püspök Pemp Antal praelátus kano­nokot a szatmári irgalmas nővérek anyahá­zában viselt superiori tisztjétől saját kérel­mére felmentette. — Pályázat A perecsenyi újonnan létesített plébániára a X. sz. körle vélben augusztus végéig terjedő pályázat Íratott ki. — Egyetemre küldetés. Lőrincz Ist­ván II. évet végzett papnövendék theologiai tanulmányainak folytatására a budapesti tu­dományegyetemre küldetett. — P. Hippich István S. J. aranymiséje. P. Hippich István, aki közel két évtizeden át működött Szat- máron mint superior, spirituális és hitszó­nok és ezen működésével és nemes egyéni­ségével mindenkinek szeretetét és tiszteletét vívta ki magának, julius 26 án mutatta be a a kálvária templomban aranymiséjét. Bár­milyen csendben óhajtotta eltölteni ezen ne­vezetes napot, tisztelői, ezek közt volt hálás növendékei mégis nagy számban keresték fel őt elvonultságában. Elsőnek maga fő­pásztorunk sietett üdvözölni a jubilást nem­csak a maga, hanem az egész egyházmegye nevében is, amely nagytevékenységü életé­nek áldásait élvezte és most élvezi. Itt kö­zöljük a püspöknek P. Hippich Istvánhoz intézett levelét, a mely legméltóbban fejezi ki az egyházmegye érzelmeit a jubiláns iránt: „Főtisztelendő P. Spirituális! Az is­teni gondviselés kegyelméből Főtisztelendő- séged a mai napon megérte áldozópapi tisz­tének félszázados örömünnepét. Isten orszá­gának terjesztésére, a lelkek megszentelé­sére irányuló fáradhatatlan és kiváló érde­mekben gazdag félszázados munkásságának csaknem két évtizeden át volt részese a szat­mári egyházmegye is. Azért mint ezen egy­házmegye főpásziora indíttatva érzem maga­mat, hogy főtisztelendőségedet a nevezetes évforduló örömünnepén bensőségesen üdvö­zöljem és kifejezésére juttassam mindazon papjaimnak és hi veimnek örömét, szeretetét, tiszteletét és háláját, akik nagy tevékeny­ségű életének áldásait élvezték és most is élvezik. Velük egyesülve kérem a jóságos Istent, akinek szentelte minden munkájának dicsőségét, hogy árassza továbbra is Főtisz- telendőséged minden cselekvésére bőséges áldását és szent kegyelmét. Szatmár-Né- meti, 1914. julius hó 26-án. Boromisza Tibor szatmári püspök. Püspök ur Öméltósága julius 29-én reggel székhelyéről Budapestre utazott. Személyi-hír. Szabó István prelátus kanonok, Egyházmegyei főtanfelügyelő az erdődi szőlőjében tartózkodik. Lapunk a katonaságnak, valamint a királyi ügyészségnek előzetes czenzu- rája nélkül nem jelenhetvén meg, a kézbesítésnek, valamint a postai szállí­tásnak késedelméért az olvasóközönség elnézését kérjük. Felvétel a Kir. Kath. Tanítóképző internátusába. Megyés püspökünk a kir. katholikus tenitóképző internátusába a meg­üresedett ingyenes helyekre az 1914/1915. iskolai évre a következőket vette fel: Smo- lenszky Gézát a III. évre Kocsán József és Pileczky Miklós II. éveseket, Egeli István Kovács József, Movik János, Pászet Ernőt az I. évre. A fürdés áldozata. A napokban vég­zetes szerencsétleusép történt a Szamoson. Simon Mariska 16 éves leány nevelőanyjával Tyukodi Árpádnéval fürödni ment a vashid- hoz. A leány átlépte a fürdésre kijelölt terü­letet s igy történt, hogy a sebes folyású ár elsodorla az úszni nem tudó leányt, aki elmerült a vízben. Változás az Egyesült Bankban. Dr. Nagy Barna, a Szatmári Egyesült, Bank és Takarékpénztár R. T. ügyésze az intézet szerdai igazgatósági ülésén, más elfolatságára való tekintettel, beadta az ügyészi állásáról való lemondását. Az igazgatóság a lemondást sajnálattal tudomásul vette. Az intézet jogi ügyeit dr Havas Miklós és dr. Ambrózy Sánndor, akik eddig is társügyészek voltak, fogják ellátni. ítélet a szövetkezetek ellen. Deb­reczenből Írják : érdekes polgári pörben hozott minap Ítéletet a debreczeni járásbíróság. A felperes egy debreczeni kereskedő, az alpe­res egy debreczeni szövetkezet volt. A keres­kedő a szövetkezet egy gyűjtő ivére aláírta a nevét s kötelezettséget vállalt heti öt korona befizetésére. A befizetések összege 800 koro­nára rúgott és a kereskedő most követelte az összeget, mint betétet. A szövetkezet ellen­ben megtagadta a 800 korona kifizetését, azzall hogy a fél tagsági kötelezettséget vál­lalt a gyüjtőiv aláírásával. Pörre került a sor s a debreczeni járásbíróság kötelezte a szö­vetkezetei a 800 korona kifizetésére, mert a gyüjtőiv aláírásával nem lépett be a felperes szövetkezetbe, minthogy a gyüjtőiv nem felel meg belépési nyilatkozatnak. Az elvi jelen­tőségű Ítélet nagy feltűnést keltett a jogász­körökben. Megkerült a nagybányai templom rabló. Szatmáron csütörtökön szokatlan lát­ványosságban gyönyörködött a nép. Két te­kergőt kisért 4 csendőr és két detektív. A bűnösök kezében egy-egy templomi gyüjtő- ládácska volt, ezekkel vonultak végig a vá­roson, arczukra huzva a sapkájukat. Elvitték őket a gör. kath. templomhoz, ahol helyszíni szemlét tartottak s ahol a tettesek elmagya­

Next

/
Oldalképek
Tartalom