Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-22 / 29. szám
Szatmár-Németi 1914. julius 22. HETI SZEMLE 5 dorogi gör. szert. m. kath. — egyházmegye kanonokjává nevezett ki. Az uj kanonok tiszteletére bucsu-lakomát rendezett Halmi, illetőleg a megye melyen a megye intelligen- cziája és papsága vallásfelekezeti különbség nélkül vett részt. Az uj kanonok ki is érdemelte a tüntető rokonszenvnek és elismerésnek ezt a megnyilvánulását. Hazafísága tettekben gazdag működése, ifjún maradt lelke széles körökben ismeretes és becsületes munkás egyéniségének emléke sokáig élni fog a megyében. HEIZER JÁNOS könyv- és papir- liereskedését, a Deák-térről Kazinczy - ntcza 4. sz alá (Wallon ház) helyezte át. A M. Kárpát Egyesület Kel. Kárp. Osztályárak Közgyűlése f. hó 18-án d. e. 11 órákkor tartatott meg Nagybányán, melyről rövid tudósításunk ez: A közgyűlést, melyen mintegy 60 an vettek részt, Farkas Jenő ügyvezető alelnök nyitotta meg; bemutatott néhány levelet és üdvözlő sürgönyt a mai nap alkalmából. így gróf Teleki Sándor Kárpátegyesületi elnök, Dókus Gyula zempléni alispán, Lőrinczy Jenő ungvári alispán alelnököktől stb. A megüresedett elnöki szék betöltésére Teleki Pál grófot ajánlja, akit a jelenvoltak harsány éljenzés közt egyhangúan megválasztottak. Telekit Stoll Béla, Rencz János s Puskás Ferencz tagokból állott küldöttség hívta meg a terembe s Farkas Jenő üdvözölte a gyűlés színe előtt. Teleki Pál hosszabb beszédben válaszolt, hangsúlyozva, hogy „Nemo profáta in patria sua“ s hogy annál jobban esik neki ez a megtiszteltetés, melyért hálás köszönetét mond. Alelnök jelentette, hogy a tagok jelenlegi száma 260. Az osztályban két csoportot alakítottak t. i. a Nagy- és Felsőbánya vidéki és a Beszkidi csoportot. Ezután a választásokat ejtették meg. A nagybányai osztály alelnöke lett Rencz János dr. Választmányi tagok: Bay Lajos, Neubauer Ferenc, ifj. Molcsány Gábor, Bálint Imre, Égly Mihály, id. Molcsán G., dr. Szilágyi Imre. Beszkidi osztály elnöke: Dókus Gyula, alelnökök : Kende Péter, Lőrinczy Jenő. Nagybánya jés Felsőbánya vidéki elnök : Kádár Antal dr. Majd elfogadták a múlt évi zárszámadást, a jövő évi költség- vetést s végül Stoll Béla megköszönte Teleki Pálnak az elnökség elfogadását, valamint magas szép székfogadó beszédét. VÁROSI ÜGYEK. A mentők. Se’ szeri, se’ száma azoknak az ujabbkori szociális irányú egyesüleknek, társulatoknak, melyeknek mindnyájan fizető, díjfizető tagjai vagyunk. Sokszor igazán csak akkor tudjuk, hogy tagjai vagyunk ennek-annak az egyesületnek, mikor a nyugtát kihozzák. Vagy bosszankodnak, hogy az egyesületnek, társulatnak, körnek stb. nyugtahordója panaszkodik, zúgolódik : — Már hányszor kerestem ... és igy tovább. Mert igazán kellemetlen adósság számba megy a tagsági dij . . még azoknak a pasziv- életii köröknek, egyleteknek tagsági dija is, melyek már nem élnek. Még közgyűlést sem tartanak . . éveken át. Csak a mentőkre a mentő intézményre nem gondolunk. Tagjai sem vagyunk. Dijat sem fizetünk. Azt sértődjük voitakép, miből él? Ki tartja fenn? És miből táplálkozik? Pedig igazán, társadalmi, szoczialis kötelességeinknek, áldozatainak egyetlen egy intézmény sem áll úgy neki és kérhetné jogosabban filléreinket, mint éppen — a mentő — egyesület? intézmény vagy minek is nevezzük ? Ha a mentő-kocsi végig hajt utczáinkon ; ha a mentőknek sípját halljuk. . akkor ébredünk tudatára annak, hogy valahol baleset van vagy volt, Szivünkhöz kapunk. Lélegzet nélkül vetjük tekintetünket a rohanó kocsira. És talán, talán lelkűnkhöz, szivünknek szól az ismert jelszó. — Mindnyájunkkal történhetik baleset, . Vagy talán ez a praktikus és közismert ige is : — Ma neked, holnap nekem . . . A felebaráti szeretet vagy mondjuk a mai formában: az altruizmusnak leghatalmasabb kifejezése ez a gondolat, ez az érzés. A nagy közönség, a társadalom ... bizony hogy többet gondolhatna a mentőkkel. Tehetne is. Hiszen a mentő-intézmény, meg van városunkban is. Szükséget pótol. És éppen hogy szükségből van meg. Pedig ez az intézmény is fejlődésre vár. Fejleszteni is lehetne. Sőt kellene. A tűzoltóság, mely ma kezeli a mentő kocsikat . . tudja és érzi legjobban, hogy fejleszteni való van az intézmény körül sok. És fejleszteni is kellene. Az eseteknek száma, különlegessége és napról-napra való speciális volta jelölheti meg az irányt a módokat, az eszközöket, a mikkel ezt az igazán életbeli, nélkíilözhet- len intézményt felkarolhatnék. Most, egyelőre csak ennyit Írunk a a mentő intézményről. Rajta leszünk, hogy adott alkalommal a részletekben is foglalkozzunk vele. A CSALÁD ÉS ISKOLA. A szövetkezeti ügy és a tanítók. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az idén is rendez továbbképző tanfolyamokat a tanítók részére. A tanfolyamok julius 1-én kezdődtek s három hétig tartanak. A múlt évi tanfolyamok sikere arra indította a minisztériumot, hogy a múlt évi 6 tanfolyam helyett az idén 12 helyen rendezzen ilyet. Az idei tanfolyamokat a bajai, kiskunfélegyházai, iglói máramarosszigeti, losonczi, aradi budapesti, temesvári és kolozsvári tanító-, továbbá a sepsiszentgyörgyi tanítóképzőkben tartják. A dolog azért is érdekelheti a tanitóságot, mert a tanfolyamokon a szövetkezeti ismeretek is előadásra kerülnek 8—8 órában. Ezeket az órákat a Magyar Gazdaszövetség megbízásából Czettler Jenő dr. és Schandl Károly dr. tartják, kivéve a budapesti, aradi és temesvári képzőintézeteket, ahol Horváth'János dr., a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége igazgatója a szövetkezeti ügy előadója. Nyugdíjazás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Jenkovszky Sándor pálóczi róm. kath. tanítót a f. évi november hó 1-én kezdődő hatályai évi 2800 koronával nyugdíjazta. Ez már humánus nyugdíjazás. Magyarország tanügyének becsületére vall. Ismeretek Világfából. Aratási ünnepek. A nagy világnak a kis fűszál is része. Az ismeretek világának is a legkisebb, legigénytelenebb tudás, ismeretszál becses anyaga. Égy-egy törmellék is értéket képviselhet. így vagyunk az ismeretek törmellékeivel is. * A kenyeret minden nép, minden idő nem csak legszükségesebb tápláléknak tartotta, hanem valami felsőbb, gondviselő jótékonyságának. A kenyérnek valót, a gabona féléket már négy-öt ezer évvel ennek előtte ismerték, termesztették. És arról is vannak bizonyságok, hogy az emberiségnek e nagy kincsét mindig vallásos gondolatokkal, érzésekkel vették körül. A mi lelki jelenségeknek ünnepekben, bizonyos szertartásokban adtak kifejezést. * A kereszténység ezt a felfogást, gondolkozást, érzést megnemesitette. A természetfölötti élet bizonyosságába és magaslatába emelte. A Megváltó imádsága, melyre az embereket tanította: „mindennapi kenyerünket add meg nekünk“ — mélységes életbölcse- letet, lehet mondani szociális felfogást hozott arra a terményre, melyet a magyar ember eszejárása az „élet“ szóval jelöl meg. Azokat a szertartásokat, ünnepeket, miket az aratásokkal, egyáltalán a mezei munka kapcsolatos tartalommal látta el. Megszentelte és belekapcsolta az emberek életrendszerébe, keresztény világnézetébe. Az aratási ünnepek őseinknek szép és kedves ünnepe volt. Még nagyapáink korában is nagy népszerűségnek örvendeztek ezek az aratási vigalmak. A mezőre vig zeneszóval vonultak és onnan vissza a faluba, városokba. Buzakalászokból koszorúkat fontak és azokat a verses jókívánságokban nyújtottak át a gazdáknak. A gazda viszont megvendégelte aratóit és belevegyült munkásainak örömébe. Ez ősi szokást, mint sok más virágát a nemzeti hagyományoknak és életnek letarolta a legújabb kor. A tőzsdéknek, a mer- kantill felfogásoknak és az ideálisabb felfogásokat pusztító kor. Éket vetett gazda és munkás közé és ezzel az aratási ünnepélynek is elvette a lelkét, a derűjét, az örömeit. De hiába minden pusztító munka. A népiélek nem lehet ünnep nélkül. Vagy maga teremti meg vagy visszahozza a múltból. És vissza is hozta. Ma újra fellendült az aratási ünnepek gondolata és gyakorlata. Különösen Darányi miniszter volt az, a ki ez irányban megnyerte nemcsak a népet, de a gazdákat is. Az aratási ünnepekről most már minden aratás után hallunk örvendetes híreket. Gazda. Mikor aratnak a földön ? Mindig 1 Nincs oly hónapja az évnek, hogy a világ valamely részén ne aratnának. Januárban, mikor nálunk hó borit mindent, nagyban folyik az aratás Ausztráliában. Februárban India és Felső-Egyiptom egy része lát az aratáshoz. Alsó-Égyiptomban márcziusban végződik. Áprilisban folyik az aratás Cyprus szintén, Perzsiában, Kis Ázsiában, Mexikóban és Kuba szigetén. Májusban kerül a sor Algírra, Közép Ázsiára, China, Jappán Mexikó és északamerikai Egyesült-Állam egy részére. Junius havában aratnak a dunai államok, Magyarország, Görögország, Dél-oroszország, Itália, Spanyolország1 Portugália, Franczia ország déli részén és az amerikai államok körül többen. Júliusban arat Németország, Ausztria, Francziaország északi része, Svájcz, Svéd, Norvég. Szeptemberben Észak-Oroszor- szág Novemberben és Deczemberben Észak- Ausztráliában Peru, Dól-Afrika és Alsó-In- diában végzik az aratást. Fürdőkre legtöbbször azok mennek, a kiknek igazán szükségük van reá. Vagy ? A kiknek egyáltalában semmi bajuk nincs. És hányszor történik, hogy mind a ketten csalódottan és még inkább vagy legalább is betegen érkeznek haza. * Fürdőben egy társ bizonyosan hozzánk szegődik. Az unalom, mely napról-napra számítja, számitgatja, számlálgatja mikor megyünk haza ? * Fürdőben még azok az asszonyok is folytonosan a konyhával foglalkoznak, a kik otthon a konyhával egyáltalán nem törődtek. Határtalan szerelem. — Margitka, én sajnálom, hogy nem vagyok egy középkori lovag, hogy méltóképpen bizonyíthatnám be szerelmemet. Szeretnék magáért csatározni, szenvedni, meghalni! Mivel kizonyithatnám be szerelmemet ? — Mondjon le a czigareitázásról. — Ugyan! Már hogy lehet ilyen képtelenül nehéz dolgot kívánni! Önayysáya toalettje. — Barátom, a feleséged toalettjei tönkre fognak engem tenni. — Hogy beszélhetsz ilyet ? — No igen. Amint uj ruhát lát a feleségeden nyomban ő is rendel magának egy drágábbat. Őszinte férj. — Kedves kis uracskám, hogyan is élnél te nélkülem ! — Olcsóbban, mint most. V'
