Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-08 / 27. szám

Szatm i.-Németi 1914. julius 8. .HETI SZEMLE“ 5 szik a válások száma. A különböző szellemi irányzatok hívei egyértelmiileg azt vallják, hogy a házasságok felbontása egyike a legsu- lyosabb szocziális bajoknak, anudy kimond­hatatlan erkölcsi károkat okoz. A könnyelmű elválások lehetőségét nagyon előmozdítják a lelkiismeretlen ügyvédek, akik a válópereket a legjobb üzletnek tekintik. Bosztonban most nagyjelentőségű mozgalom indult meg a katholikus ügyvédek körében. Azt tervezik, hogy a jövőben válóügyekben nem fogadják el a felperes jogi képviseletét, hanem csak mint az alperes képviselője szerepelnének, hogy a válást megakadályozhassák, vagy legalább az alperes és gyermekei érdekét előmozdíthassák. Ezenfelül belépnek a Válás­ellenes ligába, mely ma Amerika leghatal­masabb szervezete. A megtartott gyűlések azt mutatják, hogy az ügyvédek terve meg fog valásulni. A kis halak jó halak! így mondja ezt egy német közmondás és tökéletesen iga­zat mond. Látjuk a mindennapi életben, hogy szaporodnak az emberi ravaszságra alapított üzletek és azt a nagyon praktikus elvet tart­ják szem előtt, hogy nagy forgalom, csekély haszon ! Mindinkább szaporodnak az olyan vállalatok száma, amelyek nem nagyon csapják be az embereket, csupán egy kicsit, de annál többet. Csak 40 koronán aluli összegig, hogy ne lehessen perelni és a becsapott inkább veszni hagyja pénzét, sem mint még a pörre is kölcsön ! Azért mondjuk ezt itt el, mert legújab­ban ügynökök járják a vidéket és bekopog­tatnak a gazdához, akinek bekebelezett adós- .sága van és mindenféle igazoló levelekkel ellátottan előadják, hogy egy nagy külföldi bank megbízottai. A bank nem tud mit csi­nálni a pénzével és szeretné kedvező feltéte­lek mellet hasznosítani. Konvertálnák tehát a kölcsönt sokkal hasznosabb amortizáczió mellett, csupán az kell, hggy a hiteles telek­könyvi kivonatot megkapják. Ezt be is szer­zik, csak bélyegköltségre kell 4—5—6 korona. Megtörtént, egy faluban 200—300 koronát összeszedtek ilyen czimen, de eszük ágában sem volt valamit tenni; a bank pedig, amelyre hivatkoznak rendszerint a holdban működik 1 ______________________________________Kg_ Is meretek Világfából. A Medárd-napi esőzés. A magyar nép ősrégi időjárási szabálya : „Ha Medárd napján esik, negyven napig esik“ Ennek az igazsága az idén is beteljesedett rajiunk. Hosszú, száraz szeles idő után junius 8 án esőt kaptunk, s azóta mindennapos ven­dégünk volt ez a jelenség; vagy ha egy nap véíetlenül meg is menekültünk tőle, saját szemünkkel látjuk, hogy köröskörül mint ontják a vizet a fellegek. Ennek az okát tudtommal még senki sem fejtegette nálunk. Mert meteorológiai köny­veink vagy bevallottan német és franczia művek fordításai, vagy pedig annyira szolgailag kö­vetik az idegen szerzőket, hogy a magyar éghajlat sajátos tüneményei teljesen kikerülik figyelmüket. Pedig ha Medárd napot követő esőzés jellemző tulajdonságait más éghajlatok ugyan­azon időbeli esőzéseivel egybevetjük, csak­hamar megtaláljuk a tünemények rokonságát s ezzel okuk közös eredetét is. Lássuk csak, miképen folytak le legjel­legzetesebb esős napjaink ! A legtöbbször gyönyörű szép napra éb­redtünk, tündöklőn ragyogott le a nap a felhőtlen égről. A kellemes hőmérsékletű reggeli órákat dél felé forróság váltotta fel. Délben, azt sem tudtuk honnan, óriási felhő- gomolyok lepték el az eget. Délután két órakor a fejünk felett zúgott a zivatar rémü- letes villámlással és mennydörgéssel. Három órakor valóságos felhőszakadásban volt ré­szünk. Öt-hat órakor ismét tiszta volt az ég s utánna csendes és csapadéknélküli éjszaka következett. Szakasztott mása ez a forróövi esőzés­nek a szélcsend övében. Ez az esőzés követi útjában a Napot az Ekliptikán a Ráktéritőtől a Baktéritőig, sőt hatása túl is terjed ezeken az Egyenlí­tőtől éjszakra és délre körülbelül a 3Ó szé­lességi fokig Mikor a Nap járása ezt magával hozza, oly pontoson jelentkezik, hogy az emberek szerinte mint valami jól járó óra után osztják be napi foglalkozásukat. Ott is gyönyörű szép reggeli órák után délben felhők gyűlnek az égre, két órakor villámlás és menydörgés között szakad az eső, 5—6 órakor pedig is­mét derült az ég. Ennek a szabályosan lefolyó tünemé­nynek oka tudvalevőleg a következő. Mikor a Nap tetőzik, merőlegesen küldi le sugarait a földre. Ennek következtében a Föld kérge felmelegszik, óriási nagy lesz a páraképződés s a nagy hősugárzás következtében a Földet boritó levegőréteg kitágul s magasra emeli magával a páráidat oly régióba, ahol már lehűl és cseppfolyósoddá kell. Ez ott igy történik a Nap legmagasabb állása idejében teljes szabályossággal. Innen van a téritők alatt egy esős, az Egyenlítő alatt pedig, hol a Nap kétszer vonul át, két esős évszak. Magyarországhoz junius 21.-e köröl van a Nap az ő látszólagos pályáján legközelebb akkor, midőn a Ráktéritőben tartózkodik. Tehát ekkor jön hozzánk legközelebb a for­róövi esőzés is. Megtörténik már most, hogy ha éghajla­tunk egyéb törvényei nem szólanak bele, nálunk is érezteti a Nap a maga közellétét azáltal, hogy a forróövi esős évszakhoz tel­jesen hasonló csapadékos időjárást teremt junius 21. e körül. Kezdete junius 8-án, szent Medárd püspök napján van, s vége pedig julius második felében, oly formán, hogy ugyancsak ősrégi észlelet szerint Mária Mag­dolna napja már a kánikulát, azaz a száraz és forró napokat vezeti be. Abban, hogy a Medárd-napi esőzést a forróövivel azonosoknak állítom, egyáltalán nincsen semmi különös. Hiszen a Föld a maga tengereivel és légkörével egy össze­függő óriási organizmusnak tekinthető, mely­nek jelenségeit nem lehet pontosan széles­ségi körökkel elkülöníteni egymástól. Még ha nem is következik be Medárd- napi negyvennapos esőzés, hanem eléggé száraz az időjárás, még akkor is van egy és más, ami bennünket a szélcsend övének vi­szonyaira emlékeztet. Aratás idején azok a délutáni rövid kis heves zivatarok azok, amelyektől bőrig ázik az arató, szétrebben a marokszedő és kévekötő nép, hogy a frissítő zuhany elmúltával vidám dalolás és tréfa között tovább folytassa munkáját. Bagossy Bertalan. A találékonyság jutalma. Egy angol folyóirat kedves dolgot beszél el, mely igen jellemző az angol vasutakra. Egy elegáns ifjú ember megütődve konstatálja, hogy zsúfolásig teli van a fürdővonat, amellyel elakart utazni, mégcsak félig kényelmes helyet sem tud találni, pedig két perez múltán indulás. Az ifjú urnák ekkor vakmerő ötlete támad. Belép a vonat legutolsó kocsijába és hivatalos pózba vágva magát stentori hangon kiáltja : „Mindenki száll­jon ki. A kocsi itt marad ! „A kocsiban ülők halllatlanul dühösek, de hosszas parlamentim- zásra nincs idő — a vonat egy perez múlva indul. Csomagok bőröndök lázasan dobálódnak a földre s a kalauz, aki nagy tisztelettel nézi az ifjú urat, előzékenyen segít a fejvesztve kiszálló utasoknak. Az ifjú ur elégülten moso­lyog, beszáll a kocsiba s kényelmesen elfekszik az egyik kupéban. Czigarettára gyújt és várja az indulást. Ámde két perez is elmúlt már, még mindig semmi. „Eh a vonat késik“ gondolja. Ekkor az állomásfőnök jelenik meg a kupé előtt és szól: '„Bizonnyára ön a találékony ur, ki azt mondta, hogy a kocsi itt marad !“ „Igen“ ! feleli az ifjú ur elég vidáman. Az állomásfőnök is mosolyog, ámde igy szól: „Nos önnek igaza lett. A kalauz csakugyan elhitte hogy ön valami főtisztviselő és — lekapcsoltatta a kocsit (“ Sommásan. András garda: Hallja kend szomszéd felfogom Narczit jelenteni, mert egy zsák ko­lompárt ellopott tőlem. Mihály garda : Ilyen csekélységért ? Vár­jon már kend legalább, mig még egy zsákkal lop. A király és népei. A király beszél. Legfelsőbb kéziratot intéz országainak népeihez. Ez a beszéd nem hivatalos stilü beszéd. A szenvedések tüzéből nagy lélekkel kiemelkedett Isten akaratában megnyugvó aggastyán atyának beszéde — gyermekeihez. A bensőség, a közvetlenség, a szivekig ható kegyeletnek beszéde. A kézirat igy szól: Kedves gróf Tisza ! Mélyen megrendülve állok annak a gonosztettnek hatása alatt, amely komoly kötelességteljesitésnek szentelt működése közepette ragadta ki az élők sorából hőn szere­tett unokaöcsémet és a veszély órájában mellette híven kitartó hitvesét és a legfájdalmasabb gyászt borította Reám és Hazámra. Ha e keserves fájdalmamban valamiben vigaszt találhatok, úgy ez a meleg vonzalomnak és őszinte együttérzésnek az a megszámlálha­tatlan bizonyítéka, amely éppen a közelmúlt na­pokban a lakosság valamennyi köréből irányult Felém. Bűnös kéz fosztott meg engem szeretett rokonomtól és hii munkatársamtól, az fosztott meg oltalomra szoruló, zsengekoru gyermekeket mindattól, ami drága volt nekik e földön és halmozott kimondhatatlan fájdalmat ártatlan fejükre. , A megtévesztettek kis .csoportjának esze- veszettsége azonban nem képes megrendíteni azokat a szent kötelékeket, amelyek Engem né­peimmel egybefüznek és nem érintheti a benső szeretet érzelmeit, amelyek a monarchia minden részéből oly megható módon nyilvánultak meg Irányomban és az ősi uralkodóház iránt. lletedfél évtizeden át osztoztam népeimmel bánatban és örömben, a legnehezebb órákban is mindig áthatott magasztos kötelességeimnek, azon milliók sorsáért való felelősségnek tudata, a kikért számadással tartozom a Mindenhatónak. Az újabb fájdalmas megpróbáltatás, a mellyel Isten kifürkészhetetlen akarata Engem és a Hozzám tartozókat sújtotta, csak megerősít abban a szilárd eltökélésben, hogy a helyesnek megismert utón népeim javára utolsó leheletemig kitartsak. Es ha majdan az ő szeretetük zálogát legbecsesebb örökség gyanánt hagyhatom Utó­domra, akkor ez leszen atyai gondoskodásom­nak legszebb jutalma. Megbízom önt, hogy mindazoknak, akik e bánattal teljes napokban kipróbált hűséggel és hódolattal sereglellek Trónom körül, mélyen ér­zett köszöneiemet nyilvánítsa. Bécs, 1914. julius hó 4-én. Fereücz József s. k. Gróf Tisza István. Ugyanazon,, kelettel hadi és hajóhadi parancsot intéz Ő Felsége a katonasághoz. Az önérzet és erősség egész hatalmával van tele ez a parancs. Amely nem elbizakodó, de erejének tudatában szól katonáihoz. Gyászisteni-tiszteletek a trónörökös párért. — Gyászmise a székesegyházban. — Szombaton (julius 4 én) volt székesegy­házunkban a gyászmise, melyet a megyés püspök, Boromisza Tibor dr. mondott teljes egyházi segédlettel. A katafalkon, melyet délszaki növények öveztek, nyugodott a főberczegi korona, disz- őrséget pedig a katonaság állott. ív székesegyház szinültig megtelt Szat­márnémeti társadalmának előkelőségeivel. Ott voltak a hadsereg főfejei csaknem teljes számban. A városi tanácsnak, kir. törvény­széknek, ügyészségnek, járásbíróságnak, kir. tanfelügyelőségnek, a folyammérnökségnek, kataszteri hivatalnak, kir. adóhivatalnak, posta-távirdának, különféle tanintézeteknek képviselői. A székesegyház kórusa gyászénekeket zengett. Felhangzott az ősi egyházi ének : a „Dies irae“ fenséges dallama. Egyszerű szö­vege. De nincs szöveg, mely hivebben fes­tené a lélek remegését az örök Biró előtt, mikor trónja előtt számadásra megjelen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom