Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-01 / 26. szám
4 HETI SZEMLE Szatmár Németi 1914. julius 1. Az újdonsült radikális párt napról-napra hirdeti, hogy vele szemben csak a katholikusok, illetőleg klerikális lapok állanak és har- czolnak — Magyarországon. Más oldalról pedig, panaszolja, hogy a radikálisok egymagukban állanak a klerikálisokkal szemben. Hát hogy mennyire ismerik, jobban mondva akarják ismerni a magyar nemzet lelkében még mindig mélyen gyökeredző vallásos felfogást, sőt élő hitet, arra nem mi felelünk. Feleljenek a radikális párt elbizakodottságát, felsüléseit jellemző esetek. A „Tiszántúl“ például ezeket Írja: A radikális párt, melynél csak a párt van meg, de a pártnak tagjai nincsenek — most a protestánsokhoz fordul s közös harcra hívja a közös ellenség: a klerikalizmus ellen. Ez a felhívás pedig olyan modorban történt, ami rendkívül sértő a magyar protestantizmusra. Első sorban megállapítják a radikálisok, hogy a klerikális hatalom nemcsak nem gyengül, hanem mindinkább erősödik. Ezzel szemben a magyar protestantizmus annyira elmaradt, annyira szervezetlen, hogy valóban semmiféle kulturális missziót nem teljesíthet. „E protestantizmus tétlen és alig képvisel némi erkölcsi erőt.“ Ilyen bevezetés után aligha lesz kedve a magyar protestantizmusnak, hogy szövetségre lépjen a radikálisokkal. Pedig ezt akarják a radikálisok, akik felpanaszolják, hogy a radikalizmus egymaga áll a Iclerikaliz- mussal szemben. Pedig a protestantizmusnak ma is az lenne a hivatása, mint négyszáz év előtt, küzdeni a katholicizmus ellen. Mert a katholicizmus térfoglalása az ő veszteségeiket is jelenti, nemcsak a radikalizmusét. A radikalizmusnak nagyon tetszenék, ha a katholikusok és protestánsok újra kezdenék azt a harczot, mely csapás volt Magyarországra századokkal előbb. De ezek a * harczok ma már a történelemé s semmi kilátás rá, hogy újra kitörjenek. Ellenkezőleg. Mindkét táborban meg van a megegyezés arra, hogy az idők szelleme uj harczot követel a közös ellenség ellen: a vallástalan- ság, a hazafiatlanság ellen, mely most radikális név alatt támad. A radikálisok felhívása utal a német protestánsokra, akiket megdicsér azért, mert összeegyeztetik a monista filozófiát a kereszténységgel. A magyar protestantizmus pozitív keresztény alapon áll. Kétségtelen, hogy a katholikus szervezkedés ma már kezd hatalom lenni. Ámde ez csak példát adhat a protestánsoknak és nem okozhat náluk félelmet, mert ma katholiku- soknak és protestánsoknak csak egy ellenségük van: a vallástalenság, mely ma már pártprogramm Magyarországon. De ez még nem elég. A hithü zsidóságtól is megkapták az invitáczióra a határozott választ és egyben ítéletet is: Az „Ungarländische Jüdische Zeitung“ junius 12 iki számában (Budapest—Pozsony) megjelent „Radikaler Futurizmus“ c. czikk kegyetlenül őszinte s éppen ezért nagy figyelmet érdemlő sorait adjuk alább — Százezrekre megy azoknak száma — Írja nevezett újság, — akik felháborodva, de egy orgánum hiányában hallgatásra kényszerítve látják azt az erkölcstelen játékot nemcsak a katholikusok, kanem az összes felekezetek érzékenysége ellen is. De tiz radikális lármája többet jelent, mint százezrek némasága és a zsidó balvégzet akarja, hogy egy nagy hithü tömeg, amely a saját és mások vallását nagyra becsüli, felelősségre vonassák egy pár sivár teoriáju politikus politikai futurizmusáért, amely az életet mértanilag kubista koczkák- ban akarja organizálni. Legfőbb feladata lesz lapunknak, amely már nem eufemisztikusan, hanem nyíltan lesz szószólója százezrek kívánságainak és amely nem sokára a becsületes zsidó szó A katholikus magyar Egyház ü újonnan szervezett pártjának rezonáló talaja lesz, hogy megóvja a zsidóságot hitehagyott fiai bűneinek általánosításától.“ A radikálisok bizony nem tudják vagy nem akarják tudni, hogy a vallás, a hit és egyben a hazaszeretet a lelkek közös kincse, ereje, a mellyel végezni egy-kettőre nem is oly könnyen lehet. Feltámasztani, öntudatra ébreszteni: ime könyebben sikerül. Az az érettségi . . . — Édes apám, nem bankettezünk. Elhatároztuk, hogy jótékonyságot gyakorolunk. — Nagyon örülök fiam. E’ már aztán érettségi. (Szemét lesütve.) Mert mi az érettségi banketten követtük el —a legnagyobb érettlenséget. A Katii. Világ A XXV. Xemzet, . , ,, közi eucharisztikus egyházkorebol. kongres8ZU8 juUns 2_ 26-áig üléseit Lourdesban fogja tartani az idén. A kath. nagygyűlés határozata értelmében a magyar csoportot rendezi és za- rádoklatot vezet a kongresszusra. — Újságírói kurzust rendeznek a spanyol fiatalpapságnak. A főpapok kívánságára a spanyol kath. sajtó leg- kiválóbb munkásai elméletileg és gyakorlatilag adják elő a hirlapírás csinját-binját. A czél az, hogy a kath sajtó részére neveljenek olyan írókat, akik az újságírás művészetével kezeljék majd e toll mesterségét. — A német katholikus nagygyűlés. A hatvanegyedik német nagygyűlést augusztusban Münsterben fogják megtartani. Hogy milyen hatalmas arányokat fog ölteni ez a kath. mozgalom, fogalmat alkothatnak abból, hogy a nagygyűlést megnyitó munkásf.'elvonulásra százezer embert várnak. Az óriási embertömegnek vasúti szállításának lebonyolítására öt ideiglenes pályaudvart építenek. Bőbeszédű feleség. Az utcán találkozott két munkás. — Éppen most találkoztam a feleségeddel — mondja az egyik. —- Hol? — A piacon. — Mit mondott ? — Nem szólt semmit. A másik sóhajtva jegyezte meg: — Akkor nem a feleségem volt. A magyarországi rendőrtisztviselők kongresszusa. — Saját tudósítónktól. — A rendőrtisztviselőknek egyesülése, szak- képzettségre való törekvése nemcsak a rendőrtisztviselők magán ügye. Az országnak, a társadalomnak kiválóan nagyjelentőségű kérdése. Itt tehát el kell esnie annak a kicsin- lésnek, amivel ma legtöbb kongresszus vándorgyűléseit már kisérni szokták. Azok a szakkérdések, miket a kongresszus tárgyalt a legközvetlenebbül érinti a mindennapi életet. Mindnyájunk javát. Erkölcsi és fizikai javaink közbiztonságát. És mélyen belevág szoczialis életünk minden mozdulataiba. Nagy értéke van azoknak a tapasztalatoknak, miket az ország minden részéből összehordanak ezek a képzett, dolgozni vágyó hivatalnokok a felvetett kérdések gyakorlati megoldására és egységesítésére. Azonkívül évről-évre az egyes városoknak megismerése sem lehet kicsinylendő cél. Szélesebb látókört, bizonyosabbtájékozást és közvetlenséget szerez a rend és közbiztonság őreinek. Azért örülünk, hogy a M. R. T. O. egyesülete Győr után városunkban ülésezett az idén. Főleg mikor a rendőrség újjászervezése, átalakítása immár a tizenkettedik órához jutott. Hogy — mint polgármesterünk mondotta a közgyűlésen — itt, a mi városunkban beszélhetik meg a maguk, de egyformán a nagy közönség ügyeit is az átalakulás, újjászervezés előtt. * A kongresszusra 72 város képviselője jelent meg. Sokan kimentették magukat elfoglaltság betegség miatt. A kongresszus magva és lényege természetesen az egyes szakbizottságok tárgyalása és maga a közgyűlés volt. A közgyűlésen nemcsak az egyesület tagjai jelentek meg. Megtelt szinültig a városháza díszterme előkelő közönséggel. Hölgyek is érdeklődtek a tárgyalások iránt, főleg a családkérdés tárgyalása vonzotta őket a tartalmas gyűlésre. Jelen volt Csaba Adorján főispán, Vajay Károly dr. polgármester, a püspök és káptalan képviseletében Benkő József apátplebános és Jordán Károly kanonok. Városunk előkellősóge közül is sokakat láttunk ott. A bíróság, ügyvédi kar, tanfelügyelőség stb. A belügyminiszter képviseletéhez Pekáry Gyula miniszteri tanácsos jelent meg a kongresszuson, illetőleg közgyűlésén, akit (sok más üdvözlettel kapcsolatosan) a kongresszus elnöke üdvözölt, kifejezvén az egyesületnek azon óhajtását, hogy a rendőrség újjászervezése alkalmával a kormányzat legyen kegyes a testület óhaját, kívánságát is meghallgatni, nehogy róluk nélkülük nélkül történjék az újjászervezés. A miniszteri tanácsos Ígéretet tett, hogy ez ügyben lelkiismeretesen eljár. Kapcsolatosan igen érdekes kijelentéseket tett és magvasán jelölte meg azon alapokat, melyen a rendőrség újjászervezésének és egységes eljárásának történnie kell. A titkári jelentést, sajnos nem hallhattuk. Részint a terem éppen nem szerencsés akkuszti- kája. részint az előadó rohamos előadása miatt. Az egyesület belügyeinek elintézése után következett a közgyűlés legérdekesebb pontja dr. Oagussy Dávid budapesti államrendőrségi tanácsos előadása : „Kivándorlás, cselédkérdés és leánykereskedelem.“ A tanácsos jó .előadó és nagy tapasztalatu rendőr. Oly csoportosításba, beállításban adta elő a közönségnek a mi társadalmunknak ezt a fájó, ezt a legszomo- rubb kérdését, hogy a hallgatóság szinte lélegzés nélkül, mélységes csendben figyelt minden szavára. Egyetlen pontöt azonban, egyetlen egyet . . . csak éppen érintett, pedig bizony abban a mélységben, azokban a szakadékokban, azokban a szomorúan, könnyekig megható világban ez az egy erő, ez az egy tényező szinte belekiáltott. De hiszen igy is igen nagy érdekű értekezés volt az, amely újabb oldalról, sőt meglepő oldalakról világított be ebbe a fájdalmas témába. A többi előadásokat is, mint pl. „A rendőrség és nagy közönség.“ „A társadalmi nevelés hiánya.“ „A rendőrképzés“ mind igen aktuálisak és jól feldolgozásban adták elő. A közgyűlésen még több indítványt tárgyaltak, mire a tartalmas ülés véget ért. * Szatmárvárosa, illetőleg a mi agilis főkapitányunk természetesen gondoskodott airól, hogy a készenlétben levő rendező bizottság révén, a vendégek városunkban jól találják magukat. így az ismerkedési estély, a vasárnapi társas ebéd, a hegyi kirándulás. Nagy és Felsőbányára, Bikszádra való utazás . . . mind alkalmasak voltak arra, hogy a messze vidékekről városunkba érkező vendégek kellő szórakozásban és a megyéről való tájékozódásban részesüljenek. Fájdalom ... a társas ebéd után (vasárnap) nyomban megérkezett a rettenetes hir és villámként sújtotta le az egész városnak és vendégeinknek is kedélyét. A hegyi kirándulást kivéve minden más elmaradt. A vendégek, főleg a budapestiek haza siettek. K—s. Modern gyermek. Gyuri a szoba egyik sarkában áll és nagy sirás közben törülgeti a szemét A húga részvéttel kérdezi: — Mi bajod, Gyurika ? ■— Megsértett a mama. — Mivel sértett meg ? —- A papa sétapálczájával. nyílt Szatmáron, Rákóczi-utczán (Törvényszékkel szemben,) hol jutányos árban szerezhetők be kocsizó, lovagló és igás szerszámok, valamint mindennemű díszes kiállítású bőráruk. Kiváló tisztelettel Székely István, szíjgyártó.
