Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-01 / 26. szám

2 HETI SZEMLE Szafmár-Németi 1914. julius 1. A szerajevói merénylet. A merénylet részleteiről a hihetetlen gyor­san dolgozó újságok bő tudósítást adtak. A szörnyű eset a boszniai hadgyakorla­tokkal kapcsolatosan történt. A manővereket befejezték. Másnapra (vasárnap jul. 28.) volt kitűzve az ünnepies hálaadó tisztelat a székes- egyházban és utána a fogadtatás a városházán. A trónörökös reggel tiz órakor jött be a katonai táborból. Elsőben is nejét kereste fel, ki épen a szerajevói tanítóképzőt látogatta meg. A trónörökös is körülnézett az intézetben, majd kijövet automobiljukba ültek. És hajtottak a vá­rosházára, a hol tiszteletükre fogadtatás volt. Automobiljukba bombát dobtak, melyet azonban a királyi herczeg karjával visszalökött. A bomba akkor robbant föl, a mikor a királyi herczeg automobilja már -elhaladt és a királyi herczeg gépkocsiját követő automobilban ülő Boos-Wal- deck gróf és Merizzi alezredes, a tartomány­főnök szárnysegéde könnyen megsebesültek. A közönség közül hat ember többé kevésbbé sú­lyosan megsebesült. A merénylőt, a kiről megállapították, hogy Cabrinovics nevű trebinjei nyomdász, és anar­chista azonnal letartóztatták. A városházán lefolyt ünnepies fogadás után a királyi herczeg nejével folytatta körútját. Egy Princzip nevű grabovói nyolczadik gimná- zista, szerb browning-pisztolyból több löyést tett a királyi herczegi automobilra. A királyi herczeget arczában, a herczegnőt altestében ta­lálta a golyó. Úgy a királyi herczeget, mint nejét azonnal a konakba vitték, a hol mind­kettő belehalt sebesülésébe. Még életben voltak, mikor az áldozatok­hoz siető ferenczrendi provinczialis az utolsó be­rietet feladta a haldoklóknak. Ez a megrázó tragédiának lényege. Mélyen megrázó részletekkel van tele ez az esemény is, a mikre természetesen mi nem terjeszkedhetünk ki. Az esemény egész képe különben csak most bontakozik ki. Az első meglepetések, a megrázó esemény maga sok téves vagy elfer­dített anyagot hozott össze. Lassan és biztosan fog azonban kibontakozni ez a tragédia, mely­nek következményei még alig sejthetők. Politikai összeesküvésről írnak és tudnak a lapok. Mert egy másik bombára is találtak. A talált bombát előbb ártalmatlanná tet­ték, aztán alkatrészeire szedték és igy állapí­tották meg, hogy ugyanolyan mint amelyik fel­Emlékkepek. A hatások alatt. Szerető szivek küzdelme. Boldog családi élet A hü feleség megy a férje után. Vele hal. Boldogtalan árvák. A nagy, országokat megrázó hirek első hallására a gondolkodó férfiúnak értelme jut döbbenetbe. Már az első megdöbbenésekre, főleg a kiforrott értelem keresi a benső, el­rejtőző okokat, melyek a tragikus esetet elő­idézhették. A nőnek érzelmi világa rezzen meg és hihetetlen hangulatot vált ki. Az eset érzelmi oldala érdekli és pillanat alatt mintegy átéli a jó lelkű nő azt az érzést, azokat a fájdal­makat, a mi főleg a tragédiában a hő vilá­gával kapcsolatos. A férfi világa egészen más az ilyen ha­tások alatt is, mint a nőé. A férfi, ha szereti a politikát, ennek kulcsaival igyekszik be­jutni a rejtélyekbe. Rögtön a balkáni vadság vagy az anarchista vérszomja szökik Ítéleté­nek megalkotásába. Vagy a szláv ábrándok fúriáit látja a véres tettben. De a nő?És fő­leg a magyar nő . . az anyák lelki világa? Oda száll egyszerű, polgárias érzéseivel, a szomorú családi tűzhelybe. A hol csak teg­nap még olyan gyönyörű idil . . boldog csa­ládi élet virult. És megjeleníti az eseménye két, a melyeken keresztül kellett törnie a sziklákon ennek a két szerető szívnek . . mig egymáséi lehettek. Maga előtt látja a tiszta lelkű, becsületes férfit, a ki oroszlán bátorsággal küzd a szerelméért. A ki hihe­tetlenül nagy áldozatot hoz . . csakhogy övé legyen az, a ki rendithetlen meggyőzőse sze­rint egyedül szerezheti meg az ő családi bol­dogságát. Látja, a gyönyörű virágot, Zsófia grófnőt, robbant és a trónörökös katonai kíséretét meg- sebessitette. Ebből nyilvánvaló, hogy a gyilkos merénylet politikai összeesküvés müve volt. És pedig szerb kezek müve. 1898-ban az efajta bombák nagyon isme­rősek voltak az annektált tartományokban, a műszaki tisztek, akik g vizes pokróczczal leta­kart palaczkbombát megvizsgálták, ió ismerőst találtak benne. Egész bizonyos, hogy jóelőre kieszelt és minden aprólékos részletig kidolgozod terv sze­rint követték el a merényletet. Erre vall, hogy közvetlenül a gyilkossák előtt a Serajevoer Tagblat épülete mellett, a mely az Apelrakpar- ton van, a rendőrök egy gyanús alakot láttak és el is fogták. Ez az ember kézzel lábbal ka­pálózott s mikor már hurczolták elfelé, rekedt hangon kiáltozott: — Anarchista vagyok, aki hozzám nyúl megölöm. Szemtanuk állítják, hogy mikor Gavro Princzip czélzásra emelte a Browning pisztolyt, egy közrendőr nekiugrott s ebben a pillanat­ban egy suhancz félrelökte. A kik látták ezt a jelenetet, azt mondják, hogy az az ember, a ki a rendőrt félretaszitotta, a' Srbska Rjecs egyik munkatársa volt. * A trónöröklés rendjében beállott változás semmiféle törvényhozási intézkedést sem tesz szükségessé. A trónöröklés rendjét érvényben lévő törvények szabályozzák és a törvényhozás egyetlen tényezőjének sem kell az érvényben lévő törvényekkel szemben uj intézkedéseket tenni vagy a törvények alapján bármily irány­ban rendelkezéseket eszközölni. Az országúyü- lés mindkét házának első ülését hivatalosan be­jelentik Ferencz Ferdinánd trónörökös elhuny­tét, azonban egyik házban sem proklamálják, hogy ezek után ki tekintendő a trón törvényes örökösének, mert erről maga törvény intézkedik. * A temetés. Ferencz Ferdinánd főherczeget és felesé­gét, Arstötten kastély templomában fogják elte­metni. A főherczeg kívánsága volt ez, aki ezt a kedves birtokot kiépítette és néhány évvel eze­lőtt a parókia templomában családjának sírbol­tot építtetett. Már hónapok óta azt tervezte a főherczeg, hogy feloségével és családjával együtt hosszabb időt fog Arstötten kastélyban tölteni, amely atyjának, Károly Lajos főherczegnek is kedvencz tartózkodási helye volt. magas, nyúlánk hajlékony termetével, bogár szemével, dús hullámos hajával. Minden moz­dulatában báj, lelkének szelleme ömlik el. Gyöngéd, hitbuzgó és szerény. A nyílt szivü, komoly és uralkodásra érett embernek a jó Isten is ezt az angyalt rendelte. Mint ahogyan nagy viharok után bekövetkezett csöndes, egyszerö házas életük ezt a hitet meg is erő­sítette. Hiszen nem kértek ők az udvar csil­logásából. Visszavonultan éltek, konopista kastélyukban. Egymás iránt való rajongó szeretettel és gyermekük nevelésével pótolták azt, amit az udvari ettikett kérlelketetlenür elvett tőlük. * Milyen gyönyörű, példás családi élet is volt az ő életük. Három gyermek édes boldogsága vette őket körül. A leányka 1901-ben született. Azután jöttek Miksa és Ernő herczegek. A milyen polgáriasán egyszerű és ben­sőséges volt a trónörökös otthona az ő gyer­mekkorában — szüleinél — olyan volt Fe­rencz Ferdinándnak is tűzhelye a konopistai vagy bionii kastélyban. Lányi felszentelt püspök igy jellemzi a trónörököst, a férfit és a férjet: „A trónörökös nyájas, de azért tul- komoly természetű. Megfontolva szól s szinte szófukarnak hihetné az, a ki nem látta őt bizalmas körben. Szive csupa jóság, csupa jóindulat. Egyik főjellemvonása az egyenes, nyílt, őszinte természetesség, mely idegenke­dik minden felesleges mesterkéltségtől. Ra­jongásig szereti a feleségét és gyermekeit. A mi bennünket magyarokat közelebbről ér­dekel, az az, hogy nemzetünk iránt benső vonzódással és szeretettel viseltetik. Édes ha­zánk nyelvét hangyaszorgzlommal tanulta és A temetés eddigi hírek szerint szombaton lesz — Bécsben. * Az uj trónörökös. Ferencz Ferdinánd főherczeg tragikus halála után unokaöccse, Károly Ferencz Jó­zsef főherczeg lett a trónörökös. Károly Ferencz József a meggyilkolt Ferencz Ferdinánd testvérének, az 1906 ban elhunyt Ottó főherczeg és Mária Jozefa szász királyi herczegnő elsőszülött fia. 1887. augusz­tus 17 én született Persenbeugban. Az uj trónörökös szintén nagyon önálló egyéniség; megmutatta a házassága alkal­mával is, mert bár fejedelmi családból való nőt vett feleségül, nejének családja valóban csak jogilag egyenrangú a Habsburgokkal. Károly Ferencz József királyi herezeg szigorúan katonás életet él. Feleségével együtt előbb Csehországban lakott, a honnan azután Galíciába helyezték át. A trónörökös most őrnagy a 39. gyalogezredben. Az ifjú királyi herczeget szives, közve- tetlen modorú embernek mondják, a kik is­merik. Ezredének tisztikarával mindeddig valósággal bajtáisi viszonyban élt, résztvett kedvteléseikben és a tiszteket gyakran látta vendégül asztalánál. Feleségével beutazta a monarchia több részét és mindenütt a leg­szívesebben emlékeznek ezekre a látogatá­sokra. Nem egyszer megesett, hogy egészen egyszerű emberekkel hosszasan elbeszélgettek a nélkül, hogy kilétüket felfedezték volna. Kitünően beszél magyarul is. A nagy szünidő. A nagy szünidő örömeit, pihen­tető idejét nem minden családban élvezik egyenlő mértékben. És mikor ezen sorokat Írjuk: az ifjúságnak nemcsak azon nagy számára gondolunk, amelyet az el­múlt szorgalmi esztendőnek érté­kelőjén baleset ért. Hiszen a bukott diák sokszor olyan, mint a köny- nyelmü kereskedő ! Egyet lök ma­gán és feledi a hajótörést. De a szülők! Azok az erejüket meghaladó áldozatokat hozó.. . sze­ebben a tekintetben nagy előmenetelt tett. Naponta sokszor két-három órát is szentelt nyelvünk teijes elsajátítására s még sokol­dalú reprezentáczionáiis kötelességei között is szakit időt a tanulásra. Szorgalmasan tanul­mányozta a magyar közjogot és történelmet is. Házassága nem egy rajongó ifjú meg­gondolatlan szeszélye, hanem a meglett fér­fiú szilárd elhatározásának éveken át táplált, erős, olthatallan érzelemnek következetesen megérlelt gyümölcse.“ * Hogy mily benső érzelem, szeretet for­rasztotta össze a trónörös családját: megha­tóan magyarázzák az utolsó napok is melye­ket a család még együtt töltött a boldog családi fészekben. Nyíltan beszélik Bécsben, hogy a trón­örökös pár Boszniába való elutazása előtt különösen érzékeny búcsút vett a gyerme­keitől. . . Bucsuzás előtt a kápolnában együtt imádkoznak. Megállapodnak, hogy a trón­örökösné követni fogja fenséges férjét. Nem hagyhatta magára abban a szép, de rejtélyes országban . . Boszniában. — Mennem kell, mondotta a hü feleség. Nehéz, veszélyes kötelességek közt mellette akarok lenni. Abban az országban . . ott a balkáni népeknél — közhit szerint a feleség jelenléte a legjobb védelem a férj részére. . . És ment, ellenállhatlanul indult férje után. Vitte a hite, vitte az érzete, hogy ha ő ott lesz . . férjének baja nem történhetik. Szabadkán utazottt át a herczegnő az elmúlt pénteken. Az állomásonjkedves epizód történt vele. A gyorsvonat szalonkocsijaból udvarhölgye ’ társaságában láthatóan kellemesen szórakozott

Next

/
Oldalképek
Tartalom