Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-24 / 25. szám

4 HETI SZEMLE Szatmár-Németi 1914. junius 24. kornokok évi 800 korona segélydijat kapnak. Egy év után a posta és távirda tanfolyamot kötelesek hallgatni, melynek sikeres elvég­zése után postatisztekké neveztetnek ki. A debreczeni uj táblaelnök beikta­tása. Dr. Igyártó Sándor a debreczeni uj táblaelnök ünnepélyes beiktatása szombaton volt. Résztvettek a törvényszék részéről Pa- polczy törvényszéki elnök, Rozgonyi törvény- széki biró, továbbá dr. Kelemen Samu ország­gyűlési képviselő és Szatmár városa részéről dr. Vajay Károly kir. tan. polgármester, dr. Papp Zoltán városi tanácsos és dr. Antal Sándor főügyész. A beiktatási ünnepélyen részt vett: Vida Arthur budapesti műépítész is, a szatmári uj kórház épületének tervezője. Vida Arthur a szatmári urakat elkalauzolta a debreczeni Auguszta szanatóriumba, amely szintén az ő müve. Bemutatta a szanatórium egyes részeit, mert a szatmári kórházat a debreczeni Auguszta-szanatórium nyomán ter­vezte. Vida bemutatta a szanatórium hygie- nikus berendezését, a laboratóriumokat, kór­termeket, amelyek a legmodernebb komforttal, a legújabb orvosi szempontok figyelembevé­telével vannak berendezve. Ezek mintájára épül a szatmári kórház is. A szatmáriak a látottak felett a legnagyobb megelégedésüket és elragadtatásukat fejezték ki. éves korában forgópisztollyal halántékába lőtt s a lövés azonnali halált okozott. A ha­láleset városszerte nagy és általános rész­vétet keltett. Házasság. Méray Adám dr. Munkács város főügyésze, junius hó 28-án tartja eskü­vőjét Budapesten az Angolkisasszonyok váczi-utczai templomában Lázár Róza grófnő eikmántori földbirtokossal, néhai Lázár Kál­mán gróf és néhai neje Sárdi-Símén Amália leányával, Lázár István gróf nyug. főispán képviselő és volt képviselőházi alelnck nő­vérével. Az utolsó nagybányai negyven- nyolczas halála. Nagybánya város közön­sége gyászlapon jelenti, hogy az utolsó nagybányai 1847—48-as közhonvéd, Nagy Sándor folyó hó 16 án hosszas gyengélkedés után befejezte viszontagságos, küzdelmes éle­tét, 86 éves korában. A 4-ik tüzérszázadnál szolgált s végigharcolta 1849-et egész Vilá­gosig. Temetése junius 17-én, szerdán volt a református szertartás szerint. Postai ügynökség. Szatmár vármegye Reszege községében Reszege elnevezéssel f. évi julius hó 1-én postai ügynökség lé]) életbe. A postaügynökség kézbesítési köre Reszege és a közigazgatásilag ahhoz tartozó Fekete és Homok tanyákra terjed ki. VIDÉK Érettségi vizsgálatok. A beregszászi állami főgimnáziumban az idei érettségi szó­beli {vizsgálatok f. hó 12 és 13-án folytak le dr. Mázy Engelbert tankerületi kir. főigaz­gató elnöklése mellett. Az eredményt múlt vasárnap tartott tanári konferencián hirdették ki, mely szerint a vizsgára jelentkezett 22 tanuló közül jelesen érett: 2, jól érett: 6, egyszerűen érett 12, két ifjú egy—egy tárgyból javítóra utasittatott. — Mázy Engelbert tankerületi főigazgató elnök­lése mellete jun. 15—17 napjain voltak az idén az érettségi vizsgálatok Nagybányán. Az eredmény eléggé szigorú. 33 jelentkező közül 1 et nem bocsátottak vizsgálatra, 2-őt egy évre,. 5-öt 3 hóra visszavetettek s igy 25-en értek meg. Jelesen érettek 9, jól érettek 7, érettek 9. Uj kanonokok. A király a munkácsi székeskáptalanban megüresedett iskoláska- nonokságra dr. Szabó Simon címzetes kano­nok, szentszéki ülnök, ungvári theologiai tanárt, — a kancellárkanonokságra dr. Had- zsega Bazil ungmegyei főesperes szentszéki ülnök, ungvárvárosi lelkészt, — mesterkano- nokságra dr. Suba György szentszéki ülnök, ungvári theologiai tanárt nevezte ki. Esküvő. Kormos Gyula nagypeleskei körjegyző julius 4-én tartja esküvőjét Ma- tyaczkó Mariskával, Matyaczkó János nagy­peleskei esperes-lelkész leányával. Uj egyetemi magántanár. A vallás és közoktatásügyi miniszter Szilágyi Antal dr. jog- és államtudor, ügyvéd, m.-szigeti jogakadémiai tanárnak a kolozsvári tud., egyetemen a magyar magánjogból egyetemi tanárrá történt képesítését jóváhagyta s őt ezen minőségben megerősítette. Gyászhir. Késő Péter dobóruszkai jó­módú gazdálkodó, ki az ungvármegyei tör­vényhatósági bizottságnak egyidőben 12 évig tagja volt, 76 éves korában meghalt. Igazi mintaképe volt a józan életű, szorgalmas gazdának. Saját szorgalma után küzdötte fel magát oda, hogy közel 1000 hold földnek volt a tulajdonosa. Öngyilkosság. Szombaton Breznay La­jos nyug. kir. törvényszéki biró, törvényha­tósági bizottsági és városi képviselőtestületi tag, szombaton délelőtt Mármarosszigeten 53 ujffuj _____ • • _____ r Ór ás- és ékszerész­ŰZLET Szatmár-Németi, Kazinczy-utcza 1. sz Kereskedelmi- és iparbank épület. Dús raktár mindennemű legjobb gyárt­mányú fali-, inga-, ébresztő-, konyha-, kakuk-, zsebórákban és mindennemű ékszerekben. Javítandó órákért házhoz is elküldök. Munkámért jótállást vállalok. Pontos és szo­lid kiszolgálás. Vidéki meg­bízások gondosan eszközöl- MnirA« T ínnf tetnek. — A n. é. közönség Májul LilpUb pártfogását kérve tisztelettel órás és ékszerész SZEMÜVEGEK nagy választékban kaphatók. Makóczy Géza papiBézBaEó1&ál1 Szatmár, Eötvös-utcza 4/a. sz. Ajánlja a főt. lelkész urak szives figyelmébe modern szabó-műhelyét, hol is mindennemű reverendák és papi öltönyök a legnagyobb pontossággal, jutányos árak mellett készülnek. Tisztelettel Makóczy Géza, papi- és polgári-szabó. Tűzifa eladás. Kitűnő száraz bükk, tölgy, cser, tüzelő hasábfa és felvágott fa, úgyszintén tüzelő szén vaggononként és ölenként kapható igen olcsó áron GRÜN FELD SÁMUEL fakereskedönél Szatmár, llogal udvara. Telefon 278. EGYRŐL-MÁSRÓL. Adj jó példát gyermekeidnek ! Egy derék fiú, ki daezára annak, hogy anyja igen csúnya szájú volt, mégsem tanulta el tőle e szokást — ami elég ritka dolog — különös módon gyógyította ki anyját e lelkibetegség­ből. Az asszony hirtelen haragjában fiát ren­desen kutyának nevezte, a mi köztudomású volt. Történt, hogy a városban behozták a kutyaadót s a fiú elment a hatóságnak beje­lenteni, hogy anyjának is van odahaza ku­tyája. A hivatalszolga beállít az asszonyhoz s követeli az adót. „Én kutyaadót fizessek ? Hiszen nincs nekem kutyám !“ „Dehogy nincs mama“, vágott szavába a fiú, „hiszen engem mindig kutyának hívsz.“ Az asszony nem fi­zetett ugyan kutyaadót, de nem is nevezte többé fiát sem kutyának. Hogyan halnak meg az emberek ? Az aratót lekaszálja a halál. A kovács elpatkol. A kamarás beadja a kulcsot. A molnár leőrli az életet. A pék megeszi a kenyere javát. A szabónak elszakad az élete fonala. A zsokét a Szent Mihály lovára ültetik. Az órásnak üt az utolsó órája. Az anyós az örök hallgatás honába költözik. Az írónak kihull a toll a kezéből. A boldogtalan megboldogul. A vaknak az örök világosság fényeskedik. A vasutas utazik a másvilágra. A fogorvos itthagyja a fogát. A színész letűnik az élet színpadáról. A búvár örök álmába merül. A süketnek megszólal az utolsó harsona. A tenorista örökre elnémul. A teherhordónak könnyű lesz a föld. A kártyás eljátssza kis játékait. A földmivest elföldelik.' A kertész a paradicsomba jut. A muzsikusczigánynak elszakad az élete húrja. A lámpagyujtóra örök sötétség borul. Az aviatikusnak elszáll a lelke. A portásnak megnyílik a mennyország kapuja. A hadvezéren a halál diadalt arat. A dijbirkozót legyőzi a halál. A pénztáros leszámol az élettel. A hajós boldogabb hazába evez. Vonaton. Felszáll a vonatra Tisza Ist­ván. Csak úgy inkognitóban utazott egyedül. Bemegy az első usztályu fülkébe. Bent ül egy utazó, egy nagy gyár képviselője. Sziva­rozik, irtózatosan fújja a füstöt. Az első osz­tályon csak úgy lehet dohányozni, ha az uti- társak megengedik. Azt mondja Tisza az uta­zónak : — Kérem ne dohányozzon 1 — De dohányozok. — Nem dohányozhat, ha én nem enge­dem meg. — Semmi köze hozzá. Tisza haragra gyullad, benyúl a zsebébe, kivesz egy névjegyet, melyen rajt’ állott, „Tisza István miniszterelnök.“ A névjegyet átadta az utazónak. Ez megnézte és zsebre- vágja: — Mi közöm hozzá, akármi is az ur. Tisza látta, hogy nem boldogulhat, ki­megy a folyosóra, odainti a kalauzt: — Nézze bent van egy ur, aki nem akarja abba hagyni a dohányzást. Utasítsa rendre. — A kalauz bemegy és azt mondja az utazónak : — Kérem nem szabad dohányoznia. Az utazó benyúl a zsebébe és átnyújtja azt a névjegyet, amit Tisza István adott át neki. A kalauz megnézi, haptákba vágja ma­gát az utazó előtt és azt hebegi: — Bocsánat kegyelmes uram, nem tud­tam. nyílt Szatmáron, Rákóczi-utczán (Törvényszék­kel szemben,) hol jutányos árban szerezhetők be kocsizó, lovagló és igás szerszámok, va­lamint mindennemű díszes kiállítású bőráruk. Kiváló tisztelettel Székely Istváo, szíjgyártó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom