Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-17 / 24. szám

Szatmá:-Németi 1914. június 17. HETI SZEMLE 5 Mozi világkiállítás Budapesten. Szinte magától kínálkozott az ötlet, s hogy most Budapesten valósul meg, kétszeres az örö­münk : szeptember és október hónapokban mozi-világkiállitás lesz a magyar fővárosban. A nemzetközi kiállítások grandiózus alkalmak, amelyek öt világrész érdeklődését keltik fel, s a mozi a legújabb találmányoknak talán legérdekesebbike lévén. Budapest ebben a két hónapban a világ figyelmének központ­jában fog állani. A kiállítás színhelye a vá­rosligeti Iparcsarnok és a körülötte lévő tér­ségben, s benn a csarnokban temérdek pavil­ion, rengeteg külön osztály épül, amelyben valamennyi filmgyár produkcziónak legtöké­letesebbjeit teszi majd közszemlére. A kiállítás előkészületei éjjel-nappal, szakadatlannl foly­nak, s már alig is van hely az Iparcsarnok rengeteg épületében a kiállítási tárgyak el­helyezésére. Minden gyár ott lesz, amelyről a mozilátogató hallott, a Pathé, a Gaumont, a Nordisk, az Eclair, a Vifagraph, az Erne- mann és sok más olasz, német, franczia, an­gol, amerikai gyár, amely a közönségnek annyi gyönyörűséget nyújtott A szabad te­rületen egymást érik majd a meglepetések, a megnövekedett budapesti idegenforgalom itt fog e két hónapban lezajlani, s*lesz olyan nemzetközi élet Budapesten, amilyen még sohasem volt, s ami mindig csak óhajtásnak maradt. A kiállítás fővédnökséget Thomas A. Edison, a kinematográfia feltalálója vállalt el, védője pedig József királyi herczeg lesz. Az Országos Magyar Mozgókép Egyesület kiál­lítási bizottsága a két titkárral, Lenkei Zsig- monddal, a Magyar KinematográfusolT Orszá­gos Egyesületének főtitkárjával és Makray Teofil mérnökkel, aki a műszaki ügyek inté­zője, állandó permanencziában van. A kiállítás ügyvezető igazgatója Ungerleider Mór (VIII. Rákócziul. 59.), aki az érdeklődőknek kész­séggel nyújt felvilágosítást. Gép és lehetőleg gyorsírásban jártas szép kézírással és kellő iskolai képzettséggel rendelkező fiatal ember gyakornokul állandó nyugdíjas állásba felvétetik az Adriai biztositó társulat főügynökségénél Szatmár-Németiben. Si quis llnquam Latinam exercemli causa per litter as ági vult, ad epheme- ridis Heti Szemle moderátoron epistu- lam sciscitantem mittat velim. u J T? tj jr ______ •• _______ Ór ás- és ékszerész­ei ZLET Szatmár-Németi, Kazinczy-utcza 1. sz Kereskedelmi- és iparbank épület. Dús raktár mindennemű legjobb gyárt­mányú fali-, inga-, ébresztő-, konyha-, kakuk-, zsebórákban és mindennemű ékszerekben. Javítandó órákért házhoz is elküldök. Munkámért jótállást vállalok. Pontos és szo­lid kiszolgálás. Vidéki meg­bízások gondosan eszközöl- Moiran T ínóf tetnek. — A n. é. közönség IMájCl lilpUu pártfogását kérve tisztelettel órás és ékszerész SZEMÜVEGEK nagy választékban kaphatók. MINDENNEMŰ ELEMI ISKOLAI NYOMTAT­VÁNYOK ÉS TANSZEREK KAP­HATÓK A PÁZMÁNY-SAJTÓ 30K KÖNYVNYOMDÁBAN SZATMÁR- NÉMETIBEN, ISKOLAKÖZ 3. SZ. VIDÉK Szobormegáldás Nagybereznán. Még élénk emlékezetükben van a nagyberez- nai rk. híveknek a múlt esztendő Szent- háromság vasárnapján lefolyt azon kedves és szivhezszóló^ ünnepség, amelyben Kapdebó Ilona állami óvónőnek dicséretre és elisme­résre méltó gyűjtéséből szerzett két szép ki­vitelű Jézus és Mária szt. szive oltárainak megáldásával kapcsolatban részesülhettek. Az ez idei Szentháromság vasárnap szintén so­káig emlékezetes lesz a nagybereznai hívek lelkében. E napon, egyszersmind a templom­nak is ünnepén, áldotta meg Fialkovszky József szentszéki tanácsos megható ünnepség keretében Szent Józsefnek uj szép kidolgo­zású szobrát. A bereznai rk. templom ezen újabb ékességét Fialkovszky József szentszéki tanácsos Szt. József iránti nagy tiszteletének és áldozatkészségének köszönheti. Jótékonyság. Hehelein Károly pre- látus-kanonok 100 koronát, Pemp Antal prelátus-kanonok 50 koronát adományozott a nántiii róm. kath. hitközségnek. A nagy­lelkű jótétéményért a hitközség nevében há­lás köszönetét fejezi ki Zádor József lelkész. Uj hittudományi bekebelezett dok­torok. A budapesti kir. magyar tudomány- egyetem Hittudományi Kara folyó évi junius hó 5 én tartott VIII. rendes ülésében : dr. Kováts Gyulán kívül még dr. Trikál József egyetemi ny. rk. tanárt, dr. Kézsmárszky István pécsi püspöki joglyceumi igazga­tót, dr. Wahlner Géza rozsnyói theol. tanárt, dr. Magdics Ignácz, Ranolder-intézeti igazgatót, dr. Paár István, gy őri theol. tanárt, dr. Hadzsega Gyula, ungvári görög katholikus theologiai tanárt, dr. Madarász István fővárosi hittanárt és dr. Rusznyák Miklós eperjesi görög-kat- holikus theologiai tanárt a theologiai irodalom és a papnevelés terén szerzett érdemeik el­ismeréséül bekebelezett doktorokká választotta. Halálozások. Özv. Egner Sándorné szül. Schweiger Mariska f. évi junius hó 11-én életének 58-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után meghalt Munkácson. — Sztáncsek János ny. kir. táblabiró e hó 3-án Szinérváralján meghalt 78 éves korában, hosszas betegeskedés után. A boldogultat Fel­sőbányára szállították s ott temették el e hó hó 5-én a családi sírboltba. Zászlószentelés. Lélekemelő ünne­pélynek volt színhelye múlt vasárnap a be­regszászi róm. kath. templom. Ekkor áldotta meg Szalay Sándor főesperes a Benda Kál­mánná buzgó vezetése alatt levő beregszászi Oltáregylet külső szimbólumát, a dupla bro­kát selyemből házilag készült, Haba Ferencné egyleti tag által remekül hímzett s Haba Ferencz főgimn. tanár£müvészi ecsetét dicsérő diszzászlót, hogy az évek végtelen során át hirdesse az Oltáregylet hitbuzgalmát, a leg- méltóságosabb Oltáriszentség felemelő imá­datát. A szentbeszédet ez alkalommal P. Butykay Antal ferenczrendi tartományi főnök mondotta. Uj táblai elnök, — uj főügyész. Mivel Porubszky Jenőnek, a debreczeni Ítélő­tábla most elhunyt elnökének nyugalomba vonulása már régebben befejezett dolog volt, a szokottnál rövidebb idő alatt megtörtént utódjának kinevezése. A király az elhunyt táblai elnök helyére Igyártó Sándor kir. fő­ügyészt, az ő megüresedett helyére pedig Atányi József budapesti főügyészhelyettest nevezte ki. Tűz. Űrnapján délelőtt fél 9 órakor tűz ütött ki Csicserben, mely megzavarta az ün­nepélyes ájtatosságot és amelynek öt csűr esett áldozatul. Emberéletben nem történt kár. CSARNOK. A szenvedélyek és ezek hatása a testi, erkölcsi és szellemi életre*) ni. A fényűzés a kor szenvedélyes tünete leginkább a női divatban nyilvánul. Mint viselet néha rontja a jóizlóst, az erkölcsöt, egészséget sőt a későbbi nemzedéket is. Mint pazarlás a hiúság által a cziczomában jelent­kezik. Minden nőnél meg van kisebb-nagyobb mértékben a hiúság, mert ez természetszerű jelenség, de szembeötlően a gazdagnál mu­tatkozik, midőn vagyont érő ékszert rak ma­gára (néha bűnös utón szerezve meg,) hogy tessék és akkor is, midőn milliók fáznak, éheznek sőt éhenhalnak. Az ellentét hatása a nyomor és pazarlás köM a szegénysorsu emberiség lelkében mély barázdát szánt s egyesek életében lopásra, rablásra, gyilkos­ságra ingerel; a népek életében — a törté­nelem bizonysága szerint — rombol is. For­rása a becsérzelem és a természetes tetszés- vágy túlságos kifejlődése. A raffinált érzékiség, mint szenvedély gyakran megnyilvánul a művészetekben, az irodalomban és kéjenceknél atestiélvezetekben. A keresztény világnézettel ellentétes áramlat hódit ezek által, édesgetvén az emberiséget a pogányerkölcs felé. így reméli megbontani a kereszténység isteni intézményét. E közben a pogány elvű „szabadok“ maguk is elme­rülnek a saját erkölcsük ingoványaiban. Ezen élveket aztán Krafft Ebing dr. a „Psycho- pathia szexuális“ czimü müvében mutatja be. Egyesítve van itt a testi, lelki, erkölcsi rom­lás a legborzasztóbb változatokban. Forrása a tulfejlett érzékihajlam, a val­lási és erkölcsi érzelmek hiánya, néha beteges terheltség. A lopási szenvedély (kleptománia) és gyujtogatási szenvedély (pirománia) mind­kettő idegbetegség. Az előbbiről gyakran ol­vashatunk, midőn tekintélyes vagyonos uri- nők hisztériájukban elcsennek valamit. A gyujtogatási szenvedély betegeinél a tűz lá­tásának vágya oly ellenállhatatlan, hogy nem képes azt leküzdeni, kénytelen cselekedni — minél nagyobb tüzet gyújtani. E két beteg­séget nevelési hibára visszavezetni csak any- nyiban lehetséges, hogy a gyermekkorban önuralomra s az indulatok fékentartására nem gyakorolták eléggé, nem nevelték az egyént. Ez az akaratbeli gyengeség, s a könnyen lobbanó indulatosság a fejlett korban párosulva valamely forrásból keletkezett ideggyenge­séggel ilyféle hisztériában tör ki. A gyilkolási szenvedély mint önálló szenvedély nem fejlődik ki, hanem valamely más szenvedéllyel egybekapcsolva. Mint kéjgyilkosság érzéki szenvedéllyel együtt fordul elő. Ily gyilkossági esetekben megál­lapították az orvosi bonczolások a gyilkosok rendkívüli terheltségét, vagy a különös ko­ponyaalakulat folytán egyenlőtlenül fejlődött agyrészekből, vagy sérülés következtében az agyvelőben, illetve annak burkolatában tör­tént változásokból. Ezeknél tehát a forrás már a nevelésből is eredhet. Ütés vagy leesés következtében megsé­rülhet a koponya és az agyvelő s midőn a nemi érettség ideje eljő, a nemi ösztönnel együtt a rendellenes érzés is érik, mig végre kitör a gyilkolási és érzéki szenvedély. íme ezek volnának a szenvedélyes bű­nözés utjai, módjai. A kialakulás körülbelül ilyen formában vonul végig az ember életé­ben. Hogy hányán haladnak a szenvedélyek fit vázolt bűnös utjain, kiszámithatlan. Alig van ember a mai korban, hogy valamely szenvedélynek ne hódolna. Azonban ne fe­lejtsünk el különbséget tenni szenvedély és *) Felolvasta a fehérgyarmati esperes-kerület tanítói gyűlésén Biró Dezső vitkai rk. tanító. nyílt Szatmáron, Rákóczi-utczán (Törvényszék­kel szemben,) hol jutányos árban szerezhetők be kocsizó, lovagló és igás szerszámok, va­lamint mindennemű díszes kiáilitásu bőráruk. Kiváló tisztelettel Székely István, szíjgyártó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom