Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-10 / 23. szám

6 HETI SZEMLE Szatmár-Németi 1914. jnnius 10. nél, Mária élete czimü müvében. A túlzó kritikusokat kijózaníthatnák az újabb időkben föltalált freskók is, melyek a b. Szűz házá­nak áttételét a tengeren, jelenítik meg; és amelyek közül kettő, olasz müértők egyhangú nézete szerint 1350 táján, tehát egész szá­zaddal Teramano előtt készült. Aki többet kiván, nézze meg a Linzer Quartal-Schrit 1909. évfolyamának 586-ik sk. lapjait. 2. Ehhez járul, hogy Teramano amint Tersatóról, éppen oly hangon ir a Recanati területén előfordult helyváltozásokról. Az első helyet szerinte elhagyta a szentház „mert ott megszámlálhatatlan gazságok (lopások) történtek.“ Ez egy erdöcske közepén volt, mely Laureta nevű recanatii úrnőnek tulajdonát képezte. Második helyéről „a két testvér hal máról“ (úgy látszik ez nagyon elegendő meg­jelölés volt!) azért ment el, mivel az ájta- toskodók ajándékai vagyis a nyereségvágy rendkivüli versenygést támasztott a két test­vér között, hogy a szentház kihez tartozzék tulajdonképen. Mikép tűrhették volna ezt a két testvér tüzesvérű utódai, örökösei, ba alaptalan koholmány lett volna ? És mit szólt volna egész Recanati ilyen mese feltalálójához ki félig meddig idegen létére (nápolyi szár­mazású) rosszhirneviiket a nyilvánosság előtt terjeszteni merte ? Mert Teramano irata hiva­talos színezettel is birt, jelentés volt és tu­dósítás : a kegyhely nagyszámú látogatói rögtön szétvitték mondhatni az egész Euró­pába. — Már pedig határozottan tudva van, hogy se Tersató vagy Fiume, Recanati nem tiltakozott az irat tartalma ellen soha: ámbár módjukkan lett volna, hisz a szerző közöttük működött 1470-en túl ! Sőt senki sem ütközött meg azon, senkit sem lepett meg. — Azután ami födolog: közelben lakott a recanatii püspök és ha az gyenge ember lett volna, jelen voltak az inquisitorok, a dominikánusok; kik 1250. Olaszországban, különösen a felső részeken már őrködtek. Mikép lehetséges, hogy nem léptek volna föl ilyen aljas babonával telitett koholmány ellen, mely rögtön hódított ?! — Az állítás tehát, hogy Teramano irata egészen uj dolgot tar­talmaz, egyszerű költemény, melyről 1450 előtt (vagyis 156 éven át) nem tudott senki: nem egyébb mint alaptalan vakmerőség, mely a franczia és német kritikusok egy részét bé­lyegzi meg legjobban. Hol marad a psycho- logiájuk ? Legutolsó és legújabb elfogult német itó : dr. Georg Hiiffer Í913 Münster. 3. De tovább menve az mondják: Tera­mano olyan csudát beszél el, mely minden tekintetben nevetséges, következőleg Istenhez méltatlan; nem hajthatta végre. Mert hogy názáreti ház Recanati környékén, egy év le­forgása alatt három helyen állott: ez tökéle tesen fölösleges, haszontalan dolog! Isten mindentudó és előre tudta, hogy annak, a két első helyet el kell hagynia — ő nem játéz- hatik, se nem kísérletez. Ennélfogva mindez megerősíti, hogy Teramano költött. — Ha a Teremtő egyedül azt tervezte volna, hogy a názáreti ház hirtelen és föltétlenül, Recanati mellett azon a helyen teremjen, melyről nem fog elmozdulni: akkor igazuk volna azoknak, kik igy érvelnek. De ha azt is akarta, hogy a szentház költözködése igazán kitalálható és félreismerhetetlen legyenakkor rendkívül okosnak kell tartani, hogy először két ideig­lenes tartózkodási hellyel bírt, melyeket nem­sokára hirtelen elhagyott; és csak a har­madik helyen állapodott meg, hol ma Lorettó fekszik. Mert igy lehetett az a ház Recanati lakosságának buzgóbb része előtt: ismeretes, föltűnő, sőt csudálatos 1 így tulajdoníthattak azután bizonyos szentéletü embernek (ez ki­nyilatkoztatást kapott felőle) legalább annyira figyelmet és jelentőséget, hogy a város végre 16 nemes polgárt küldött 1296. Názáretbe, megtudakolni, hogy csakugyan eltünt-e on­nan a b. Szűz kápolnává alakított szobája? és hogy összevágnak e az ott maradt alap­zatnak méretei a lorettói ház méreteivel ? Isten jól tudta, hogy az emberek a szent- házrak tengeren át történt utazását sokkal nehezebben fogják elhinni, mint a szárazföl­dön való vándorlást; de azt is tudta, hogy a szárazföldi vándorlás elő fogja őket készíteni arra, hogy a tengeren való utazást ne tart­sák képtelenségnek. Azért úgy rendezte, hogy a Recanati mellett történt költözködésre töb­ben rájöjjenek mint eltagadhatlan tényre! Ehhez pedig szükség volt, hogy a szentház legalább három hellyel bírjon. Ha mindjárt az utolsó helyét foglata volna el: nagyon köny- nyen túlságos hiszékenységnek és csalódás­nak tulajdonítanák — kivált 600 év után ! az egész dolgot. De az a három, egymástól kö­rülbelül egy mértföldre eső hely, a legelmésebb találmány : mert a figyelmet és az ellenőrzést, kihívta és lehetségessé tette. Ezen találmány Teramano fejében nem születhetett meg. Az is sajátságos, hogy három régi irat (melyek közül csak Teramanoét tekintik a kritikusok igazán réginek !) közli, és pedig egymástól függetlenül, e háromszori helyváltozást; de nem változtatnak rajta semmit. A legendákat pedig éppen a hozzáadás, változtatás és a fejlődés jellemzi. Erre sem ügyeltek az elfo­gult kritikusok. 4. De mit keres a lorettói hagyomány­ban a tersatói kitérés ? Ennek valósággal nincs semmi értelme, semmi czélja — ez csak czifraság ! — Miért ne lenne értelme és czélja ? Hisz a tersatóiakhoz eljuthatott gyorsan a hir, hogy Recanati mellett egy kis ódon épü - let jelent meg és két Ízben mozgott. Ha pedig ezt hírül vitték, bizonnyára mihamarább meg is látogatták a szentházat. És fölismervén, hogy ugyanaz, mely feltűnő módon hozzájuk ment és körükből hirtelen eltűnt.: kétségkí­vül igy kellett okoskodniok -— mégsem lehe­tetlen, amit hallottak, hogy az Názáretből jött hozzájuk! Vájjon helytelen volt az okoskodásuk? Semmi szin alatt; hiszen józan eszükkel átláthatták, hogy annak tőlük tör­tént hirteleni távozása és Recanati mellett való hirtelen feltűnése — természetes utón egyáltalán nem magyarázható ki. Ennélfogva ha Isten az áttételt Názáretből Tersatóba titkon végezte el; akkor csak megfogható: miért tette az áttételt Tersatóból Recanatiba, természetes utón is kitalálhatóvá a dalmátok előtt ? Bizonnyára azt akarta, hogy létrejöjjön a dalmátokban az erős meggyőződés a szent­ház felől; hogy t. i. hitelt érdemel azon ki­nyilatkoztatás, melyet a tersatói pap kapott és terjesztett. Isten azonban előre látta azt is, hogy a dalmátok erőteljes tanúskodása mély benyomást fog gyakorolni a recanatiakra és megerősíti bennük azon természetszerű következtetéseket, melyeket a szárazföldi vándorlásokból levontak. Mindez pedig a názáreti kutatással együtt, közreműködött arra, hogy bennük is szilárd lett a meggyőződés, hogy az a csudálatos házikó valóban Mária szobája volt, melyben a megtestesülés végbe­ment. Igaz ugyan, hogy Teramano arról hall­gat: vájjon a tersatóbeliek fölkeresték-e az elvesztett drága kincset, mielőtt a recanatii remete megkapta a kinyilatkoztatást ? De ez nem változtat a dolgon. A tersatóbeliek ta­núskodása mindenesetre nagy jelentőségű és döntő befolyású volt Recanati felvilágosult népére; mely kétségkívül nehezebben adta meg magát. Midlinszky József S. J. 4299/1914. tk. szám. Árverési hirdetmény-kivonat. Dr. Varjas Lajos mátészalkai ügyvéd által képviselt Szatmár Oköritó és Vidéke Takarékpénztár r. t. végrehajtónak Kocsi La­jos tyukodi lakos végrehajtatást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telek­könyvi hatóság a végrehajtási árverést 1000 K. tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a szatmárnémeti kir. törvényszék területén levő Tyúkod községben fekvő, s a tyukodi 1829 sz. betétben végrehajtást szenvedett nevén álló 72/0 72/6. hrsz. birtok 663 korona kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1914. évi julius hó 7. napján délelőtt 10 órakor Tyúkod község házánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlanok a ki­kiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adhatók el. Az árverelni szándékozók kötelesek bá­natpénzül a kikiáltási ár 10°/o át készpénz­ben, vagy az 1881: LX. t.-cz. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadék­képes értékpapirosban a kiküldöttnél' letenni, hogy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltétele­ket aláírni (1881: LX. t.-cz. 147., 150., 170. §§.: 1908: XL. t.-cz. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási ár­nál magasabb Ígéretet tett, ha többet Ígérni senki nem akar, köteles nyomban a kikiál­tási ár százaléka szerint megállapított bánat­pénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalé­káig kiegészíteni. (1908. XLI. 25. §.) Szatmár-Németi, 1914. évi április hó 9. FÜZESSY, s. k., tvszéki biró. A kiadmány hiteléül : PÉNTEK, s. k., telekkönyvvezető. 1004100 lábat teszt tönkre a szűk czipö. Aki en­nek ellensége, önmagának meg jó ba­rátja, az rendelni fog Ízlése szerint cipőt Walek János czipész mesternél. Szatmár, Széclienvi-u. 7. ' «/ (Bölönyi-féle ház.) m Fehér rózsa. Nem esküdhetik kath. templomban. A reverzális it nem segítheti elő a kath. módon való esketést, mert a férfi első házassága érvényes, tehát a másik fél életében nem köthet az egyház törvényei szerint más házasságot. M. S. Csicser. A hirdetés egyszeri közlése egy korona. B. B. Mátészalka. Egy kissé elkésett. Személyi vonatkozásokat nagyobb ter­jedelemben lapunk heti jellege és szűk keretei miatt nem közölhetünk. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. Makóczy Géza -»“ff**1 Szatmár, Eötvös-utcza 4/a. sz. ■ ■ Szerkesztői Üzenetek üjf'llJ ___••___ Ór ás- és ékszerész­ÜZLET Szatmár-Németi, Kazinczy-utcza 1. sz Kereskedelmi- és iparbank épület. Dús raktár mindennemű legjobb gyárt­mányú fali-, inga-, ébresztő-, konyha-, kakuk-, zsebórákban és mindennemű ékszerekben. Ajánlja a főt. lelkész urak szives figyelmébe modem szabó-műhelyét, hol is mindennemű reverendák és papi öltönyök a legnagyobb pontossággal, jutányos árakjnellett készülnek. Tisztelettel Makóczy Géza, papi- és polgári-szabó. Javítandó órákért házhoz is elküldök. Munkámért jótállást vállalok. Pontos és szo­lid kiszolgálás. Vidéki meg­bízások gondosan eszközöl- MflUűr» í inÁf tetnek. — A n. é. közönség MÜjCl WpUl pártfogását kérve tisztelettel órás és ékszerész SZEMÜVEGEK nagy választékban kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom