Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-21 / 3. szám
XXIII. évfolyam. Szatmár-Németi, 1914. január 21. 3. szám. HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK. Egy évre — 8 K — f. Negyedévre — 2 K — f. Félévre — 4 „ — , Egyes szám ára 16 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 6 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár Felelős szerkeszt" Dr. BAKKAY KÁLMÁN. Laptulajdotios A SZATMÁR - EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. A kiadóhivaialt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. Etting-ei* János tanulmányi felügyelő czimére (Szatmár, Szeminárium) küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 korona----------------- Nyilttér sora 40 fillér. ----------------A lup megjelenik minden szerdán. A legnagyobb tudomány. Nem volt nagy elme, nemzetét ujjáteremtő apostol, a ki az ifjúságon ne csüggött volna A lelkek mindig találkoztak annak elismerésében, hogy nagyot; mondjuk jelent, jövendőt létrehozni a nevelés nélkül nem lehet. Attól várta a vallásos lélek az Egyház jövőjét. A politikus az ő eszméjének diadalát. Az igazi becsületes ember a haza erkölcsét és nagyságát. Azért volt és lesz mindenkor a nevelés megértése és értékelése a világ legnagyobb tudománya. ... A magyar katholikus Egyház második megalapítója, nagy ujjáteremtője, a magyar genialitásnak hatalmas egyéne- sitője; ajka szerint való bíboros Cicero; tacitusi fej ; a Tertulliánok és Originesek szárnyaival magasba szálló lélek; az aranyos pedagógus szentatyának mása; damaskusi aczél akaratú, de csontjának, velőjének legparányibb izéig színtiszta magyar Pázmány Péter . . . ülvén szent István katholikus országának romjain: sas szemét a magyar ifjúságra veti. Feléje fordul. Nemzetét csak az - ifjúságban látja újjászülethetni. Mint a földműves a vetésre veti egész lelkét, verejtékét, a mely biztos aratást ígér. Tisztában van a magyar faj értékével. Eszének intelligen- cziájával és lelkének gyurhatóságá- val. Megalapítja tehát a legmagasabb szellemi életre képesítő főiskolát. Az egyetemet. Am azt is tudja, hogy maga a korona csak akkor borulhat virágba és érett gyümölcs akkor leszen a fán, ha táplálékot kap. Magának a nemzetnek erejéből. Vérkeringéséből és ősi szelleméből. Lelke tehát ki-kiszáll . . messze földre-vidékekre. Le és fel. Keresi a gyermeket, keresi az ifjút. Lenta magyar humusban, a gyökerek közt a népet. Nemzete erejét, vére uju- lását. Keresi a nemzet fája derekának ojlásait. Nemesebb hajtásait. Karjával karolja, leikével táplálja — jövendő nemzetét. * Karja, lelke, gyűjtött kincse Szamosmenti ifjúságunkat is eléri. Meleg fészket, zsongó méhköpüt épit. Virágzó ifjúság, szép virágszálak gyönyörű kertjét. De jönnek viharok. Tépdelik a fészket. Szórják a méheket Pusztítják a szép, virágzó kertet. Aztán újra jönnek jobb idők. Lassan hajt de szépen biztosan a régi kert is és táplálja nemzetét ifjúsága révén. És ime egy század szemeláttára hatalmas erőre kap. Az uj királyság. A gyermeknevelés nagy tudományának királysága . . . hatalmas nagyméretű iker-alkotása. S felettük Pázmány szelleme lebeg. Alakja, szobra mered. Mintha Ciceró ajka mondaná, karja intené: Az közietek a legtudósabb; volt és lesz a legbölcsebb, a ki megérti, hogy a gyermekek százada érkezett meg! aÉs mondását, hívását megérzi és megérti az ősi Egyetem. Az Alma Mater. A hömpölygő Duna partjától, Pázmány egyeteméből tiszteletre méltó tudós férfiak jő- nek, érkeznek. Pázmány itt maradt szelleme hívja őket, mint gyermek az anyját. És hozzák a papirusza nagypecsótü, buliás levelet. És hozzák az igaz tudomány koszorúját. A felszabadult keresztény hitnek ősi koszorúját, hogy megkoszorúzzák azt az ősz fejet, melyet megihletett, betöltött Pázmány szelleme. A jubiláló Egyház jelen helyzete. Küzdelme. Öröme, reménye és fájdalma. A mikor újra a legnagyobb tudománytól ... a neveléstől várja . . . Két tábor, két ellentétes világfelfogás, és más áramlatok harcza, várja az örök Igazságba vetett hit védelme és őrködése a jobb jövendőt. Igénytelen egyszerűségében áll előttük, övéi és hódoló tisztelői közt az aranymisés ősz apostol. Aki szent félelemmel jött ide. És megremegve nézett a jövő felé, mely munkára és felelősségre hívta aggságának napjait. 8 a kit megsegített a jó Isten. Szentlélek^ kegyelme. Szellemének ereje. És hogy cselekedhetett, hogy áldozatát, lelkiismeretét lete- hette Egyház és Haza oltárára, azt hitte ... az aranyos napsugarak után csöndes, jótékony, békés alkony következik. A napsugarak, melyek vissza-vissza néznek. A Nap lemenőben. De ime . . . tüzet rak a fellegekben. Tüzet, mely ébreszt, világit, ifjit. Uj világot gyújt és az ősz ember lelkét meg- föröszti az aranyos napok sugaraiban. Jutalmul, hogy megértette: az ifjúság értékének, meglelésének, megmentésének tudománya... a világ, az Egyház és Nemzet legnagyobb tudománya. Bodnár Gáspár. Lapunk mai száma 8 oldal.
