Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-15 / 15. szám
4 Szalmái’-Németi 1914. április 15. VIDÉK ü§ Uj lap Erdődön. Április 12 én, húsvét első napján Erdődön „Erdőd és Vidéke“ címen egy uj társadalmi hetilap indult meg. Az uj lap tulajdonosa és fel. szerkesztője dr. Nagy Sándor ügyvéd, főmunkatársai : Kóródi Katona János és Chirke Vilmos. A batizi diákemlékmü felállítása végett a napokban Bakcsy Gergely ref. fő- gimn. igazgató, dr. Vajay Imre orvos és Ferenczi János nyug. ellenőr kint voltak Batizon és ott Dávid Sándor ref. lelkésszel és Kiss Mihály gondnokkal vélegesen megállapították a helyet, hová az emlékművet fellállitják. Az emlékoszlop Batiz és Vasvári között, a kuruc sirhalmok északi részén fog álla ni. Házasság. Dr. Somlyó Lajos szinérvá- raljai ügyvéd nőül vette Markovics Sárikát, Markovics Mór halmii bir. végrehajtó leányát. Biróválasztások. Az erdődi járás két legnagyobb községében a napokban ejtették meg a biróválasztásokat. Erdődön Pittner Mátyást, Krasznabélteken Bőhm Jánost választották meg bírókká. Meglopták a plébániát. A szakaszt róm. kath. lelkész feljelentést tett a csendőrségen, hogy ismeretlen tettesek éjjel feltörték az egyház pénztárát és 800 koronát elrabolták. Az ismeretlen ember, sárt kent a paróchia ablakára és aztán zajtalanul benyomva az üvegtáblákat az ablakon hatolt a hivatalos helyiségbe. A plébános a rossz kályha miatt akkor éjjel a vendégszobában aludt. A betörő az egyházi és szövetkezeti összegeken kívül a plébános készpénzét, őrá ját és borotváját is elvitte. Az ismeretlen bűnöst erélyesen nyomozzák. Az Automobil járat Munkács és Beregszász között megindult. Reggel 7T5.-kor, délután 2 és 5 órakor indul Munkácsról és ugyanakkor Beregszászból is. Viteldij szemé- lyenkint 3 korona. Gátig 1 k. 50 fillér. Eljegyzés. Jeszenszki Sándor a fer- nezelyi fogyasztási szövetkezet vezetője eljegyezte Dobró Irmát Nagybányán. Nemes példa. Még meg sem száradt jóformán az iras azokon az adományleveleken, amelyekkel Nedeczey János volt ország- gyűlési képviselő Munkácson a tanonczottlegválogatósabbak voltak és mindemféle ék- sztrasággái főnökeiknek legtöbb kellemetlenséget okozlak. Tűrhetetlen helyzetünkön tehát segítenünk kell és éppen ezért jöttünk . . . (Az ajtó hirtelen feltárul, belep a sürgönyt kihordó; tömeges és éles felkiáltások : mit keres? kit keres: A jövevény harsányan kiált) Kupa Mátyás urnák egy sürgöny. Kupa Mátyás : (méltóságteljesen) Itt vagyok, hozza ide ! (a sürgönyt átveszi, majd az egyik jegyzőnek adja át és igy szól:) Kérem Sovány jegyző urat, szíveskedjék felbontani és felolvasni, bizonyosan a kongresszust üd- vözlik. (Sovány ur átveszi és olvassa :) „Tudatlak, hogy Kenő gróf kegyúri bemutatása alapján püspök urunk a regényest plébániára nevezett ki. A 12000 K.-ás benejiciumlioz gratulálok. Titkár.“ Halálos csend a teremben. Elnök büszkén cdl fel és lenézve a tömegre, klasszika-filológus arcot vág és egykori latin-görög tanárjainak hanghordozását utánozva, igy szól: Kedves Uraim 1 Bocsássanak meg, de ezen kegyes kinevezéssel az én ügyköröm megszűnt. Isten áldását kívánom további küzdelmükre. (Kalapját veszi; se. szór se beszéd, távozik. Rémes abczug! Ki vele! Áruló ! kiáltások; általános fejetlenség; az alelnökök hiába csengetnek. A kongresszus tagjai egymásnak fordulnak ; dühös kézmozdulatok, ziháló mellek, a legújabb, szokásba vett parlamenti kifejezések széleskörű alkalmazása ; bosszús szétoszlás.) Tanulság: Nem igy feste majdnem minden katholikus ügy? Eleinte iszonyú lelkesedés, tüzes és magasan szárnyaló beszédek, a végén pedig hogy idézzem a népköltőt : „aludj babám, aludjál 1 te csak mindig . . . aludjál!“ „HETI SZEMLE“ • ........ -........ ....... s ho nt, a tanítóképzőt megteremtette s most újból a város segítségére sietett. Április 5 iki kelettel levelet intézett a képviselőtestülethez, amelyben kijelenti, hogy Bocskay-utoai házát és a vele kapcsolatos két üres telkét „munkácsi elszegényedett polgárok és polgárnők számára létesítendő otthon céljaira“ a városnak örök tulajdonául átengedi. Gyógyithatók-e a tüdőbajok ? Ezen fontos kérdéssel foglalkozik egy népszerű füzetben Dr. med. G. Guttmann, a Finsen- gyógyintézet főorvosa. Egész uj módszer és ut tárul itt élénkbe e veszélyes betegségek leküzdéséhez. Hogy minden tüdő-, torok- és gége-betegeknek alkalma legyen e tanulmányos füzetet ábrákkal megszerezni, kívánatra teljesen ingyen és portómeniesen küldjük ezt minden betegnek, aki kéri. Akik tehát ezen ajánlatot igénybe venni óhajtják, Írjanak még ma egy levelezőlapot pontos czimiikkel a következő czégnek : Puhlmann & Co., Berlin 900. Müggelstrasse 25. A könyvecske teljesen ingyen és bérmentve megküldetik. könyv kötő SZATMÁR Kazinczy-utcza 4. A szatmári papnevelő-intézet tanulmányi felügyelőjénél megrendelhetők a következő könyvek: „Nyilvános ájtatos- ságok kézi könyvekötve 1 K. 20 f. — Irinyi Tamás dr. „Esketési beszédek fűzve 3 K. — „Rövid halotti beszédek“, fűzve 1 K. Egyről-másról. Az ezüstmenyegző eredete. A huszonöt éves boldog házasság megünneplésének szép szokása nagyon régi eredetű. Capet Hugó, a francziák első királya a Capetingok házából a987-ik év körül meglátogatta nagybátyját. A kastélyban két vén cseléd, egy férfi és nő, vonta magára a fejedelem figyelmét, kikről a kastély ura elmondta neki, hogy már huszonöt év óta vannak szolgálatában és példás magaviseletükkel kiérdemelték az egész család szeretetét. A király maga elé rendelte a két öreget és igy szólt az asszonyhoz: — Hallottam hűségedről, mely annál inkább dicséretreméltó, mert a nőnek ilyen előrehaladt korban már sokkal nehezebb a dolog és az engedelmesség, mint a férfinak. Hűségedért meg akarlak jutalmazni. Legjobb jutalmad pedig az a hűséges ember, aki huszonöt évig együtt szolgált veled. És, hogy ezúttal gond nélkül élhessetek, nászajándékul adom nektek a szomszédos szép majort. — Jó királyom, válaszolt könnyekig meghatva az öreg szolga, köszönjük jóságodat, de hajunk olyan fehér már, mint az ezüst. — Tartsatok tehát ezüstlakodalmat, válaszolt a király, ime itt a jegygyűrű. És ezzel drága aranygyűrűjét lehúzta njjárói és átadta az öreg párnak. A király jóságos tette nagy lelkesedést keltett mindenfelé és az ő tiszteletére csakhamar elterjedt egész Francziaországban és később más országokban is az ezüstlakodalom szép szokása. A gólya gyomra. A nép a gólyát nagy tiszteletben tartja, mert igen hasznosnak' véli, azt hivén róla, hogy sok férget pusztít el. Vannak azonban, akik nem tartják oly ártatlannak. Egy kutató tizenkilenc gólyának gyomrát megvizsgálva, a következő eredményre jutott : A tizenkilenc gyomorban talált nyolc darab mezei egeret, tizenhárom vakondot, négy mókust, százharmincegy leveli békát, három vizi békát, két varangyos békát, ezeken kivül fiatal madarak testrészeit, tojáshéját, halpikkelye_ket és egy gólya gyomrában százharmincöt káposztapille hernyót. A tizenkilenc gólya által elfogyasztott állatok közül tehát csak mezei egerek és a ká- posztapille-hernyók voltak kártékony állatok, mig a többieknek túlnyomó része a mező- gazdasági hasznos állatok csoportjából került ki. Ha a púpos bocher házasodik. Egy mű vészházasságról beszélgetnek a törzsasztalnál. — Igazán nem értem, hogy egy olyan szép színésznő, hogy mehetett egy olyan csúf emberhez. — A felvidéki bochernek két púpja volt és mégis megkapta a vágujhelyi rabbi csodaszép lányát. — Hogy történt? — A vágujhelyi rabbi elhatározta, hogy lányát a legszorgalmasabb bocher-növendék- hez adja feleségül. Az iskolának ez a szerencsés strébere véletlenül egy rendkívül csúf', elől-hátul púpos ember volt. A tudós rabbit mindez nem bántotta, a lány pedig az esküvő napjáig nem látta vőlegényét. Sőt ősi szokás szerint — miután az esküvő alatt mindkét félt sűrű fátyollal letakarják — csak az esküvő után látta meg szerencsétlen csúf férjét. — Istenem,, — sikoltott fel a lány — nem lehetek ennek az embernek a felesége. Hiszen ennek két púpja van. Válni fogunk. — Helyes — felelt a férj, — de akkor az egyik púpomat visszaadom neked. Mert amikor a Teremtő előtt megjelentem, ő igy szólt hozzám: Fiam, neked a hátadon lesz egy púpod és a feleségednek is lesz ugyanott egy ugyanolyan púpja. Uram, könyörögtem én, add nekem a teleségem púpját is és ne csúfítsd el az asszonyt. Ha nem akarsz a a feleségem lenni, ime visszaadom a púpodat. Az asszony megijedt és a válóperből nem lett semmi. Ä neveléstudomány népszerűsítése. • Irta : Bodnár Gáspár, a pedagógia tanára. Törekvésünk, hogy a tudományt népszerűsítsük. Mit jelent korunknak ez a lázas törtetése ? Nagyjában, lényegében azt jelenti, hogy mindabból a szellemi bányából, melynek kincséit aknázza: juttatni akar mindenkinek, aki csak utána akar nyúlni. És ez az akarás rendén is van. Hiszen a szocziális törekvéseket nagyon egyoldalúan és veszedelmesen fogják fel azok, akik ezen törekvésekhez csak az anyagi jólét megszerzését, vagy legalább elképzelését kapcsolják. Á szocziális jólét alapeleme, úgyszólván forrása a szellemi élet öntudatossága. Ezen épülhet fel és maradhat meg az anyagi élet legkisebb mérete is. Mint a nap fényével, melegségével behatol a föld minden zugába, hogy áldások forrásává lehessen: úgy kell a tudás világosságának is betűznie az emberi elmébe, hogy megtermékenyítse a szivet és mega- czélozza az akaratot. Ez élettani folyamat nélkül nincs, szó sem lehet szocziális jólétről, tudatos életczélrúl és kultúráról. így láthatjuk, hogy a tudomány csak annyit ér, amennyiben elhatolhat az embermilliókhoz. Amennyiben az embert felemeli rendeltetésének magasságára és segíti ezen ezél elérésében. Az a tudomány, mely ezen munkát végezni nem birja, hanem marad a maga elszigeteltségében, (mint mondani szokás elméletnek) az a tudomány az élet számára elveszett. Népek, nemzetek észbe kaptak tehát, mikor törekvésüknek úgyszólván tengelyévé teszik: a tudomány népszeriisitését. És nemcsak a nemzetek vezetői vannak ma már tisztában a tudomány közkincsének értékelésével. Maga a tömeg is ébred.Hiszen csak imént a közönséget csalogatni kellett a közismeretek forrásához, akár a négert csalogatják a hittérítők. Ma? A társadalom Óriási iskolává lett. A felnőttek oktatása úgyszólván divat. Igaz, hogy csemege módjára szabad oktatásnak, líczeumoknak nevezni ezen iskolákat. Hogy megsimogassa, szinte karon fogja a nagy gyereket, ezt a kényes közönséget az előadásokra való fogvatartásban. Nos, vájjon ezek a szabad-oktatások ISKOLA
