Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-08 / 14. szám

Szatm ír-Németi 1914. április 8. Husvétkor. Vidám örvendetes, háiatelt szívvel énekli husvétkor a hivő lélek : „Feltámadt Krisztus e napon. Alleluja, hála legyen az Istennek“. Hála legyen, zengi a buzgó szív annak, aki legyőzte a halált. Nincs sötétség, éltető világos- gos honol mindenütt. Az Igazság győzött ! Örvendezzetek hívők, mert a ti hitetek győzelmének napja a husvét. A lepecsételt kőlap el van hengeritve, a féltve őrzött sir üres. Akit a kálvária kopár ormára kisértünk a drága vértől áztatott és megszentelt utón, dicsőségesen feltámadt, amint megmondotta ellenségei bosszúságára és ámulatára. Akit utolsó útjára akartak kisérni, él örökké. Akit még csak most csúfoltak, gyalázlak meg, akit egy gonosztévőnél is alább becsültek, föltámadt, mig a kedvenc, a megszabadított alszik, alszik örökre, mindenkitől feledve! Örvendezz és vigadj ó halhatatlan lélek, mert mestered él, legyőzte ellenséged, meg­nyitotta számodra az örökkétartó boldogság kapuit. Tedd félre ó ember lelkednek sötét gondolatait, békülj és örvendezz Isteneddel. Feledd bajaidat, fájdalmaidat, ne zavard panaszoddal Üdvözítődet. Ne háborgasd meg azt az édes, zavartalan örömet, amely az ártatlan lelkek mélyén honol. Örvendezz te is és adj hálát Istenednek, hogy érted eny- nyit tett! Fájdalom dúlja kebledet? Miért? Vá­ratlan gyász ért talán ? Elvesztetted legdrá­gább kincsedet ? Vagy nem várt mellőzés ért ? Talán csalódtál az emberek álihatat- lanságában ? Vagy mi a bajod ? Feljebbvalóid bánásmódja keserített el talán ? Nézd Üd­vözítődet, hányszor okoznak neki az emberek gonoszságaikkal szomorúságot és most mégis örvend és örvendezésre szólít fel mindenkit, hogy annál nagyobb, szebb legyen a mai ünnep, hogy a .harmóniát.ne,zavarja^semmi, senki. Miért nem örvendezel hát ? Talán , a családi gondok nehezednek vállaidra ? Óh nézd Megváltódat és beheggednek lelked mély vérző sebei. Nézd, mennyit szenvedett érted 6 1 Kicsufolták, megvesszőzték, aranykorona he­lyett tövissel éktelenitették el isteni fejét és ezt mind érted tette, hogy téged boldognak, vidámnak, megelégedettnek lásson. És te mégis megtagadnád tőle ezt a kis örömet ? Nem, ugy e nem ? Örvendezni akarsz te is Isteneddel, óh ember! Örvendezz a szent asszonyokkal te is és vidd meg az örvendetes hirt mindenkinek, hogy ne legyen lélek, aki ne örvendezzék a bűnös embe­riség szentséges Megváltójával. „Oh szeren­csés bűnös ember“ akiért Isten halt meg, akiért oly nagy, végtelen áldozat hozatott, hogy még a föld is megrendült sarkaiban, a nap is elsötétült és a népek ámulatára a kárpit is megrepedt. Örvendezz és lásd be a nagy jótéteményt, zengd buzgó, áhitatos szívvel „Alleluja, hála legyen az Istennek“ ! Örvend husvétkor a nagy természet is. Örvend minden. Az alázatos, szegény kis ibolya is, amely elrejti magát máskor az em­berek szemei elől, most a Megváltóról regél. A madár csengő danájával és a csörgedező csermelyek szimfóniájával hirdeti Isten dicső­ségét a természet nagy templomában, amely­nek oltárai a fák lombjai, ájtatos papjai ma­guk az éneklő madarak, buzgó hallgatói pe­dig a szomorufüzek, a büszke hegyek, a méla völgyek és minden ami van, ami él, mind önkénytejenül is a glóriás Isten föltámadását hirdeti! És te ember, te a teremtés koronája nem akarsz örvendezni? Te nem tudnál ör­vendezni óh magyar nép ? Hisz ha valakinek, akkor neked van jogod örvendezni, neked kell hinni a föltámadás nagy igazságában ! Ó hányszor és hányszor haldokoltál már ? Hány ezerszer zúgták körületted hűtlen szom­szédaid a temetés gyászakkordjait? De te hittél, reméltél és mindig feltámadtál! Még meg sem pihentél e tejjel-mézzel folyó Kána­ánban, már is szét akartak zúzni, de te bíz­tál és győztél isteni Mestereddel 1 És midőn „HETI SZEMLE“ 5 a pogány hordák már már utolsót akartak rajtad rúgni, uj életre ébredtél, föltámadtál ! Vagy nem hitednek köszönheted léted fennállását még akor is, amikor elvítázni sze­retnék múltad, jelened és jövődet? Igen, annak, annak a hitnek, reménynek köszön­heted, amely téged újra föltámasztott és fog mindig, amig a feltámadottal együtt leszel, amig vele együtt örvendezel! Ezért örvendezünk és „E húsvéti vig örömben — dicsérjük Istent lelkűnkben,“ ad­junk hálát az Istennek, azért a nagy kegye­lemért, amelyben részesitett minket, énekel­jük buzgó, áhitatos vidám, örvendetes szív­vel „Alleluja, hála legyen az Istennek.“ ! Bp, Baranyi üf^Tí' E H Bucsuheteit éli Heves Béla és társulata a városi színházban. Az évad vége felé közeledik, a szatmári szerződés is végleg lejár, a tavaszi idő a szabadba csalja ki- az embereket s jó ha nyolez órára — április elsejétől ekkor kezdőd­nek az előadások — úgy a hogy betelnek a széksorok. Mindez azonban az igazgatóságot nem akadályozza meg abban, hogy munkáját lelkiismeretesen végezze. Változatos műsorával, a vendégjátékok vidéken divatozó, érthető szo­kásával az érdeklődést állandóan ébren tudja tartani. Szerdán' este a Ila/carod'ó nívós előadása keretében Boross Emilt ünnepelték, aki Lauffen hadnagyban egyik legjobb szerepét játszotta el. Kívüle még Füzess Anna és Kemény L. része­sültek méltó elismerésben. Több ügyes reprizt is láttunk, minők az Arany virág és Bob herczeg. A Cziyányszerelem felújítása a bemutató lelke­sedésével zajlott le. Lehár F. kedvelt melódiáju zenéjét szívesen hallotta,újra a közönség s oda­adással ünnepelte Ballal M. Körösházy Ilonáját és Várnay Dragutinját.' Szeless Elza _és Zsol­dos Andor.-együttc6e-»na*n hatott úgy mint más években. Paxy Margit Zorikában minden finom árnyalatot kifejezésre juttatott Az érdeklődés középpontjában Bródy Sán­dor legújabb darabjának, Tímár Lizának be­mutatója állott, amely minden vidéki színpadot megelőzve budapesti szinrehozatala után három hétre jutott el Szatmárra! Nem akarjuk sem „ellenvéleményezni“, sem „felülvéleményezni“ a darabról irt kritikákat, csupán annyit jegyzünk meg, hogy Bródy Sándor ezúttal is hü maradt önmagához: érdekeset alkotott, merészet, szo­katlant, újat, de nem épen kiválót. Tímár Lizá­nak a csinált előkelőségből és környezetéből való szabadulásában sok a lélektani valószínű­ség és helyes megfigyelés, de egyúttal a kóros jelenség is. Nem lelki válság, belső elkülönülés hajtja hazulról, hanem egy kényszerképzet, hogy ö herczegi vérből származik s ez behorpasztja a darab legerősebb oldalát: a faj és a vagyon tragédiáját. Ha a szerzőt nem köti le Liza patho- logikus leányalakja, talán megírja a gazdagság drámáját. így minden fonál kisiklik a kezéből s megmarad a fajszeretet és fajhoz való vissza­térés gondolatánál. Az előadás elsőrendű volt. Kemény Tímárja mélyreható tanulmány eredménye. Megrázóan játszotta meg a megvetett és elhagyott apa fáj­dalmát. Füzess Anna sokszínű: gőgös, vágya­kozó, szeszélyes, úri, unott és nagyravágyó volt egyszerre. Első. felvonásbeli szereplése tetszett a legjobban. Boross mint háziorvos, Komor Emma mint Tintámé találóak, elevenek voltak, kevésbbé Gaál ulánus-főhadnagya. A családi tanácskozás operette-figurái szükségteleneknek, a jelenetezés szempontjából legyőzhetetleneknek bizonyultak s visszaadásuk is gyengébben si­került. A heti műsor: Szerdán: „Katonadolog“, Szeless Elza jutalomjátéka. Csütörtökön : „Bob herczeg“, zónaelőadás. Pénteken : szünet. ■ Szombaton: „Három czipő“ énekes bohózat. Vasárnap délután : „Támlásszék 10.“ zóna­előadás. Este „Három czipő.“ IRODALOM Az „Élet“ A keresztény irodalom, a keresztény gondolkozásu és érzésű Írók és közönség számottevő orgánuma. Hatodik év­folyamát éli s már is hatalmas, terebélyes fává növekedett. Szava tekintély. Az igazság bátor hirdetésével az ellentétes táborban is tisz­teletet parancsol. Adja irodalmunk javát, a megedzett katholikus irók müveit, szerető gonddal figyeli és ápolja az uj nemzedéket. Legutóbbi áprilisi száma a következő tarta­lommal jelent meg: Lampért, Géza, Gyökössy Endre, Harsányi Lajos költeményt Írtak, Blaskó Mária, Bányai Károly elbeszélést, László Zoltán a bagdadi vasútról értekezik, Pethő Sándor Márki S. Dózsa György cimü müvét ismerteti. A változatos tartalmú képes heti folyóiratot előkelő színvonalon tartott állandó rovatok (irodalom, művészet, mozgó képek) egészítik ki. Előfizetési ára egész évre 20 korona. Katholikus sajtó. A negyedévi elő­fizetés alkalmából a következő lapokra hív­juk fel b. olvasóink figyelmét: Alkotmány. Politikai napilap. Ara negyedévre 7 korona Uj lap. Politikai képes napi lap. Ára negyed­évre 3.50 korona. Zászlónk, Kis pajtás, Nagy­asszonyunk. Sok tízezer példányban hódítják az ifjúságot, nevelik az olvasókat, érlelik nőink lelkét a magasztos, tiszta feladatokra. Kiadójuk a Regnum Marianum — egyesület. Magyar Kultúra. A cél. Mindazok asztalán, akik tudományos, aktuális hittudo­mányi, társadalmi, közgazdasági és irodalmi kérdések iránt érdeklődnek, helyet foglalnak. Előfizetési áruk évi 12 korona. Vasárnapi Újság. Legrégibb képes heti folyóiratunk. Mindig kiváló tartalommal és elsőrendű illusztrációkkal jelenik meg. Elő­fizetési ára negyedévre 5 korona. KÖZGAZDASÁG. Az Első Magyar Biztositó közgyű­lése. Az Első Magyar Általános Biztositó Tár­saság március 26-án tartotta évi rendes köz­gyűlését Csekonics Endre gróf v. b. t. tanácsos elnöklete alatt. Az igazgatóság részéről Ormody Vilmos terjesztette elő a jelentéseket és a ja­vaslatokat. Az 1913-ik üzletévről szóló jelentés min­denekelőtt kegyeletesen emlékszik meg László Zsigmond évközben elhunyt igazgatósági tagról, majd áttér a lefolyt üzletév eredményeire, melyek daczára a válságos közgazdasági és pénzügyi viszonyoknak, a társaságnál összegükben kedve­zőek voltak. Az életbiztosítási uj szerzemények összege nem érhette ugyan el a társaságnál az utóbbi években megszokott igen magas színvo­nalat, ezt azonban a közönség pénzszükségén kívül eléggé megmagyarázza a társaság Olasz­országban folytatott életbiztosítási üzletének meg­szűnése. Ennek ellenére az uj életbiztositási szerzemények összege a múlt évben is közel 94 millió koronára rúgott, életbiztositási tőkeál­lománya pedig 581,756.130 korona 96 fillérre emelkedett. Ugyancsak emelkedett a pupilláris magyar értékekben elhelyezett életbiztositási díj­tartalék, mely a múlt év zártával 170,890.563 korona 83 fillér összeget, — nemkülönben az életbiztositási díjbevétel, mely 27,837.896 korona 83 fillér összeget tett ki. Minthogy emellett a halálozási arány is kedvező volt, az életbiztosi­tási üzlet 1,993.112 korona 50 fillér évi nyere­séggel zárult. A tüzbiztositási üzletben a díjbe­vétel szintén emelkedett, és pedig 24,277.169 korona 45 fillér összegre, s noha a kárarány kevésbbé volt kedvező, mint az előző évben, ez az üzletág is nyereséget hozott. Némi nyereség volt ezúttal az eredmény a kellő óvatossággal folytatott jégbiztositási üzletben is, valamint az állandóan fejlődő betörés elleni biztosítási ágban. Szállitfnányi üzletét a társaság a kiélesedett ver­seny és ezen üzlet jövedelmezőségének hanyat­lása miatt szűk keretekre szorította. Az egyes üzletágak évi eredményeinek összesitése folytán a társaság évi bruttó nyeresége az 1913. évben 5,695.627 korona 55 fillér. Ebből az alapsza- bályszerü levonások után, — melyek közt a ISKOLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom