Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-01-01 / 1. szám
HETI SZEMLE Szatmír, 1913. januárius 1 sok hallgattak, hanem más vallásbeliek nagyszáma is jelen volt az előadásokon. P. Bus a tőle megszokott tűzzel és vallási lelkesedéssel taglalta egyházbölcseleti elveit és hallgatóiban mély lelki átváltozásokat ébresztett. Halálozás. Ormányi Bacskay Jánosné szül. Gönczy Irma életének 64-ik évében elhunyt Beregszászon. A nagykárolyi polgármester beteg. Debreczeni István kir. tanácsos, Nagykároly polgármestere súlyosan megbetegedett. Amint értesülünk, aggodalomra már nincs ok. Népszövetségi gyűlés. Kaplony község 240 tagot számláló népszövetsége karácsony másodnapján fényesen sikerült gyűlést tartott a szép számmal egybegyült tagok érdeklődése mellett. Előadást P. Tamás Alajos sztferenczrendi házfőnök, elnök tartott, ecsetelvén a , népszövetség czélját. — Majd Tillinger Ágoston k. tanítónak a népszövetség feladatairól és a sajtóról szóló felolvasása után ismét P. Tamás Alajos házfőnök tartott felolvasást Kaplony történetéről, ama alkalomból, hogy a jelen 1912. év 200 éves évfordulója annak, hogy gróf Károlyi Sándor Würtenbergből ide telepítette a svábokat, kiknek ivadékai ma már csak nevükben németek, nyelvükben, hazaszeretetükben azonban egy fokkal sem állanak a tősgyökeres magyarok mögött. Kívánja, legyenek továbbra is hűséges fiai az egyháznak s a magyar hazának! A tisztikar megválasztása követ kezett ezután: elnöknek P. Tamás Alajost, h. elnöknek Czumbil Istvánt, jegyzőnek Egeli Mihály tanítót választották meg s ezenkívül 9 csoportvezetőt. Adomány. Alulírottak hálás köszöne- tünket fejezzük ki e helyen is a „Szent István Társulatinak, hogy kérelmünkre a vez. alatt levő isk. növendékek részére 40 drb. kis és 30 drb. nagy elemi katekizmust volt kegyes karácsonyi ajándékul küldeni. Isten fizesse meg. — Sárköz, Pillich Ottó rk. pleb. Movik Sándor rk. tanitó. Uj fényképészeti és festészeti műterem megnyilt Deák-téren, a Pannónia udvarának földszintén. Kényelmes kocsi bejárat. Tisztelettel Scherling Antal. — Telefon 275. Makóczy Géza papi 8e'apólsárl Szatmár, Eötvös-utcza 4/a. az. Ajánlja a főt. lelkész urak szives figyelmébe modern szabó-műhelyét, hol is mindennemű reverendák és papi öltönyök a legnagyobb pontossággal, jutányos árak mellett készülnek. Tisztelettel Makóczy Géza, papi- és polgári-szabó. Benyó Andor kocsigyártó Szatmár*, Bányai-nt ©. Ajánlja magát mindennemű uj és újabb divatu ■ kocsik készítésére. ■ Készít ruganyos kocsikat, homokfutót, szánkót és gazdasági eszközöket a legjobb kivitelben. Raktár uj és javított kocsikból. Javítások gyorsan és pontosan eszközöltetnek. Pályázati hirdetések egyszeri közlésének dija S K HIV ÁTLÓS RÉSZ. PÁLYÁZAT. Ujtövisfalvai róm. kath. kán- tortanitói állásra elhalálozás folytán január 15 ig pályázat hirdettetik. Jövedelme: községtől 200 kor. államsegély 600 kor., egyházmegyétől 100 kor., Rudolf alapból 33 kor. 32 fill., inisealapitvány és stóla 35 kor., 4 hold szántóföld és házi kertnek évi jövedelme. 65 kor. Ezenkívül nagyon szép kétszobás lakás, konyha, kamara és gazdasági épületek. Nős tanítók előnyben részesülnek. Kérvények főtiszt. Veszprémy Sándor esperes úrhoz Munkácsra (Bereg m.) küldendő. A niezőtererni róni. kath. népiskolánál újonnan szervezett tanítónői állásra január 6-ig pályázat hirdettetik. Javadalma : államsegély 900 korona, a hitközségtől 100 K, 20 K kert illetmény, egy szoba, konyha és előszobából álló lakás. Kötelességei a dijlevélben. Az állás január 15-én elfoglalandó. Kérvények az iskolaszékhez czimezve az esperesi hivatalba Szaniszlóra küldendők. Jövőnk. Sejtettem s csakugyan Szolomájer után megszólalt t. Gaal collégám is. Kartársak! Amiről önök írtak, s amihez pár sorban hozzászólottam, az nem olyan természetű tárgy, amelyet pro és kontra érvekkel, több oldalú megvilágítás által fejleszteni, s tisztázni lehetne. Amit első soraimban megírtam, azt föntartom, sőt még azt is kimondom, hogy ha az összes népiskolák államosítva lennének, én azoknak a t. kartársaimnak, akik exponált nemzetiségi helyeken fognának működni, még akkor is valamely czimen többet adnék, mert — hogy valaki egész életét egy ily jelzett helyen töltse le, az büntetés számba menne, a tanítók gyakori változása a tanügy, s a költözködés a tanítók anyagi kárára történnék. Úgy az állami, mint a hitvallásos iskolák fentartói, vezetői, de t. kartársaim is tisztában yannak azzal és tudják, hogy az iskola lelke: a tanitó. Ha jó iskolát akarunk bárhol is, értékes tanerőket kell beállítani; ez pedig pénzbe kerül. Ha az állam az ő iskoláival nem vezetni, hanem az egyes jobb hitvallásos iskolákkal csak lépést akar tartani, akkor is, mivel állomásai túlnyomóan szegényes, nemzetiségek között vannak, feltétlenül valamennyivel többet kell adni. Amennyiben t. kartársaim nemcsak személyemmel, hanem nősülési, családi és vagyoni viszonyaimmal is foglalkoztak, kénytelen vagyok ezekre Jvonatkozólag is pár sorban válaszolni. Amint vagyonom engem nem jogosít fel, s nem vezetett az általam mondottakban, úgy önöknek sem ad alapot, hogy abból kiindulva mérlegeljék meggyőződésem megnyilatkozását. Magamról — bár egyéniségemmel ellenkezik — még is mondok egyet. 1832. január havában kerültem jeles oklevéllel Püspökladányba segédtanítónak; teljes ellátás és havi 5 frt fizetéssel. Hogy milyen volt az a „teljes ellátás“, elég ha én tudom; tanítottam egy vegyes osztályban 145 gyermeket. Ebből — a mondhatni — semmi fizetésből junius végén hazautaztam, s varrattam az első rend fekete ruhámat. Megjegyzem, hazulról egy krajezárt sem kaptam. Szívesen igazolja ezt Kálmánd község aranymisés plébános ura, akinek atyám a dolgot elmondta, s aki mosolyogva gratulált első keresményemhez. T. Gaál kartársam szerint a sertéshizlalás is valami méltóságon aluli foglalkozás: „vi- géczkedés“. Látja, Szolomájer kartárs 1910. évi szüretkor nagyobb mennyiségű mustot vásárolt Mérken. A bort gondozta, s 1912-ben eladott belőle annyit, hogy pénzét visszakapta, s a munkafejében maradt „fényi vért,“ illetve „mérki nedűt“ mily élvezettel fogyasztja. Ez is vigécz- kedés ? T. Schrek kartársunk ezt mondotta: „Tanítói fizetésemet privát munkásságom által évenkint megkétszerezem“. Ez is vigéczkedés? Szép és szükséges az idealizmus — különösen a néptanítónál — de csak bizonyos fokig, s azután a reálizmus talajára kell lépnünk. S akkor sem fog t. Gaal kartárs: „gondnélküli tanitó családapát“ találni és t. Szolomájer akkor is azt fogja Írni: „csak tanítóhoz illően tarthassam el családomat.“ A fizetésemelés arányában uj és újabb igények fognak előállani. T. Gaal kartárs, a nekem szóló válasz elején Írja: „megtámadta czikkemet“, t. i. én s igy talán az íróját is ? Miért támadnám azt, aki soha nem bántott. Utána egy hasonlatot állít elibem t. kartársam. Erre csak azt mondhatom, hogy —- sántít, mert a kapáltató és kapás, két egymástól független egyenjogú személyek. A bér megállapítása, a kapálás minősége és időtartama a kölcsönös megegyezéstől függ. A nap elteltével megszűnt a viszony, amely a nap folyama alatt fenállott. A munkás nem felelős többé munkájáért, de viszont, semmi utókövetelése nem lehet. Az iskolafentartó és tanitó viszonya egészen más. Az iskolafentartó nemcsak munkaadó, hanem fellebbvaló, sőt iskolaszéke által még elöljáró és fegyelmi hatóság. A tanítói fizetés megállapitása nem egyezkedés, hanem törvényen alapszik. A munka kiviteléért nem egy napig, egy évig — hitünk szerint még a túlvilágon is — telelősök vagyunk, de viszont, munkánk diját élvezzük holtunk napjáig, hátrahagyott özvegy és árváink a nyugdíj czimen még azután is. Ezúttal meg én kérdem: mit szólana ahhoz, ha a tiz napszámos közül egyet kivennék, s azzal a földem közepén levő szikes kemény földet vágatnám egész nap, mig a többit porhanyósabb talajba állítanám ? Legjobb tudomásom-szerint az állami tanítók az az egy ember, akik terhesebb helyen végzik munkájukat. Én nem másnak a nyilatkozata után Ítélek, mint azt t. Marosi barátom irta ; én saját fejem és szemem után indulok. Tovább megyek. Nekem is van, s az itteni kartársamnak — Majorosnak — is van a bérezi határban szőlője. A két szőlő mesgyés; mindkettő 5 éves ültetés, mindegyikben 5 ezer tőke van. — A Majorosét megdolgozta f. évben egy illető 45 forintért; ugyanannyiért az enyémet is megmunkálta volna, s mégis én se több, se kevesebb munkáért fizettem 55 frtot. ____KEPESSÁNDOR »e r »zent k^.te.sége Első Magyar Aadesit Sirkőgyárában SZíNÉRVÁRALJÁN a hazai ipar pártolása, csakis hazai termékeket dolgoznak fel. Pártoljuk a hazai ipart! A legkifogástalanabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakn piramisokat, obeliszkeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket. mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. 17 MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Szatmár, Attila-u. 4. ISKOLA