Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-01-22 / 4. szám

Szatmár, 1918. januárius 22. „HETI SZEMLE 5 létről emlékezünk meg. — A közel napokban a „Szamos“ intézett vakmerő támadást a józan, úri gondolkozás és erkölcs ellen. Mióta külön­ben a harczos radikálizmus egyik letört vigécze újból a „Szamos“ elveiben utazik, ez az újság vedlett át — jámbor öntudatlansággal — az alattomban dolgozó radikálizmus szócsövévé. Innen szórja sarát az elveit meg nem tagadó ifjú zsidó mindarra, a mi a közfelfogás és aesthetikus Ízlés, meg a keresztény életfelfogás szerint megbecsülendő. A radikális érzelmeiben megsértett „Szamos“ ugyanis meghurczolt egy köztiszteletben álló idős tanárt, m'" " az úri Ízlésre és erkölcsre való hivatkozással Kikelt egy trágár mázolmány ellen, a mely a Társaskör falán akarta szemérmetlenségével elpiritani a Regatta-bálra készülő úri családokat. Az a karrikaturának készült és a mythologia örve alatt megfestett, de valójában művészieden és rikító érzékiességü tánczrend fölháboritoita nem­csak Péterffy Gyula kir. kath. főgymn. tanárt, de a kaszinó úri tagjait, úgy hogy a falról való eltávolítását az obscén pikturának maga a ka­szinó elnöke rendelte el. Es mégis elő mer ál- lani a „Szamos“ radikálisan keleti borzasa a maga különvéleményével, hogy bepiszkoljon er­kölcsi érzéket, úri ízlést és gúnyolódásának sa­rába mártogasson egy tiszteletreméltó tanár em­bert. Péterffy Gyula tanárt különben minden oldalról a legmelegebben üdvözölték elismerésre méltó, hitvalló föllépéséért. — A másik durva támadás a szabad lyceum pénteki előadásán történt meg. Az ifjú Tanódi volt az előadó. Hóbortok voltak tehát az előadottak. De hogy annyira analfabéta lehessen egy előadó, azt még Tanódiról, az ifjúról sem mertük föltéte­lezni. Ez a bátor ifjú ugyanis csak per „sokra- tismus“ tárgyalja a kereszténységet. A morálról pedig az a fogalma, hogy az csupa korlát, a mely ellen tiltakozik az emberiség 99% a : a gyermek, az ifjú, a felnőtt, a ki mind mást szeretne tenni és tesz is, mint a mit az „úgy­nevezett morál“ kíván. Tehát .. . Ezt a bölcs következtetést azonban a megfigyelő intézetekre való tekintettel mégsem Írjuk ki. Habátor — ha az ifjú csakugyan nem tudatlan — akkor még­sem ártana az orvosi beavatkozás, mert ilyen­féle „igazság“ állítására : Az erényes ember bű­nös, mert a bűn az emberben van, a ki tehát bűnt követ el, abból kijön a bűn ; mig a ki erényesnek neveztetik, az gazember, mert abban ott marad a bűn •— ennek a wilde-i nagyot- mondásnak igazságul való hangoztatására még az sem lehet enyhítő körülmény, hogy valaki éretlen, valaki radikális, valaki szabadkőmives. Mert ez már sanatorium után kiált. Kérvények az Oltáregyesülethez. Az egyházmegye szegény templomai kérvé­nyeiket egyházi fölszerelésekért esperesi látta- mozás mellett legkésőbb ftbruárius végéig küldjék be az egyházmegyei főhatósághoz. Köszönetnyilvánítás. Kedves ktöeles- ségemnek teszek eleget, midőn ez utón is úgy a magam, mint híveim nevében hálás köszö­netét mondok az egyházmegyei Oltáregyesület méltóságos elnökségének a pusztadobosi tem­plom részére kegyesen adományozott egyházi szerelvényekért. Szívből fakadó imában kérjük az édes Jézust: árassza kegyelmének és áldá­sának bőségét a méltóságos elnökségre és mind azokra, kik szivük sugallatát követve a tem plomok felruházása és fölékesitése érdekében oly tevékeny és szavakkal alig magasztalható munkásságot fejtenek ki. — Schmelcz Lajos pápai kamarás, plébános. Katonai elbocsátó. A főkapitány tudatja, hogy az 1870 ik évben született —- úgy az itteni illetőségű, mint az idegen illetőségű, de állandóan itt tartózkodó népfelkelők „Vegelbo- csátó leveleik“ átvételére, valamint az 1900 év­folyambeli tartalékos katonák es honvédek „Nép­felkelő könyveik“ átvételére jelentkezhetnek a főkapitányi hivatal katonaügyi osztályánál (Deák­tér 4 szám 8 szoba) a hivatalos órák alatt. Kinevezés. A pénzügyminiszter Szemere Géza szatmárnémetii m. kir. adólisztet állomás helyén való meghagyása mellett a IX ik fizetési osztályba főtisztté kinevete. Halálozás. Fatter Péter nyug. m. kir. adóhivatalnok élete 73 ik évében a halotti szenségek ájtatos felvétele után elhunyt. Csőd. A szatmári töt v< nys'/ék elren­delte a csődöt Moldován Je fi szalmári rő- föskereskedő ellen. Csődb ztos: dr. Riedl Gyula törvényszéki biró, tömeggondnok : dr. Antal Sándor ügyvéd. Az Oltáregyesület kiállításáról, a mely gazdagságával általános meglepetést kel­tett, Bodnár Gáspár a „Téli Estók“-ben igy ir: „Egy kiállítás gyönyörködtette a szat­máriakat a múlt hét utolsó három napjain. Az Oltáregyesület kiállítása, amelynek jelen­tőségéről, szépséges czéljairól, eszményi és mégis praktikus voltáról már a minapában megemlékeztünk. A kiállítások rendszerint igen sokba kerülnek. És nagy zajjal, dobbal- sippal, egyéni versengéssel — végén pedig deficzittel járnak A kiállítók nagyot csalód­nak. Sokszor megrongálva ^csomagolhatják össze kiállított, tárgyaikat. És viszik haza elégedetlenül. És azzal a gondolattal, hogy bizony bizony — vakparádé volt ez az egész. Milyen más kiállítás volt ez! Csendes, úgy­szólván nesztelen munkának virága, gyü­mölcse. Nemes verseny kiséri ezt a munkál­kodást is, de a versenyzők névtelenek marad­tak. Hiszen itt a nevek igy szóknak : Isten­háza. Szegény templomok. Oltárok. Gazdag változatban ömlenek elénk a kiállítás tárgyai: egyházi ruhák, templomi kegyeletes tár­gyak, oltárdiszek, patyolat fehérnemüek. Csipke bokrok, gipiir munkák, ízléses, fejlett kivitelű más kézimunkák meglepő változa­tokban. De itt nem tukmálja reánk senki a kiállított tárgyakat. Csak egyet kér, csak egyért cseng: értsék meg a hívek, értsék meg az emberek az ő igaz, nemes és magas czéljukat. Itt minden kiállító, minden mun­kás-kéz egyforma érmet kap : A jó Isten ál­dását, a tiszta boldog öntudatot. A leggaz­dagabb szegénynek, az Isten szemének meg­állását. Itt nincs defiezit. Itt nincsenek szá- mitók. Itt bőséges nyereségről van szó, mely nyereség 5 vármegye szegényebb temlomai- nak hitéletébe, a világ legideálisabb kollektiv életébe folyik be. A forrás, melyből az ál­dások bősége csörgedez : a közös lelkesedés, munka — a női önfeláldozás. És ez a forrás eljut oda is, abba a templomba is, a mely­nek senkije sincs. Csak a jó Isten, a legsze­gényebb gazdag, ki a mezei liliomokat is táp­lálja és igy gondoskodik , a maga házáról, a maga oltárairól is. 4 kiállítást különben maga a szatmári püspök nyitotta meg, kegye­letes hívőknek és érdeklődőknek jelenlétében. Három napon át sokan látogatták meg a meglepő ügyességgel és Ízlésesen elrendezett tárgyakat. Most aztán ezeket a tárgyakat rendeltetési helyére küldi az Oltáregyesület.“ Szatmár az iparkamaráért. Szatmár város közgyűlése magáévá tette a kereske­delmi társulat és ipartestület emlékiratát, a melyben a Debreceni Kereskedelmi Iparka mara deczentralizálása esetén — Szatmár­németi városát jelölik ki az uj kamara szék­helyéül és kérik feliratban a minisztert, hogy az uj kamarát Szatmáron állítsa lel. Egyházmegyei zsinat Erdélyben. Az egyházi törvények által követelt, manap­ság azonban minálunk magyaroknál csaknem a szokásból teljesen kiment egyházmegyei zsinatot hivott össze Mailáth Gusztáv Ká­roly gróf erdélyi püspök ez év jul. 7-ére. Aki valaminek nem mestere ... A Munkáspénztár e heti országos közgyűlésén ismét megállapították, hogy a pénztár óriási deficittel dolgozik. A minisztérium kiküldöttje ennek egyik okát abban találja, hogy a ve­zetőség nem érti a dolgát. Persze hogy nem. Avagy hol tanulta volna a munkáspénztár vezetését Bokányi Dezső, aki kőfaragósegéd volt és most 10 ezer korona fizetéssel s 2 ezer korona lakáspénzei egyik igazgatója a pénztárnak. Szárnyvonal a dohánybeváltóhoz. Évekkel ezelőtt a Gazdas. Egyesületfelvetette az eszmét, hogy a szatmári dohánybeváltó hivatal sinösszeköttetést kapjon s ez által lehetővé tegye a dohánytermelő gazdáknak termésüket vasúton minden átrakás nélkül szálitani beváltásra. Az egyesület ebben az ügyben több Ízben irt fel a kormányhoz. Most az ügy leljes megoldást nyer, mivel az összekötő vágányt már rakják, s a munká­latok nemsokára befejeződnek. A Népszava árusítása. A belügymi­niszter leiratban értesítette .a várost, hogy a Népszava utczai árusítását és terjesztését az egész ország területére betiltotta. VIDÉK Az uj püspökség beosztása. Papp Antal a hajdudorogi gk. adminisztrátor, már beosztotta az uj egyházmegyét kerületekre. A szatmárvármegyei föesperesség kiterjed Szat- márvármegye területére. Ide tartoznak: a) Batizvasvárii esperesi kerület: 1. Batizvasvári, 2. Józsefháza, 3. Kökényesd, 4. Sárközujlak, 5. Szatmárudvari, 6. Szárazberek, 7. Turtere- bes. b) Csengeri esperesi kerület; 1. Csegöld, 2. Csengerbagos, 3. ^Csengerujfalu, 4. Jánk. 5. Nagypeleske, c), Ér melléki esperesi kerület: 1. Érdengeleg, 2. Érendréd, 3. Érkörtvélyes, 4. Piskolt, 5. Portelek, 6. Reszege, 7. Vasad, 8. Yezend. d) Nagykárolyi ,esperesi kerület: 6. Óvári, 7. Porcsalma, 1. Csomaköz, 2. Do- mahida, 3. Genes, 4. Kismajtény, 5. Mezőte­rem, 6. Nagykároly I., 7. Nagykároly II. 8. Szaniszló. e) Nyíri esperesi kerület: 1. Fábi- ánháza, 2. Gebe, 3. Hodász, 4. Nagydobos, 5. Nyírcsászári, 6. Nyirderzs, 7. Nyirvasvári, 8. Ópályi, 8. Parasznya. f) Szatmárnémetii esperesi kerület'. 1. Amacz, 2. Nagykolcs, 3. Pete. 4. Szamosdob, 4. Szatmár, 6. Szatmár­németi, 7. Szatmárzsadány, 8. Vetés. A munkácsi kath. kör felolvasó estélye. A munkácsi katholikus kör vasár­nap tartotta meg nagy közönség jelenlétében első felolvasó estélyét. Felolvasó Bihari Fe- rencz tanár volt „A végtelen felé“ czimmel, dr. Petrovay Jenőnó énekelt, Szikszay Magda szavalt. Gazdaköri est. Kökényesd (ugocsai) községben a népegyesületek — mint gazda­kör, hitelszövetkezet, fogyasztási szövetkezet, — igen üdvös és a jövőbe néző módon tart­ják össze a népet. Énnek az egyesülés ere­jének megnyilvánulásaként lehet tekintenteni a január 19-én igen szép sikerrel lefolyt gaz­daköri estélyt, melyen a községnek úgyszól­ván szine-java jelent meg. És megjelentek a nép vezetői is. Lelkészek, jegyzők, biró. Ott láttuk Dimand Lajos esperest, Tamás halmi plébánost, Hofbauer Ignáczot, az északkeleti vármegyei szövetkezeteknek tevékeny titkárát, a kökényesdi gör. kath. lelkészt, nemes kedé­lyéről és jó szivéről ismert nép emberét és a vidéki intelligencziából is többeket. A népes összejövetelt Köncs László plébános, elnök nyitotta meg, bemutatván a Szatmárról meg- hivott előadót Bodnár Gáspárt, az országos nevű Írót és szónokot. A ki nyomban az előadó asztalhoz lépett és megtartotta szabad előadását, mely csendben és a legfelső foko­zatig vitt figyelem közt a következő gondo- latmenetü volt: — Ki a nép igaz barátja ? Hol vannak azok a források, melyből a nép, hacsak minimális boldogulása és módossága származik ? Igaz-e, bogy a bit, a kath. vallás csak a túlvilágra ígéri jutalmát? S a földön az ő segítő kezét nem érezzük-é ? A hivő és hitetlen nép képe. A nép széttagoltságát a hit okozta-e ? Mikor volt összetartó a keresz­tény nép. Miért hallgatnak most ? Mi a kö­telessége a keresztény népnek ? E kötelessé­get mi módon és utón végezzük, hogy ez a föld a miénk, és a mi lelkünk is a miénk, az Istené maradjon. Az előadás után Ossadi- nosky, a község jegyzője ismertette a föld- mives és a mezei munkásnép segítő és nyug­díjpénztárát. A közönség nagy figyelemmel hallgatta a praktikus fejtegetéseket. Végre a Himnust énekelte a közönség, mire a szép estély emlékével és tanulságával oszlott szót a gyülekezet. A vidéki vendégeket és a fa­lubeli vezető embereket Köncs László plé­bános magyaros vendégszeretettel hívta asz­talához. (T— o.) Uj kaszárnya Ungvárt. Ungvár vá­rostól még a nyoczvanas években épített laktanyát az illetékes honvédparancsnokság kielégítőnek nem találván, tárgyalások indul­tak meg a város és a kerületi parancsnok­ság között, a melyek szerint ha a város 800.000 K költségen uj laktanya építésére vállalkoznék, azon esetben a honvédség haj­landó volna a használatért évi 30.000 K bért biztosítani a város részére. Kai. Szt. József ünnepély. Á nagy­károlyi főgimnázium tanári kara és növen­dékei folyó évi február hó 2-án a gimnázium

Next

/
Oldalképek
Tartalom