Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-08-13 / 33. szám

4 HETI SZEMLE Szatmár, 1913. augusztus 13. messzireható s a jövő kath. Szatmár hitéle­tére annyira fontos zarándoklatát. Még csak azt jegyzem meg, hogy töb­ben a zarándok csapattal találkozók közül impressiójuknak kifejezést is adtak. Az egyik ezt mondotta: „Én református vagyok, de megvallom, ez a zarándoklat nyomokat hagy hátra. Ezek itt tudják, hogy mit kell tenniök.“ Ke. Balthazár és Prohászka. Pár nappal ezelőtt, mikor még erősen folyt a korteske­dés a nyírbátori kerületben, állítólag a füg­getlenségi párt azt az eszmét vetette fel, hogy ha talán Balthazár belekerül a parlamentbe, jó volna katholikus részről is fölkérni egy főpapot mandátum vállalásra, hogy méltó el­lenfélre találjon a földosztó református „püs­pök“ a politikai .porondon. Ez a katholikus főpap Prohászka lenne, ki állítólag nem is idegenkedik a jelöltség elfogadásától. Röviden végezhetünk evvel a torz gondolattal. Óriási módon tévednek, akik azt hiszik, hogy Baltha­zár szuperintendens jelentősége akkora, hogy egy Prohászkát kell vele szembeállítani s már a gondolat is sértő, hogy egy okvetet- lenkedő demagógnak Magyarország legna­gyobb lángelméje legyen az ellensúlyozója. Nem, ennyire igazán nem becsüljük Balthazárt. Verebekre mi nem szoktunk ágyúval lövöl­dözni. Eső után köpönyeg. Az északkeleti felvidék a Tisza, a Túr, Szamos mentén egy nagy temetővé változott. A magasból lesza­kadt felhőrongyok pőrére vetkőztették az amúgy is tönkresilányitott népet és a magyar nemzet testeinek ez a része ott fetreng előt­tünk. Vonaglik a fájdalomtól, kínozza a nyo­morúság. Koldusbotra jutott egy-egy ország­rész népe, mert a jelen és a múlt szabad­elvű politikai rendszerek termelte szemét, el­vetemültség, korrupczió mind beleömlöttek az említett folyókba és ezek pusztítottak el minden értéket. Eső után köpenyeg. Árvíz után busulás és vigasztalódás. Ilyen a ma­gyar állam mintagazdálkodása. — Folyóink nyakló nélkül száguldoznak. Védgátak is vannak, ezt nem tagadhatjuk el, de hol ? A nép termése, verejtékes munkája szabad préda. És ez a rendszer, amely most uralko­dik, ugyan mit csinál, miután a nyakunkba zudult ez a veszedelem? Hát politika játé- kosdit játszik. Az árvizsujtotta vidéken éhe­zik a nép. A kormány meg várja a hivata­los jelentéseket. Kiutal egy nevetséges, cse­kély segélyt, hogy még fillérek sem jutnak fejenként a szerencsétleneknek. Arról nem lehet hallani, hogy a baj gyökerére tennék a fej­szét és oly védőgátak építését vennék tervbe, amely mig egyrészt a nagy munkanélkülisé­gen segítene, keresethez juttatná a népet, másrészt egyszersmindenkorra útját vágná az áradásoknak. Erre nincs pénz, mert is­mét kisért a létszámemelés és takarékos­kodni kell a nemzet bőrére. Az, hogy báró Gilláhny földmivelésügyi miniszter és báró Perényi államtitkár szombaton végig utazott Szatmár és Ugocsamegyéken külön vonattal, automobilon, fényes kísérettel megtekinteni az árvizsujtotta helyeket, az bizony még nem segít. Ezzel az éhező nép egy falatot sem nyer. Legföljebb alkalom arra, hogy a ható­ság alázatos tisztelettel jelenthesse, hogy a földre sújtott nép kegyelmességed lábai előtt fekszik. — Nem sópolitika, hanem vizpo- litika kell ide. „HUNGÁRIA“ fehérnemű tisztitó intézet elsőrendű munkát készít (fényes ing, gallér és kézelő.) PETŐFI-KÖZ. Hiány nincs! Tisztelettel BOTOS GYULA. Nagyboldogasszony napjára. „Boldogasszony Anyánk, regi nagy Pátronánk, nagy Ínségben leven így szólít meg hazánk: Magyarországról rom­lott hazánkro'l ne felejtkezzél meg szegény magyarokról." Reánk borult bús éjszaka, És van, ki jobbot nyújthatna : Nézz hát reánk Magyar hazánk Hatalmas ve'dő angyala. A sors tetéz im bajra bajt, A honfi szive felsóhajt: Nagyasszonyunk, Te oltalmunk, Ne engedd veszni a magyart. Add, hogy őseink szelleme: Romlott szivünket töltse be, Hogy viszály és Rut hitszeg és Sose győzhessen ellene. A régi gyávaság helyén Szilárd hitünk im újra él, Az öntudat Erőre kap, Biztat és int a szent remény. Égboltunk még mindig sötét, Végezd a mentés nagy müvét, Es add meg azt A szép tavaszt, Amelyet .oly rég vár e nép. {mm. dr.) Lapunk mai számát Merker Márton dr. szerkesztette, aki vállalja érte a felelősséget. Megyéspüspökünk aranymiséje. Ró­mából Írják nekünk a következőket: Megható módon ülte meg Szatmár ősz püspöke dr. Boromisza Tibor pappá való szentelésének 50-ik évfordulóját. A fényes ünnepségek elől menekülve az örök városba vonult vissza az alázatos lelkű főpap, hogy az általa annyira szeretett magyar-német kollégiumban, ahol hajdan filozófiai kiképezíetését nyerte, ké­szüljön el aranymiséjére. Öt napig tartó csendes visszavonultságban készült elő a nagy napra, Loyolai szt. Ignácz ünnepére, hogy e szentnek a jezsuiták templomában levő sírja fölött mutassa be az Urnák nagy kegyelmé­ért a hálaáldozatot. Julius 31-én reggel 8 órakor mutatta be a szent mise áldozatot az intézet növendékeinek segédlete és jelenléte mellett, hogy a jubiláló főpap kezéből, ve gyék magukhoz az Ur testét. Különösen megható volt ősz hazánkfiának, a 93 éves neves festőnek Szoldatics bácsinak az áldo­zása, aki könnyes szemekkel vette magához az Oltáriszentséget régi ismerősének kezéből, hálás szívvel eltelve az Ur iránt azon kegye­lemért, hogy megélhette annak araDymiséjét, akit még a kollégiumból ismert. — Még a délelőtt folyamán a Szentatya áldását és jó kivánatait fogadta a jubiláns püspök, majd a magyar-német kollégiumban szép ünnep­ségek közt az elüljárók és növendékek gra­tulációját. Ad multos annos I Személyi hírek. Benkő József apátka­nonok, plébános karlsbádi üdüléséből, Szabó István praelátus-kahonok Szatmárhegyről haza­érkezett. — Bodnár György kir. tanfelügyelő hat heti szabadságra távozott, hivatalos teendőit Sprenger Ferenc segédtanfelügyelő látja el. Az árvákért. Kétszer ad, a ki akkor ad, mikor a szükség megérkezik. A csende­sen, de áldásosán adakozó szív sokszor meg­találja ezt az alkalmat, anélkül, hogy keresné. Szinte elébe áll, váratlanul -észrevétlenül. így történt ez az Irsik-nevéröl ismert árvaházban is, a hol a napokban Szabó István prelátus- kanonok ur már ismételten és ismételten szerzett nagy örömöt az árvaház vezetőségé­nek az éppen előállott szükségnek kegyes el­intézésével, illetőleg teljesítésével. A prelátus ur 300 koronát küldött az árvaháznak. Ez az adomány igen nagy jótétemény most az árva­háznak, mikor a jómódú családokban is nagy gondot okoz a gyermek-nevelés, biz­tonság. Azért bizony a régi bölcs mondás, kétszer ad, aki akkor ad, mikor a szükség megérkezik, ma igazán jellemzi a jótékony prelátus nemes gondolkodását. Alapítvány. Megyéspüspökünk arany­miséje alkalmából egy szatmári papnövendék részére a római kollégiumban alapitványt tett, ami körülbelül 35,000 koronára rúg. Jubiláló igazgató. Perényi János, a kath., fitanitóképző érdemes igazgatója, a múlt héten ülte áldozópapságának 40.-ik évforduló­ját. Ad multos annos éljen egyháza és a ma­gyar kultúra terjesztésének előmozdítására és javára. Városi közgyűlés. A város törvényha­tósági bizottsága Csaba Adorján főispán elnök­lésével aug. 11 -én délután népes közgyűlést tartott. A nagy érdeklődés annak tudható be, hogy a közgyűlés napirendjén fontos kérdések (választások, Pannónia bérlet stb.) szerepeltek. A polgármester havi jelentését dr. Pirkler Ernő másodjegyző olvasta fel, amely főbb pontjaiba ezeket tartalmazta. A kolera ellen való védeke­zésre messze menő intézkedés történt; a vízve­zeték és kórház építésének ügye a legrövi­debb idő alatt elintézést nyer. A közúti Sza­mosiadon gyakorolt vámszedési jognak december 31-ig való ideiglenes meghosszabbításáról szóló kereskedelmi miniszteri rendelet, valamint a gyámpénztári számadás jóváhagyását a közgyű­lés tudomásul vette, a jóváhagyott közbiztonsági szabályrendeletet pedig augusztus 26-ikával életbe léptetni rendelte. A közgyűlés Boromisza Tibor dr. megyéspüspököt aranymiséje, dr. Papolczy Gyula táblabirót pedig kir. törvényszéki elnökké való kinevezése alkalmából üdvözölte. A meg­üresedett számtiszti állásra Reszegei Rudolfot választotta meg ; a Pannónia bérletét 12 évre Pongrácz Lajos a „Polgári Kaszinó“ vendéglőse nyerte el. Közgyűlés végén Csaba Adorján fő­ispán bejelentette a törvénybatóságnak, hogy Csomay Aladár dr. rendőrkapitányt tiszteletbeli főkapitánnyá, Demkő Sándor közgyámot pedig tiszteletbeli árvaszéki ülnökké nevezte ki. A hadsereg köréből. A csász. és kir. 6. gy. ezred helyben állomásozó zászlóalja f. hó 9-én az őszigyakorlatok tartamára Eperjesre távozott. Az őszi gybkorlatok, melyek Kassa vidékén játszódnak le, szeptember 3-án nyernek befejezést. Honvédeink f. hó 22-én utaznak el Nagyvárad felé ugyancsak gyakorlatok megtar­tása végett. — A honvéd ezred összpontosítása most itt Szatmáron lesz megtartva. Erre 12-én azaz tegnap már meg is érkeztek a nagykárolyi és a máramarosszigeti zászlóalják. Motorcséplő vétel előtt tessék meg­nézni a Cormick-féle motorlocomobilt Poszvék Nándor gazdasági gépraktárában Szatmáron, Attila-utcza 7. szám. Uj királyi kamarás. Őfelsége járdán- házi és berenczei Kováts Miklós nagybirtokosnak a kamarási méltóságot díjmentesen adományozta. A Pannónia bérlője. A hétfőn meg­tartott város közgyűlésén a Pannónia bérletét 12 évre jelentékeny szavazattöbbséggel Pongrácz Lajos az „Úri Kaszinó“ vendéglőse kapta meg. Minimax kézi tűzoltó készüléket tel­jesen felszerelve 60 és 80 koronás árban rak­táron tart Poszvék Nándor gazdasági szak­irodája Szatmár, Attila-utcza (Berecz-ház.) Kongregácziói élet. Az augusztus 24. tervezett prézes-értekezletet nem augusztus 24-én, hanem már augusztus 23-án délután 6—V28 óra között tartjuk meg, tudniillik a lelkigyakor­latok utolsó elmélkedése után. Kongr. Otthon Igazgatósága (Budapest.) Ösztöndíj adományozás. Palásthy Gyu­lát, a kir kath. főgimáziumnak az elmúlt isko­lai évben jelesen érett tanulóját a budapesti báró Eötvös József kollégiumba, amely intézet a tanárképzés szolgálatában áll, teljesen ingye­nes, ösztöndíjas növendéknek fölvették. Az ösz­töndíj-adományozás egyetemi tanulmányainak befejezéséig érvényes. HÍREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom