Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-05-28 / 22. szám
6 HETI SZEMLE Szatmár, 1913. május 28 ISKOLA Pályázati hirdetések egyszeri közlésének dija 0 K Figyelem! Próbalapok (korrekták) magyar és dik- íandó vonalzással, 100 példány K 1.20 A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 2103—1912. e. sz. körrendeleté és a szatmári megyés püspök 3828/1912. sz. r. a. készült Elemi iskolai végbizonyítvány | Ára: Isméit iskolai „ | 7 fillér. Törzskönyv az elemi iskola hatodik évfolyamát végzett tanulókról. Küliv, ára 9 üli. Beliv, (egy iv 12 tanuló részére) ára 9 fill. Törzskönyv az ismétlő iskolai tanfolyamot végzett tanulókról. Küliv, ára . . 9 fill. Beliv, (egy iv 12 tanuló részére ára 9 fill. Bélyegzők festékpárnával. Kapható a Pázmány-sajtóban Szatmáron. Ä középiskolai czéllövészet. Hosszú vajúdás után végre a pedagógusok problémája lett a középiskolai ifjúság katonás neveltetésének a kérdése. A katonás nevelés ügye sok élénk vitára adott már eddig is okot és alkalmat. Eddig úgy állott a dolog, hogy a középiskolai czéllövő-tanfolya- mokon az ifjak kiképzése részint a m. kir. honvédség szabályzatai szerint, részint a honvédelmi minisztertől kiadott „Útmutatás“ irányítása mellett történt, anélkül azonban, hogy a kiképzés czélja, iránya, módja a pedagógusok körében megbeszélés, avagy megvitatás tárgya lett volna. Nem tagadom, hogy a kizárólagos katonai irányítás mellett a nevelésben nem mindig lehetett helyeselni talán a némely helyen követett elveket, igy történhetett, hogy pedagógiai folyóiratokban és szaklapokban ellene támadnak az ügynek, pedig azt kellő irányítás mellett csakis pártolni volna szabad. A tény az, hogy a „katonás nevelés a középiskolának nem lehet feladata,“ még a „katonás czéllövészet“ sem, hanem pusztán és kizárólag: „a czéllövészet,“ illetve a „a lövés gyakorlása.“ A tanfolyamok feladata hangsúlyozottan az kell hogy legyen, arai szempontunkból a legfontosabb: a katonai fegyverekkel való czélbalövés révén azt az ügyességet és készséget szerzik meg, amely- lyel a legnagyobb veszedelem idején hazájuknak, nemzetüknek segítségére lehetnek. Hazánkban a középiskolákba, a tanítóképzőkbe, kereskedelmi iskolákba stb. 110,000 ifjú jár. Mintegy félmillió a száma a 16 évnél idősebb azon ifjaknak, kik ipari, mező- gazdasági és egyéb pályákon működnek és akik katonai kötelezettségüknek még nem tettek eleget. (Miklóssy István könyvéből való kimutatás.) Milyen nagy óriási erőt képviselne az ifjaknak ez a nagy száma, ha a czéllövé- szetben való kiképeztetésűk után — szükség esetén — a haza fegyverbe szóllitaná őket! Egészen nyilvánvaló, hogy a czéllövészet mentői nagyobb általánosítása nagyban növelné hazánk harczkészségét. így nézvén a dolgot, hazafias és nemzeti érdekből tulajdonítunk a czéllövészet ügyének kiváló fontosságot. Ezt a hazafias és nemzeti érdeket szolgálta a VKM. legutóbbi rendelete, amelyben a czéllövészetet általánosítja az iskolákban. Katonai részről az ifjúsági czéllövészet elé azt a czélt tűzték, hogy a lövésztanfolyamok készítsék elő a katonai szolgálatra a magyar ifjúságot. Ez a czél nem helyeselhető. Azért nem, mert a magyar ifjúság és a magyar nemzet — a mai konstelláczió mellett — nem lelkesedhetik valami nagy, rajongó szeretettel azért a katonai szolgálatért, amely a magyar nemzeti jelleget alig, vagy sehogysem hordja magán . . . Intelligens magyar ifjaknak ne állítsunk hát fel olyan czélokat, amelyek nemzeti szempontból nem ideálisak. A magyar ifjúság szempontjából a legideálisabb czélt fejezi ki ez a megállapítás, mely szerint a katonai fegyverekkel való czélbalövés ezélja: a nemzet védő erejének fokozása. A középiskolai czéllövészet hazánkban mindössze néhány éves múltra tekinthet csak vissza. Négy-öt év alatt több mint száz középiskola fogadta be a hazafias ügyet. És amikor igy a magyar középiskolák nagyobbik fele már magáévá tette a czéllövészet nemes ügyét — mint Miklóssy mondja — még mindig ott tartunk, hogy még a czéllövészet czélja, ideje s módszere fölött is vitatkozunk. Határozottan ankét összehívására volna szükség, amelyen határozottan és élesen kör- vonalozni kellene a czéllövő tanfolyamok czélját, idejét s módszerét. így czéltudatosan ápolhatnék és fejleszthetnék azt a hazafias ügyet, amelyet idegen nemzetek már régtől fogva szeretettel dédelgetnek. A kir. kath. főgimnázium az első középiskolák közt volt, amelynek kebelében szives fogadtatásra talált a czéllövő-tanfolyam. A tiszt urak, akik a czéllövészet ügyének első fellendülése óta az ügy élén állottak és állnak, kétségtelenül a legnagyobb buzgalmukat, legjobb ügyszeretetüket áldozták és áldozzák az ügynek. Kölcsönös véleménnyel és irányítással szépen, fejlődik a hazafias ügy. A kir. kath. főgimnázium jelen iskolai évi czéllövészeti tanfolyamán Erdélyi Rezső honvédhadnagy szerepelt mint oktató tiszt, Merker Márton dr. mint felügyelő tanár. — Tegnap d. u. 3—5 óráig volt az elemi lőtéren a záróünnepély czéllövészeti verseny keretében. A honvédelmi minisztertől ajándékozott 10 éremért 2 ezüst és 8 bronzéremért versenyzett a tanfolyam 75 résztvevője közül a gyakorlatokon megfelelt 35 növendékünk. A katonaság képviseletében az akadályozott ezredparancsnok helyett megjelent Lőrinczy Béla őrnagy, Both Gyula százados, Erdélyi Rezső oktató tiszt; az intézetet képviselték : Ratkovszki Pál kir. főigazgató, Sándor Vence, Gazdag Lajos, Merker Márton dr. felügyelő, Pfiszter József és Erdélyi Imre tanárok. A czéllövészeti verseny eredményének kihirdetése előtt Lőrinczy Béla őrnagy tartott ifjúságunkhoz elismerő, buzdító szózatot, majd Ratkovszki Pál igazgató urnák illetékes viszonválasza után az érmeket tűzte a nyertesek mellére Both Gyula százados ur. A verseny győztesei ezek : I. dij ezüst érem Fischer József VII. a) o. t. 520 egységgel. II. dij ezüst érem Dunka Viktor VIII. o. t. 500 egységgel. III. dij bronz érem Forrásy Endre VII. a) o. t. 460 egységgel. IV. dij bronz érem Boka Miklós VII. bj o. t. 420 egységgel. V. dij bronz érem Coroian Demeter VII. a) o. t. 405 egységgel. VI. dij bronz érem Brém Ágoston VIII. o. t. 380 egységgel. VII. dij bronz érem Heinrich János VII. b) o. t. 378 egységgel. VIII. dij bronz érem Gödölle Géza VII. a) o. t. 360 egységgel. IX. dij bronz érem Stich István VII. a) o. t. 330 egységgel. X. dij bronz érem Szembratovits Sza- niszló VII. b) o. t. 320 egységgel. (mm. dr.) Nyári gyermekmenhelyvezetőnők megbízása. A „Szatmár vármegyei Széchenyi Társulat“ igazgatósága által a nyári gyermek- menhelyek 1913. évi vezetésével a következő menhelyvezetőnők bízattak meg : Czinczás Gizella az alsóhomoródi, Ary Lajosné az amaczi, özv. Kósáné Fekésházy Lujza az atyai, özv. Kontrós Józsefné az avasfelsőfalui, Hoffer Érzsé- bet a béréi, Urbaniczky Róza a barlafalusi, Barkász Etel a batizi, Nagy Irma a botpalád!, Szakáll Róza a csaholczi, Sulyok Ilona a csenged, Nyisztor Anna a csengerbagosi, Dukász Mária a csengerujfalusi, Frank Ilona a csegöldi, Polonkai Matild a dobrai, Szabó Mária az esztrói, Turcsánni Mária az érdengelegi, Papp Teréz az érkörtvélyesi, Dull Mária a fábiánházai, özv. Schiffner Lajosné a gacsályi, Kozanovicsné Fekésházi Gizella a gencsi, Benedek Erzsébet a gilvácsi, Komoróczi Sára a györteleki, Gacsályiné Fanta Verőn a hagymásláposi, Tolp Endréné Erdőhegyi Irma a hiripi. Bányai Ziza a hodászi. László Anna az irinyi, Reniczki Zsigmondné a jánki, Fási Etel a jármi-i, Szabó Róza a józsef- házai, Szabó Lenke a írirálydaróczi, Móriczné Görömbei Ilona a kisari, Kovács Irén a kismaj- tényi, Kosáros Józsefné a kisnaményi, Alydi Ida a kocsordi, Téglás Mária a költői, Ferenczi Mária a kölesei, Meleg Mária a kömörősi, Imre Juliska a köszegremetei, özv. Zavaczki Istvánné a krasznabélteki, Dittrik Ilona a krasznaterebesi, Zavaczki Gizella krasznasándorfalui, Kós Erzsébet a lázári-i, özv. Szintainé Héti Róza a rr.a- gyarberkeszi, Tuma Mária a mezőpetri-i, Vörös Mária a mezőteremi, Heufel Karolin a méhte- leki, Hajdú Gizella mikolai, Bikfalvi Anna a nagyari, Kallós Etel (a község választotta) a a nagydobosi, Szabó Ilona a nagyecsedi, Erdei Róza a nagygéczi, Ilusovszkiné Böhm Lujza a nagykolcsi, Czir Mária a nagyYnajtényi, Péterné Horzsa Jozefa a nagyszokondi, Groza Valéria a nántüi, Duhovics Borbála a nyírcsászári, özv. Henyei Gyuláné a nyirmegyesi, Király Jolán a nyirparasznyai, özv. Kasuné Bodó Margit az oláhgyürüsi, Dobránszki Anna az olcsvai, Nagy Mária az olcsvaapáti, Fekete Mária az ópályi-i, özv. Ősz Mihályné az óvári, Bereczki Ida a pa- posi, özv. Les Jánosné a pátyodi, őzv. Kató Károlyné a penészleki, Borsósné Glózer Cecil a porcsalmai, Müller Veronka a remetemezoi, László Ilona a reszegei, Nagy Ida a rézteleki, özv. Bugyi Endréné a sándorhomoki, Szilvási Erzsébet a sárközi, Schill Sarolta a sárközuj- laki, özv. Kriszton Gyuláné a somkutpatakai, Szász Juliánná a sonkádi, Pikő Borbála a sza- kaszi, Kovács Julia a szamosangyalosi, Kocsár Erzsébet a szamoskéri, özv. Szentpéteriné Dar- vai Borbála a szamoskrassói, Kontres Mária a szamossályi, Fekete Emma a szamosszegi, Bo- dorné Makrai Ilona a szatmárudvari, Petrilák Mária a szatmárzsadányi, Adamecz Mária a a szinfalui, özv. Pápa Tivadarné a tiszabecsi, Bunyitai Erzsébet a tunyogi, Szeibel Erzsébet a vállaji, Románné Vajda Agnes a vámfalui, László Eszter a vámosoroszi, Vadnai Ilona a vetési, Ferenczi Erzsébet a vezendi, Filep Rozália a vitkai, özv. Bene Kálmánná a zajtai nyári gyermekmenhely vezetésével bízatott meg. A debreczeni egyetem. A megnyitandó uj egyetem 1918 ban teljesen meglesz, A hittudományi kar 1914—15-ben nyílik meg, személyes kiadásait az állam, a dologiakat az egyházkerület és a főiskola pénztára fizeti. A jogi és államtudományi kar 1914—15-ben nyílik meg szintén fokozatos évfolyamokkal és az első szigorlatokat 1917- ben ejthetik meg. A bölcsészeti kar szintén fokozatos évfolyamokkal ugyancsak 1914—lábén nyílik meg, mig az orvosi kar harmadik, negyedik és ötödik évfolyama 1916—17. év őszén kezdi meg működését, szintén szigorlati joggal és a következő években vezetik be az első és második év tanfolyamát. Madarak és fák napja. A csomaközi róm. kath. elemi és a béréi ref. elemi népiskola növendékei május 24-én tartották meg szép ünnepség keretében a madarak és fák napját. Pajor Endre, Schmied Ferencz csomaközi, Katona Zsigmond béréi tanítók tanulságos beszédeket tartottak a madarak és fák hasznáról, védelméről. A növendékek hazafias dalokat énekeltek és költeményeket szavaltak. Az ünnepély fényét emelte a nagyszámú intelligens közönség megjelenése. A jelenvolt 272 tanuló beiratkozott az orsz. madárvédő egyesületbe. Miniszteri biztos. A szatmári fiu-ta- nitóképző intézet osztály vizsgálatain a kultuszminiszter megbízásából Bodnár György kir. tanfelügyelő fog miniszteri biztosi minőségben részt venni. Gyógy növény értékesítő tanfolyam, A földmivelésügyi miniszter vadon termő gyógynövények szedésének és értékesítésének elsajátítása végett a kolozsvári m. kir. akadémián julius hó 29-étől augusztus 6-ig lelkészek és néptanítók részére 8 napra terjedő tanfolyamot rendez. A résztvevők ingyen lakásban és 64 korona átalányban fognak részesülni. A kik ezen tanfolyamon részt- venni óhajtanak, a földmivelésügyi miniszterhez címzett kérvényüket junius hó 10-ig küldjék be.
