Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-02-12 / 7. szám

Szatmár, 1913. februáriig 12. HETI SZEMLE Pályázati hirdetések egyszeri közlésének dija B K HIVATALOS RÉSZ. PÁLYÁZAT. A szatmári egyházmegyében, Beregvármegyében levő sárosoroszi-i róm. kath. kántortanitói állásra február hó 20-áig pályázat hirdette- tik. Jövedelme: 1) készpénzben 191 kor. 54 fillér; 2) termények pénz­értékben 162 kor.; 3) földek haszon- élvezete, 16 kát. hold 740 D-öl te­rületű szántóföld és rét 2 fordulóban 46 kor. 46 fillér értékben; d) állam­segély 600 kor. Pályázati kérvények nagyságos és főtiszt Szalay Sándor főesperes úrhoz küldendők Bereg­szászba. Varga József, iskolaszéki elnök. A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 2103 — 1912. e. sz. körrendeleté és a szatmári megyés püspök 3828/1912. sz. r. a. készült Elemi iskolai végbizonyítvány ( Ara: Ismétlőiskolai „ . (7 fillér. Törzskönyv az elemi iskola hatodik évfo­lyamát végzett tanulókról. Küliv, ára 9 fill. Beliv, (egy iv 12 tanuló részére) ára 9 fill. Törzskönyv az ismétlőiskolai tanfolyamot végzett tanulókról. Küliv, ára . . 9 fill. Beliv, (egy iv 12 tanuló részére ára 9 fill. Bélyegzők festékpárnával. Kapható a Pázmány-sajtóban Szatmáron. 70 éves apácza anyaház. v. (mm. dr.) Haladjunk tovább a legfonto­sabb tantárgyakkal s ebből mindenki leszűrheti magának a véleményt, hogy milyen alapos ne­velők és oktatók az irgalmasnénék. A természetrajzból azokat a növényeket, állatokat, ásványokat ismertetik, amelyek az emberiség háztartásában okvetlenül szüksége­sek. Aztán ismertetik idegen országok faunáját és flóráját, valamint ásványterményeit, a köze­litől a távolira haladva. Fősulyt fektetnek a mérges növények ismertetése, ezek gyógyhatá- sára, mert ez nagyfontosságu a leendő házi­asszony hivatására. A természettanban és vegytanban, külö­nösen ezek észszerű feldolgozásában becses képzőeszköze van a leányiskolának a nő szá­mára. Az utóbbit, mint a háztartástan kiegé­szítő részét, különösen figyelembe veszik, mig a természettani oktatásban észszerű modorban ismertetik meg mindazon tüneményeket, ame­lyek oly sokszor alapul szolgálnak a — a kü­lönösen a köznépnél alig kiirtható — babo­nára. E tárgynak ismerete és az ismeretek fel- használása bizony sok áldásnak lesz kutforrása a családra nézve, s nyilatkozni fog ez az áldás a konyhában, az asztalnál és a gyermek­szobában. Igen hasznos tárgy a földrajz, ha az egész tudás nem csupán országok, városok, folyók és tengerek elszámlálásában ál. Az ir- galmas-nénék a sok jó tanító sorában vannak, azok közt is az elsők. E tárgy oktatásában az ő iskolájuk nem vétkezik. A képzelem szár­nyain bejárni tengereket, országokat, ismerni ezeket és a benne lakó sürgő forgó népeket, ezek viszonyait, műveltségi fokát, szokásait. Tudni, mily befolyása van a föld termékenysé­gének, a vizek folyásának valamely ország kultur-állapotára, ismerni a földet mindennel a mi benne és rajta van, ezt érdekfeszitőnek és nemesítőnek tartják ők a nőre nézve. Ehhez társul a művelődéstörténet és a népismeret. Az idegen nyelvek ismeretének czélszerü- ségét és hasznosságát nem tagadom, de egy­szerű polgáraink leányainál nem tartom e nyel­vek tudását az üdvösség netovábbjának, mert a haszon távolról sem állj arányban a reá pa­zarolt idővel és fáradsággal. Azért előbb kö­vetkezik a szükséges hazai és a második a német nyelv, aztán a hasznos szív és elme­képző tantárgyak, azután egy nagy semmi és jó távolban az idegen nyelv. Fontos a leánynak a számtan és mértan ismerete. A számtan ismerete annál fontosabb, minél terjedtebb azon háztartás, mely a család körében a nőnek a gondoskodása, s a mely a női hivatás próbaköve. Sok család boldogta­lansága ott lelheti alapját, hogy a nő nem bir jól számolni. S minthogy e tantárgy az egyén jellemét is befolyásolja, előmozdítja a pontos­ság, rend és takarékosság hajlamát, mindenki belátja, hogy a nő nevelésében elsőrangú té­nyezőként szerepelhet a számtan és mértan. Vannak tapasztalataim, hogy az irgalmas-nénék a számtannal fejlesztik a leány Ítélő erejét, mert oktatásuk nem gépies s nemcsak a kü­lönféle számtani műveletek szabályszerű gépies megoldására vannak figyelemmel. Jó tanítással, igy valóban elmeképző a számtan. A számtani gyakorlatokat az életből merítik, hogy a praxis­nak megfeleljenek és a tanulókkal annyiféléké- leképen oldatják meg, a hányfélekép azok meg­oldhatók. Az ily oktatás érdemli meg aztán a rationalis nevezetet. A nő testi és lelki fejlődésére kiszámithat- lan haszonnal járnak a művészeti tágyak és a testgyakorlat. A művészeti tárgyak köre: a raj­zolás, zene és ének. E tárgyakra nagy gondot fordítanak az irgalmas nénék iskoláiban. Ezeknek a fontossá­gát jól tudják ők s ismerjük valamennyien. A testgyakorlás edzi a nő testét és képesebbé teszi tulajdonképeni női rendeltetésének betöl­tésére, növeli a magatartás fesztelenségét, a mozdulatok könnyűségét és természetességét és kiszámithatlanul jó befolyása van az egész organizmusra, mert sok betegség elejét veszi és a szellemi fáradalmak után megszerzi ismét annak előbbi rugékonyságát, vidámságát. A nőnek már természettől finom müizlése van s igy a rajzolás sok haszonnal jár. A nő sokszor a házban is rászorul egy-egy kis minta, betű stb. rajzolásra. Nem lehet eléggé dicsérni, hogy az irgalmas nénék oly nagy súlyt helyez­nek erre is. A rajzolás nem szorul különös ajánlgatásra, annak közvetett haszna is nagy. A szépizlés emelésének nélkülözhetetlen esz­köze ez, előmozdítja a rendet és pontosságot. Ilyen az éneklés is. A komoly szellemi foglalkozás után lélek és szivemelő a dal, szel­lemi fürdőnek lehetne mondani a hatást tekintve a dalt, amelyet az az ember belső életére tesz. Az irgalmas nénék iskoláinak a különleges női hivatásra szükséges ügyességek elsajátítá­sára, mikénti alkalmazására is vannak eszkö­zeik : rendes oktatás háztartásban, az egészség­tanban a neveléstan elemei. Mindezek termé­szetesen a felsőbb tanítási fokon szerepelnek. Azután a különféle kézimunkák készítése, mint kötés, horgolás, hímzés, varrás különös tekin­tettel a családi élet gyakorlati szükségleteire. Ezeket a legalsóbb osztálytól kezdve mind gyakorolják. Ezekben körvonaloztam az irgalmas-né- zék nevelési és oktatási rendszerét. Az ilyen oktatás és nevelés mellett nem ideggyenge, be­teges, halvány, ingerlékeny és gyorsan hervadó alakokkal találkozunk a társadalomban, hanem életvidám, tettrekész, jellemerős nőkkel, a hű­ség, a rendszeretet példányképeivel, a honért lelkesülő és lelkesítő hölgyekkel, derék anyák­kal, kiknek kezére lelkiismeretesen bizható az uj nemzedék nevelése. És újjá fog születni a társadalom. Mert ha a nő meg fogja tenni hiva­tását, mint nő, hitvestárs, anya, honleány s mint gyermekeinek nevelője, akkor az egész társadalom javulásának és újjászületésének re­ménye nem halhat ki az emberbarát kebeléből. (Folyt, köv.) Uj gk. iskola Beregszászon. Mint Beregszászról értesítenek, uj iskolát és taní­tói lakot építtet a beregszászi g. kath. hit­község. A tanítói leányinternátus Szatmá­ron. Már hírt adtunk arról a tervről, hogy a megyei tanítóság meglévő fiu-internátusa mellé egy leányinternátust szándékozik föl­állítani. A jelentős terv már az őszre meg is valósul, a mennyiben a megyei tanító- egyesület az internátus telkét 100.000 kor. megvásárolta és most föliratban kéri a vall. minisztert, hogy az intézet vezetésére 1913. szeptemberétől egy tanítónőt rendeljen ki, valamint az internátusnak évi 2000 kor. ál­lamsegélyt biztosítson. A kérelmet a minisz­ter egész biztosan teljesiti és igy Szatmár újból egy nagyszabású intézettel gyarapodik. Az ungvári siketnéma-intézet uj épülete. Már évek óta napirenden volt Ung­vári a szándék, hogy a siketnémák intézete megfelelő épülethez jusson. A minisztérium tervbe is vette az intézet jelenlegi épületé­nek átalakítását, mivel azonban ez hiábavaló kiadás lett volna, Ungvár küldöttségileg járt a miniszternél egy uj épület érdekében A küldöttség azt a megnyugtató választ nyerte, hogy az állam Ungváron teljesen uj intéze­tet épit; a helyszíni szemle és a részletek megbeszélése végett pedig a minisztérium egyik mérnökét a legrövidebb idő alatt kiküldi. Szatmármegye iskolái januárius- ban. A vmegyei közig, bizottság gyűlésén Bodnár György kir. tanfelügyelőnek beter­jesztett jelentése szerint a kir. tanfelügyelő felhívta a vármegye tanítóságát az ifjúság erkölcsileg veszélyeztetett tagjainak megmen­tésére irányuló munkásságra. A vármegyei tanítóegyesület egyhangúlag hozott határoza tával kimondotta, hogy az egyesület a patro- názs szolgálatába áll. Az állami iskolák tan­testületei részint önálló patronázs köröket alakítottak, részint a debreczeni patro­názs felügyelő hatóságának ajánlották fel szolgálatukat. Különösen kiemelendő a nagy- somkuti állami tanítóság munkája, mely az intelligenczia bevonásával az egész járás te­rületén szervezte a patronázst. Zichy János gróf kultuszminiszter a nagykárolyi, nagy­bányai, szinérváraljai és szatmári állami óvo­dáknál nyári menhelyvezetői tanfolyamokat engedélyezett, melyekre 23 nő vétetett fel hatheti kiképzési időre. A nagymadarászi ál­lami elemi i kola czéljaira 12 ezer koronás telek vásároltatott; telek szenteltetett ki a batizi és batizvasvárii állami iskolák részére. Az érendrédi, tyukodi, komorzáni, kányaházai és szamoskóródi állami iskolák építéséhez tavasszal hozzákezdenek. A szaktanitónővel ellátott gazdasági népiskolákban varrógépek szereztetnek be. Államosítás. Az ungvári iparos- és és kereskedő tanoncziskola államosítása már tervbe van véve; Hidasi Sándor tanfelügyelő e tekintetben már megkezdte a tárgyalásokat a kultuszminisztériumban kedvező auspicziu- mok között. Wallon Henrik Fia utódai Duha Tivadar és Géza fűszer, csemege, bor és lisztáru üzle­tét ajánljuk a főtisztelendő papság figyelmébe. Templomi gyertyák, olajok legolcsóbb be­szerzési forrása. Szatmár-Né­meti, Kazinczy-utcza 2. MINDENNEMŰ ELEMI ISKOLAI NYOMTAT­* VÁNY0K ÉS TANSZEREK KAP­* HATÓK A PÁZMÁNY-SAJTÓ * KÖNYVNYOMDÁBAN SZATMÁR­* NÉMETIBEN, ISKOLAKÖZ 3. SZ. ISKOLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom