Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-12-10 / 50. szám
8 HETI SZEMLE Szatmár, 1913. deczember 10. Püspökünk ünneplése. A máramaros- szigeti „Mária Valéria“ nőnevelő intézet a kereszténység felszabadításának századfordulója s Boromisza Tibor dr. megyés püspök aranymisés jubileumának alkalmából öröm ünnepet rendezett, a mely a következő műsorral folyt le: 1. Suppe „Overtüre“. 2. „E jelben fogsz győzni“ szavalat. 3. „Boldogasz- szony Anyánk“, 4. „Nagy Konstantin“ méltatása, ünnepi beszéd. 5. „A kereszt“, szavalat. 6. „Szűz Mária hazánk reménye'“ 7. Czibulka A. „Pünkösd Flórencben“. 8. Mind- szenty G. „A szentek unokáihoz“. 9. „Fohász“ aranymisés püspök Atyánkért. 10. Záró beszéd. Bizottsági tagok Máramarosban. Máramarosvármegye novemberi közgyűlésén a közigazgatási bizottságban megüresedett tagsági helyekre Ilosvay Lajos, Bede László, Búd Titusz, Héder János, Mihályi Péter, dr. Pap Tibor és S-egcdy Gyula tagokat, mig a központi választmányba Pap Simont, Jónás Ödönt, Scholcz Bélát, Mihályi Gábort, Po- rubszky Bélát, Hatfaludy Sándort, Egressy Jánost, Justh Dezsőt, Mokcsay Zoltánt, dr. Hamvay Lajost, Demjánovits Endrét, Zombory Emilt, Balogh Mihályt, Bálya János, dr. Bad- zey Lászlót. Búd Tituszt, Fejér Antalt, Füstös Kálmánt, dr. Gmnvald Zsigmondot, Hubay Zsigmondot, dr. Kökényesdy Mihályt, dr. Lator Sándort, dr. Máriás Illést, dr. Mihályi Jánost, Mihályi Pétert, dr. Pap Tibort, Szap- lonczay Zoltánt, Szegedy Gyulát, Szőllősi Antalt és Vizner Adolfot választották meg. A vármegyei közpénzek elhelyezése. A belügyminiszter sehogy sincs megelégedve némelyik vármegyében tapasztalható azon körülménynyel, hogy a vármegyei közpénzek a pénzintézetekben kevesebbet kamatoznak, mint a magánosok betétei. Ez az állapot főként annak tulajdonítható, hogy a pénzintézetekkel való megállapodások már régebbi keletűek és ezek a mai pónzviszonyok- kal semmi arányban nincsenek. Növeli a vi- szás helyzetet az is, hogy akárhány város és vármegye ugyanattól a pénzintézettől, melyben a közpénzei csekély kamatláb mellett gyümölcsöznek, sokkal magasabb kamat és egyéb súlyos feltételek mellett vesz fel függő kölcsönt. A pénzintézetek ezáltal a közpénzek után meg nem szolgált előnyhöz jutnak, mig a hatóságok elhanyagolják azon kötelességüket, hogy a rájuk bízott közpénzeket a legelőnyösebb módon jövedel- meztessék. A kérdést úgy tartja megoltható- nak a miniszter, hogy a közpénzek után minden körülmények között legalább is oly kamatot fizessenek a pénzintézetek, mint a magánosok betétei után. A hatóságok ezzel emelik a közpénzek jövedelmeit, másrészt pedig a pénzintézek nem szenvednek vele igazságtalanságot. ISKOLA Az ung- beregmegyei róm, kath. néptanító egyesület utolsó közgyűlése. . . . Megszűnt működni egy — a múltban virágzó, — az északkeleti végvár egyik kulturtényezőjeként szereplő egyesület a f. évi deczember hó 4-én Ungváron e czélból tartott közgyűlésével. A mily lelkesedés és tetterő megnyilatkozása tükröződött vissza ezen egyesület minden egyes tagja lelkületéről a sikerrel Való működés minden egyes fázisában, annyira sugárzott le most az arczokról ezen egyesületben reá nézve korszakot alkotó változás, —■ a kétes jövőbe vetett remény esélyei okozta rezignált lelki állapot. . . . Ki tudja, mit hoz a jövől? . . Vájjon ki fogja-e elégíteni az ujalakulás szülte eszmék és áramlatok vibrálása ezen egyesület lelkes-, megalapozott, kipróbált viharedzett bajnokait a mai szabadabb ugyan, — de a megalapozott eszmékkel könnyebben — hogy úgy mondjam: felületesebben elbánó elemekkel szemben ! ? Vájjon ki fogja-e elégíteni a virágzás korszakában működő egyesület ideális felfogású tagjainak eszményies, — de különösen tettekben is megnyilatkozó munkásságát, melynek hordereje kihatással volt a kath. iskola, a valláserkölcsi hazafias nevelés intenzív kultiválására, mely Ungban ez idő szerint mintaszerű! ? Egy körülmény azonban a remény sugarával övedzi, lelkesíti a már csüggedő tagtársakat az uj alakulásban, és uj erőt lelkesedést kölcsönöz az a tudat, hogy aki ezen megszűnt egyesület megalakítását, annak növekedését és szellemi tőkéjét oly magas nívóra emelte, — aki ezen egyesület felvirá- gozásához szive egész melegével ragaszkodott, beleöntötte, mintegy suggerálta magas röptű ideális szellemét; aki mint ezen egyesület jelenlegi diszelnöke fenkölt lelkületűvel karolta fel ezen egyesület minden egyes tagjának szellemi, erkölcsi társadalmi érdekeit; aki az ujalakulás jegyében is nemes lelküle tével összeforrott kath. tanítóság általános bizalma és szeretetének őszinte megnyilatkozása folytán továbbra is vállalta, mint a meg alakult „Szatmár egyházmegyei rk. néptanító egyesület“ megválasztott elnöke az egyesület vezetését; ezen tudat minden kételyt csüg- gedést lokalizált, és az egykor virágzó — tanulságos szép napokat élt egyesületünk működése ezen biztató reménnyel záródott le. * * * Különben a gyűlés lefolyása a következő volt: Tahy Abris főesperes elfoglalván elnöki székét, legutóbbi kitüntetése alkalmából az egyesület nevében e sorok Írója mint az egyes, jegyzője szeretetteljesen üdvözölt. E láthatóan jól eső meleg óvácziót megköszönve, kiemeli a kath. tanítóság iránt érzett jóindulatát szeretetét, egyben visszapillantást vet egyesületünknek a múltban kifejtett sikeres működésére; sajnálattal konstatálva, miszerint ő is úgy látta, hogy egyesületünk tevékenysége az utóbbi időkben csökkent, és mindinkább előtérbe lépett azon eszme, miszerint egy táborba tömörülve mint egy test és lélek, egy főpásztor magas védŐsége alatt intenzivebb munkásságot fejthet ki, melynek eredménye lett a „Szatmár egyházmegyei rk. néptanitó egyesület“ megalakulása. Ezután olvastatott Benkő József apátkanonok átirata; „miután a szatmáregyház- megyei rk. néptanitó egyesület alapszabályai a nagymélt. vall. és közokt. m. kir. minister urnák f. évi okt. 9-én 156410. sz. alatt kelt leirata szerint addig jóvá nem hagyhatók, amig az „ung-beregmegyei rk. néptanitó egyesület“ megszűnését és ezen egyesületbe való beolvadását, valamint vagyonának hová fordítását közgyűlése határozattal ki nem mondja, ami meg is történt. Hogy mennyire összeforrott egyesületünk szelleme a helybeli társadalmi kulturális egyénekkel, akik a távolból is figyelemmel kisérték ezen megszűnő egyesület érdekeit élénken dokumentálja ama körülmény miszerint Blanár Ödön főgymn. tanár, a ki mint illusztris vendége a közgyűlésnek bocsánatkérés mellett felszólalt, hogy mielőtt e nagy- horderejű s az utódokra mélyen kiható határozatot kimondaná az egyesület, számoljon azon esélyekkel, melyeket ezen megszűnés maga után vonz. És ha már egyáltalán feloszolni kíván, úgy legalább biztosítsa magának ezen testület azon jogot, miszerint a tiszti karban Ung Beregmegyei tanítóság köréből egy-egy alelnök mint ilyen képviselje a megszűnt egyesület tagjainak érdekeit. Jól esett ezen agilis kath. öntudattal biró férfiúnak figyelemre méltó felszólalása is. A pénztárvizsgálat szabályszerű meg- ejtése után elnök konstatálta miszerint az egyesület vagyona ez idő szerint készpénzben 243 K 82 fillér; továbbá 2 drb. 50—50 koronás névértékű „Eötvös-alap“ részes jeg)T, melyről a gyűlés úgy határozott az alapszabály 23. §-ának intentiója szerint, hogy a fenti összeg letétetik az alapítványi pénztárba, az évi kamatok pedig az időszerinti szatmári püspök Ur által Ung- vagy Beregmegyében elhalt tanítók legmostohább helyzetben levő feddhetlen életű özvegyei és árvái között kiosztatni. Megáilapittatott, hogy a könyvtár ez időszerint 120 kötet 24 füzetből áll, melyeknek értéke 469 kor. 50 fillér. Ezen könyvtár továbbra is jelenlegi helyén a mindenkori nngi főesperes ellenőrzése mellett, az általa megbízott ungvári tanító kezelése és ellenőrző lap csatolása mellett időnkint az Ung és Beregmegyei rk. néptanítók rendelkezése alá bocsájthatók. Végül Göndi Ede mint aki ezen egyesület születésénél is jelen volt s több ideig tevékeny főjegyzője parentálta el elégikus szavakkal az egyesületet, mely a jelenlevőkre nagy hatással volt. Elnöklő főesperes egy szebb jövő reményében vetett hittel és bizalommal serkenti a tagokat a további munkásságra az uj egyesület keretében, hogy ki-ki tehetsége szerint vigye előbbre annak nemes intentió- ját a kath. népnevelés szelleme, a kath. tanítóság szellemi-társadalmi és anyagi előha- ladása csak igy biztosítható a nap nap után ismétlődő ellenáramlatokkal szemben, a gyűlést bezárja. Müller István, egyes, jegyző. Államsegély egy konviktusnak. A v. és kultuszminiszter a főispán felterjesztésére a nagykárolyi Szent László konviktusnak beruházási költségei fedezésére 65 ezer korona államsegélyt engedélyezett. Antialkoholista diákegyesület. Alkoholellenes ifj. egyesület alakult az ungvári főgimnázium V—VIII. oszt. tanulói közt, a Kath. Abstinens Kereszt-Egyesület Ungvári előadásai és Walló Albert tanár fáradozása nyomán. Az alakuló-gyűlés nov. 30-án ment végbe, amikor Walló tanár-elnök intézett buzdító beszédet az ifjúsághoz. Szeretnők hinni, hogy a mire hivatása és múltja praedestinálja a színjátszást, ami művészetté teszi, annak szolgálatában áll ma is. És hiszünk is az örök szép erejében, amely — ha pillanatokra is — a mindennél jobban megjeleníteni tudó drámai ábrázolást újból visszahódítja magának a ezirkuszi zsonglőrködések, az idegizgató mozik és a hitvány erotikumra dolgozó brettlik értéktelen országából. És a színjátszás megint az lesz, a mi volt s a mi hivatása : az aestetikai szép hirdetője, a kultúra leg- szuggerálóbb terjesztője, a nemzeti érzések ébresztője. Ebből a perspektivából nézzük mindig a mi színtársulatunkat is. És már most, az évad elején régi adósságára, komoly kötelességére figyelmeztetjük a társulatot, hogy nemes hivatással vegye ki részét a jövő nemzedék aesthe- tikai neveléséből azzal, hogy legalább havonkint egyszer — egy hétköznap délutánján — városunk számos' tanártestületének bevonásával rendezzen ifjúsági előadásokat. Ezekre az uj, bár kevés tagú drámai személyzet hivatottságot mutat. A mily ábrázoló erőt Füzes Anna Garvay darabjában s a „Villámhárító “-ban sejltetett, Boros és Hahnel többször kifejezett, bizóan nézhetünk a társulat drámai előadásai elé. Valószínű, hogy többször is lesz ez idén részünk igazi színházi estékben, mert a feltűnően gyönge és fogyatékos operette-személyzet még az igazán művész H. Bállá Mariska s az egyszer vendégszereplő Sik Rezső élvezetes szereplése mellett is a legnagyobb nivótlanságot mutatta be úgy kezdetleges játékával, mint bárdolatlan szögletességével s a lehető legizléstelenebb festékpazarlással és ruhátlansággal mindegyik előadott operette-ben, a Czigányprimásban, a Nevető férjben, az Évában és Aranyesőben. Heti műsor: Szerdán: „Villámhárító“, Csütörtökön: „Elvált asszony“. Pénteken: „Titok“. Szombaton: „Diákherczegnő“. Vasárnap d. u.: „Csókszanatorium“, este: „Diákherczegnő“. rgj1 ...... •• g jB | SzEBKESZTfil OzÜÍÉTEK g Ideiglenes 1. Csak névaláírással közölhető, de úgy sem ajánljuk.
