Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-12-10 / 50. szám

8 HETI SZEMLE Szatmár, 1913. deczember 10. Püspökünk ünneplése. A máramaros- szigeti „Mária Valéria“ nőnevelő intézet a kereszténység felszabadításának századfordu­lója s Boromisza Tibor dr. megyés püspök aranymisés jubileumának alkalmából öröm ünnepet rendezett, a mely a következő mű­sorral folyt le: 1. Suppe „Overtüre“. 2. „E jelben fogsz győzni“ szavalat. 3. „Boldogasz- szony Anyánk“, 4. „Nagy Konstantin“ mél­tatása, ünnepi beszéd. 5. „A kereszt“, szava­lat. 6. „Szűz Mária hazánk reménye'“ 7. Czibulka A. „Pünkösd Flórencben“. 8. Mind- szenty G. „A szentek unokáihoz“. 9. „Fohász“ aranymisés püspök Atyánkért. 10. Záró be­széd. Bizottsági tagok Máramarosban. Máramarosvármegye novemberi közgyűlésén a közigazgatási bizottságban megüresedett tag­sági helyekre Ilosvay Lajos, Bede László, Búd Titusz, Héder János, Mihályi Péter, dr. Pap Tibor és S-egcdy Gyula tagokat, mig a központi választmányba Pap Simont, Jónás Ödönt, Scholcz Bélát, Mihályi Gábort, Po- rubszky Bélát, Hatfaludy Sándort, Egressy Jánost, Justh Dezsőt, Mokcsay Zoltánt, dr. Hamvay Lajost, Demjánovits Endrét, Zombory Emilt, Balogh Mihályt, Bálya János, dr. Bad- zey Lászlót. Búd Tituszt, Fejér Antalt, Füstös Kálmánt, dr. Gmnvald Zsigmondot, Hubay Zsigmondot, dr. Kökényesdy Mihályt, dr. La­tor Sándort, dr. Máriás Illést, dr. Mihályi Jánost, Mihályi Pétert, dr. Pap Tibort, Szap- lonczay Zoltánt, Szegedy Gyulát, Szőllősi Antalt és Vizner Adolfot választották meg. A vármegyei közpénzek elhelyezése. A belügyminiszter sehogy sincs megelégedve némelyik vármegyében tapasztalható azon körülménynyel, hogy a vármegyei közpénzek a pénzintézetekben kevesebbet kamatoznak, mint a magánosok betétei. Ez az állapot főként annak tulajdonítható, hogy a pénz­intézetekkel való megállapodások már ré­gebbi keletűek és ezek a mai pónzviszonyok- kal semmi arányban nincsenek. Növeli a vi- szás helyzetet az is, hogy akárhány vá­ros és vármegye ugyanattól a pénzintézet­től, melyben a közpénzei csekély kamatláb mellett gyümölcsöznek, sokkal magasabb ka­mat és egyéb súlyos feltételek mellett vesz fel függő kölcsönt. A pénzintézetek ezáltal a közpénzek után meg nem szolgált előny­höz jutnak, mig a hatóságok elhanyagolják azon kötelességüket, hogy a rájuk bízott közpénzeket a legelőnyösebb módon jövedel- meztessék. A kérdést úgy tartja megoltható- nak a miniszter, hogy a közpénzek után minden körülmények között legalább is oly kamatot fizessenek a pénzintézetek, mint a magánosok betétei után. A hatóságok ezzel emelik a közpénzek jövedelmeit, másrészt pedig a pénzintézek nem szenvednek vele igazságtalanságot. ISKOLA Az ung- beregmegyei róm, kath. néptanító egyesület utolsó közgyűlése. . . . Megszűnt működni egy — a múlt­ban virágzó, — az északkeleti végvár egyik kulturtényezőjeként szereplő egyesület a f. évi deczember hó 4-én Ungváron e czélból tartott közgyűlésével. A mily lelkesedés és tetterő megnyilat­kozása tükröződött vissza ezen egyesület minden egyes tagja lelkületéről a sikerrel Való működés minden egyes fázisában, annyira sugárzott le most az arczokról ezen egyesületben reá nézve korszakot alkotó változás, —■ a kétes jövőbe vetett remény esélyei okozta rezignált lelki állapot. . . . Ki tudja, mit hoz a jövől? . . Vájjon ki fogja-e elégíteni az ujalakulás szülte eszmék és áramlatok vibrálása ezen egyesület lelkes-, megalapozott, kipróbált viharedzett bajnokait a mai szabadabb ugyan, — de a megalapo­zott eszmékkel könnyebben — hogy úgy mondjam: felületesebben elbánó elemekkel szemben ! ? Vájjon ki fogja-e elégíteni a vi­rágzás korszakában működő egyesület ideális felfogású tagjainak eszményies, — de kü­lönösen tettekben is megnyilatkozó munkás­ságát, melynek hordereje kihatással volt a kath. iskola, a valláserkölcsi hazafias nevelés intenzív kultiválására, mely Ungban ez idő szerint mintaszerű! ? Egy körülmény azonban a remény su­garával övedzi, lelkesíti a már csüggedő tag­társakat az uj alakulásban, és uj erőt lelke­sedést kölcsönöz az a tudat, hogy aki ezen megszűnt egyesület megalakítását, annak növekedését és szellemi tőkéjét oly magas nívóra emelte, — aki ezen egyesület felvirá- gozásához szive egész melegével ragaszkodott, beleöntötte, mintegy suggerálta magas röptű ideális szellemét; aki mint ezen egyesület jelenlegi diszelnöke fenkölt lelkületűvel ka­rolta fel ezen egyesület minden egyes tagjá­nak szellemi, erkölcsi társadalmi érdekeit; aki az ujalakulás jegyében is nemes lelküle tével összeforrott kath. tanítóság általános bizalma és szeretetének őszinte megnyilatko­zása folytán továbbra is vállalta, mint a meg alakult „Szatmár egyházmegyei rk. néptanító egyesület“ megválasztott elnöke az egyesület vezetését; ezen tudat minden kételyt csüg- gedést lokalizált, és az egykor virágzó — tanulságos szép napokat élt egyesületünk működése ezen biztató reménnyel záródott le. * * * Különben a gyűlés lefolyása a követ­kező volt: Tahy Abris főesperes elfoglalván elnöki székét, legutóbbi kitüntetése alkalmából az egyesület nevében e sorok Írója mint az egyes, jegyzője szeretetteljesen üdvözölt. E láthatóan jól eső meleg óvácziót megköszönve, kiemeli a kath. tanítóság iránt érzett jóin­dulatát szeretetét, egyben visszapillantást vet egyesületünknek a múltban kifejtett sikeres működésére; sajnálattal konstatálva, misze­rint ő is úgy látta, hogy egyesületünk tevé­kenysége az utóbbi időkben csökkent, és mindinkább előtérbe lépett azon eszme, mi­szerint egy táborba tömörülve mint egy test és lélek, egy főpásztor magas védŐsége alatt intenzivebb munkásságot fejthet ki, melynek eredménye lett a „Szatmár egyházmegyei rk. néptanitó egyesület“ megalakulása. Ezután olvastatott Benkő József apát­kanonok átirata; „miután a szatmáregyház- megyei rk. néptanitó egyesület alapszabályai a nagymélt. vall. és közokt. m. kir. minister urnák f. évi okt. 9-én 156410. sz. alatt kelt leirata szerint addig jóvá nem hagyhatók, amig az „ung-beregmegyei rk. néptanitó egyesület“ megszűnését és ezen egyesületbe való beolvadását, valamint vagyonának hová fordítását közgyűlése határozattal ki nem mondja, ami meg is történt. Hogy mennyire összeforrott egyesüle­tünk szelleme a helybeli társadalmi kulturá­lis egyénekkel, akik a távolból is figyelemmel kisérték ezen megszűnő egyesület érdekeit élénken dokumentálja ama körülmény misze­rint Blanár Ödön főgymn. tanár, a ki mint illusztris vendége a közgyűlésnek bocsánat­kérés mellett felszólalt, hogy mielőtt e nagy- horderejű s az utódokra mélyen kiható ha­tározatot kimondaná az egyesület, számoljon azon esélyekkel, melyeket ezen megszűnés maga után vonz. És ha már egyáltalán fel­oszolni kíván, úgy legalább biztosítsa magá­nak ezen testület azon jogot, miszerint a tiszti karban Ung Beregmegyei tanítóság kö­réből egy-egy alelnök mint ilyen képviselje a megszűnt egyesület tagjainak érdekeit. Jól esett ezen agilis kath. öntudattal biró férfiú­nak figyelemre méltó felszólalása is. A pénztárvizsgálat szabályszerű meg- ejtése után elnök konstatálta miszerint az egyesület vagyona ez idő szerint készpénzben 243 K 82 fillér; továbbá 2 drb. 50—50 ko­ronás névértékű „Eötvös-alap“ részes jeg)T, melyről a gyűlés úgy határozott az alapsza­bály 23. §-ának intentiója szerint, hogy a fenti összeg letétetik az alapítványi pénztárba, az évi kamatok pedig az időszerinti szatmári püspök Ur által Ung- vagy Beregmegyében elhalt tanítók legmostohább helyzetben levő feddhetlen életű özvegyei és árvái között ki­osztatni. Megáilapittatott, hogy a könyvtár ez időszerint 120 kötet 24 füzetből áll, me­lyeknek értéke 469 kor. 50 fillér. Ezen könyvtár továbbra is jelenlegi helyén a min­denkori nngi főesperes ellenőrzése mellett, az általa megbízott ungvári tanító kezelése és ellenőrző lap csatolása mellett időnkint az Ung és Beregmegyei rk. néptanítók rendel­kezése alá bocsájthatók. Végül Göndi Ede mint aki ezen egye­sület születésénél is jelen volt s több ideig tevékeny főjegyzője parentálta el elégikus szavakkal az egyesületet, mely a jelenlevőkre nagy hatással volt. Elnöklő főesperes egy szebb jövő re­ményében vetett hittel és bizalommal ser­kenti a tagokat a további munkásságra az uj egyesület keretében, hogy ki-ki tehetsége szerint vigye előbbre annak nemes intentió- ját a kath. népnevelés szelleme, a kath. ta­nítóság szellemi-társadalmi és anyagi előha- ladása csak igy biztosítható a nap nap után ismétlődő ellenáramlatokkal szemben, a gyű­lést bezárja. Müller István, egyes, jegyző. Államsegély egy konviktusnak. A v. és kultuszminiszter a főispán felterjesztésére a nagykárolyi Szent László konviktusnak beru­házási költségei fedezésére 65 ezer korona ál­lamsegélyt engedélyezett. Antialkoholista diákegyesület. Al­koholellenes ifj. egyesület alakult az ungvári főgimnázium V—VIII. oszt. tanulói közt, a Kath. Abstinens Kereszt-Egyesület Ungvári elő­adásai és Walló Albert tanár fáradozása nyo­mán. Az alakuló-gyűlés nov. 30-án ment végbe, amikor Walló tanár-elnök intézett buzdító be­szédet az ifjúsághoz. Szeretnők hinni, hogy a mire hivatása és múltja praedestinálja a színjátszást, ami mű­vészetté teszi, annak szolgálatában áll ma is. És hiszünk is az örök szép erejében, amely — ha pillanatokra is — a mindennél jobban meg­jeleníteni tudó drámai ábrázolást újból vissza­hódítja magának a ezirkuszi zsonglőrködések, az idegizgató mozik és a hitvány erotikumra dolgozó brettlik értéktelen országából. És a szín­játszás megint az lesz, a mi volt s a mi hiva­tása : az aestetikai szép hirdetője, a kultúra leg- szuggerálóbb terjesztője, a nemzeti érzések éb­resztője. Ebből a perspektivából nézzük mindig a mi színtársulatunkat is. És már most, az évad elején régi adósságára, komoly kötelességére figyelmeztetjük a társulatot, hogy nemes hiva­tással vegye ki részét a jövő nemzedék aesthe- tikai neveléséből azzal, hogy legalább havonkint egyszer — egy hétköznap délutánján — váro­sunk számos' tanártestületének bevonásával ren­dezzen ifjúsági előadásokat. Ezekre az uj, bár kevés tagú drámai sze­mélyzet hivatottságot mutat. A mily ábrázoló erőt Füzes Anna Garvay darabjában s a „Vil­lámhárító “-ban sejltetett, Boros és Hahnel több­ször kifejezett, bizóan nézhetünk a társulat drá­mai előadásai elé. Valószínű, hogy többször is lesz ez idén részünk igazi színházi estékben, mert a feltűnően gyönge és fogyatékos operette-személyzet még az igazán művész H. Bállá Mariska s az egyszer vendégszereplő Sik Rezső élvezetes szereplése mellett is a legnagyobb nivótlanságot mutatta be úgy kezdetleges játékával, mint bárdolatlan szögletességével s a lehető legizléstelenebb fes­tékpazarlással és ruhátlansággal mindegyik elő­adott operette-ben, a Czigányprimásban, a Ne­vető férjben, az Évában és Aranyesőben. Heti műsor: Szerdán: „Villámhárító“, Csütörtökön: „Elvált asszony“. Pénteken: „Titok“. Szombaton: „Diákherczegnő“. Vasárnap d. u.: „Csókszanatorium“, este: „Diákherczegnő“. rgj1 ...... •• g jB | SzEBKESZTfil OzÜÍÉTEK g Ideiglenes 1. Csak névaláírással közölhető, de úgy sem ajánljuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom