Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-12-03 / 49. szám

Szatmár 1913. deczember 3. „11 K'rI SZEMLE 7 A legjobb és a legtartósabb drótszálas lámpa. Húzott drótszállal 75°/< érammegtakaritás. mazó örök hűséget esküdött a szatmári székes- egyházban Lápossy Melánnak, Lápossy Lajos máv. ellenőr leányát. Választások Seregben. Beregvár- megye nov. 28.-án tartott gyűlésén a dr. Linner Jenő lemondásával megüresedett al­jegyzői állásra Kovács István szolgabirót, az ekként megüresedett szolgabirói állásra pedig Literáty Ferencz dr. tb aljegyzőt választot­ták meg. Buttykay Ferencznek főispánná történt kineveztetése következtében megüre­sedett közigazgatási bizottsági tagságra Szarka Gyula bizottsági tagot választották meg. Orvosi állások. Szatmármegyében üresedésben van: Krassón körorvosi állás, pályázat a szatmári főszolgabirósághoz nyúj­tandó be dec. 15-ig. Vállai és Érendréd köz­ségekben körorv. állás, pályázat a nagykárolyi főszolrrabirósáehoz nyújtandó be dec. 24 ig. Bankfúzió Munkácson. A Munkácsi Polgári Takarékpénztár elhatározta, hogy beolvad a Munkácsi Hitelbankba. A Hitel bank alaptőkéjét a tartalékalap hozzácsatolá­sával, s a Polgári Takarékpénztár beolvasz­tásával 450 000 koionára emeli fel és az ed­digi 200 koronás részvényeit 300 koronás részvényekre fogja kicserélni. — A Polgári Takarékpénztár részvényesei minden 6 drb 100 koronás részvényért 1 drb. 300 koronás névértékű Hitelbanki részvényt fognak kapni Ungmegye koleramentes. A m. kir. belügyminiszter hivatalos jelentése szerint Ung vármegyében a kolera teljesen meg szűnt, s igy a vármegye koleramentesnek nyilvánitta tott. Szomorú statisztika. Magyarországon 42.000 emberre esik egy kórház, 2000 em­berre egy népiskola, 200 emberre egy korcsma és egy emberre esik átlag véve 9 korona al koholadó. Ml ISKOLA Á szatmári ifjúság Főiskolai Köre. Nagyon sietek meghozni az örömhírt. Együtt vagyunk. Nem hullottunk szét, mint mások annyian. A lelkünk csodásán össze­forrott. Együtt vagyunk. Szinte egynek érez­zük magunkat. S a nagy világváros önző, poros lármájában megteremtjük a magunk ápolt életének szelíd harmóniáját. Ki tudja elképzelni a mi életünket? A lelkünk tele volt ezer vággyal. Neki vágtunk az idegenségnek. Búcsút vettünk csaknem évtizedes régi ismerőseinktől, barátainktól. Talán-talán félve, de mégis bi­zakodva. Talán szegényesen és lapos tarisz­nyával, de nemes ambiczióval. Mert volt akaratunk. Mert nagy meglátásokra szomjas a szemünk. És munkásai akarunk lenni egy értékesebb időnek . .. S mikor szétnéztünk az egyetem csar­nokaiban, mikor láttuk, hogy a szép családias érzéseknek már vége : úgy felsírt a lelkünk egymásért! Kerestük egymást. Szin, ragyo­gás, zaj és mulatság csalogatott. De mind­nyájan átóreztük, hogy a főiskola sok-sok gerincztelen polgára közé degradálódnánk mi is, ha más, ha uj barátokat szerzünk. És örült a lelkünk, valahányszor két szatmári egymásra talált. A rokonság melegsége ilyen­kor szinte megedzette türelmünket. Jártunk. Kerestük egymást. Újra ismerkedtünk. Föl­fedeztük a régieket. Bemutattuk az újakat. És mikor már együtt volt a szép szatmári család : mindnyá­junk leikéből szakadt ki a vágy, hogy kört alakítsunk, szatmári, főiskolai kört, ahol megtalálhassuk egymást, ahol szerethessük és neveljük egymást. Ne vegyék e szavakat otthon szenti- mentalizmusnak. Ne vádoljanak meg min­ket azzal, mintha e vonzalom csupán időt rabló pajtáskodás volna. Nem. Mi nagyon is belátjuk azt, hogy nekünk szükségünk van egymásra. A fiatal lélek szertelensége ki tudja mily utakra tévedne, mikor uj ba­rátokat, uj ismerősöket menne keresni ? A régi, megszentelt kapcsokat ki ne tisztelné? És kinek kellene uj, mikor a régi meleg, családi fészekben érezzük magunkat? Ezért van szükségünk egymásra elsősorban. Hogy el ne tévedjünk a nagy Babilóniában. Hogy egymást mindig látva, eszünkbe jusson a hófehér mult, a szülők féltése és a mi ne­mes czélunk. Ki tudná azt elképzelni, mily lelkese­déssel nézünk szét barátságos estéinken. Ki ne örülne, mikor ötven, hatvan szatmárit lát együtt, akiket elszórni, elszaggatni egy­mástól szinte bűn volna. Istenem, milyen kedves, jelentőségteljes pillanatok azok 1 Mennyi erő, tanulság, bátorítás, büszkeség van minden találkozásunkban. És olykor megnyitnak egymásnak a lelkek. Megismerjük egymás helyzetét, sorsát. Nincs titok, nincs rejtegetés. Szivünkön hord­juk mindnyájunk buját. Különösen anyagi kríziseit. Amelyek bizony nagy, sőt sokszor döntő hatást gyakorolhatnak az idegenbe szakadt, magára maradt főiskolai hallgató pályájára. Segítjük egymást. Segély alapot gyűjtünk és erőnkhöz képest enyhítjük sze­gény testvéreink anyagi szorultságát. Valósá­gos missiót teljesítünk a conditiók keresésé­ben, mert bizony egy jó conditió az elha­ladásnak, a nyugodt életnek valóságos ru­gója. Megerősödés után olvasókört és könyv­tárat is a karunk létesíteni, hol a szatmári fiuknak megadnék a csendet, a lehetőséget tudományaik mélyítésére. A napokban volt a megalakuló gyűlés, amelyen az összes főiskolák és azok ifjúsági és más tudományos egyesületei is képviselve voltak. A kör elnöke dr. Vargha Endre, alelnöke Kárpáthy Győző bh., főjegyzője Szerdahelyi László ph., titkár Schlagetter Nándor oh., pénztáros Fejes János mh., háznagy Halussy Tibor jh., jegyző Keresztes Gábor vh., ellenőr Bellioniz Béla gh. Mindnyájunk kívánsága volt,^hogy sies­sek megvinni haza az örömhírt. És én úgy hiszem, hogy örülni fognak otthon is és visszaküldik ezt a meleg üdvözletét... Sugár Béla a Főiskolai Szt. Imre Körjegyzője. Járvány miatt bezárt iskolák. Szat- máron a veszedelmes méretekben föllépő ka­nyarójárvány miatt a városi főorvos javaslatára az elemi- és óvóiskolák jan. 2.-ig bezárattak. Pályázat tanítói állásokra. A v. k. miniszter Beregmegyében dec, 15-iki határ­idővel a következő helyekre hirdetett pályá­zatokat. Beregkövesdre egy tanítónői. Forrás- hulára egy tanítói (gör. kath.) állásra, a tör­vényszerű illetményekkel. Uj 8 kath. iskola. A Beregszászon újonnan épült gk. iskolát múlt vasárnap adták át hivatalosan rendeltetésének, mely alkalom­mal az uj iskola felépítése körül kiváló érde­meket szerzett Petrecky Jenő egyházi főgond­noknak az egyháztanács jegyzőkönyvi elis­meréssel róta le háláját. A debreczeni egyetem. A debreczeni egyetem, az újabb megállapodások szerint nem mint tervezték, fokozatosan, hanem 1914. szeptemberben nyílik meg teljesen theológiai, jogi és bölcsészeti fakultással. A nyelvészeti, történeti és bölcsészeti szakon 27 tanszék lesz. Á költségkülömbözetet részben ez egy­házkerület,. részben a kincstár fedezi. Deb- reczen városra nem hárul teher. Diákok irodalmi estje. A márama- rosszigeti piarista főgymnasium már a múlt iskolai évben tiszteletreméltó vállalkozásba fogott aZ irodalmi esték rendezésével. Ez idén az első ilynemű est decz. 4. éri lesz, a me­lyen Schiller és Gőthe költészetének ismer­tetése szolgáltatja az ének- és zeneszámokkal élénkített programmot. A méltató fölolvasást „A hazaszeretet kifejezése Schiller Wilhelm Telijében“ czimmel Buczy Ferencz VII. o. tanuló tartja. Kitüntetett tanító. A megyéspüspök Nazdraveczky János sárosoroszi rk. tanítót, a tanítás terén kifejtett kiváló szorgalmas elis­meréséül magán pénztárából ötven korona jutalomban részesitette. Arczképlelepzés. A máramarosszigeti g. kath. ruthén ifjak Szent Mihály tápintézete az intézetet alapitó Balogh Mihály prépostvi­káriusnak 15 éves máramarosi működése alkalmából szép ünnepet rendezett, a melyen nagy közönség jelenlétében Dr. Báthory La­jos ügyvéd a gk. ruthén egyház főgondnoka mondott ünnepi beszédet, a mely alatt az alapitó művésziesen festett arczképéről lehul­lott a lepel. A tevékeny munkás életű prépost­nak e meleg ünneplése válasz volt ama igaztalan támadásokra, a melyek a közel hónapokban érték őt a fővárosi lapokban. Prelúdiumnak nem valami jó darabbal a „Buksi“-val kezdte meg Heves társulata idei működését. Az első előadás mindig a szenzáció erejével hat, mert a társulat uj erői ekkor mutatkoznak be. Láttuk ezt az operettet oda- fönn a Király-szinházban Perczel Sárival, Borossal, Latabárral, Fényes Annuskával a főszerepekben s elmondhatjuk, hogy a szat­mári előadás — a szatmári körülményekhez képest elég nívós volt. Első impressziónk, mintha maga a társulat operettszempontbóí gyöngült volna s talán az igazgatónak a tánczszámokkal sok baja lesz. Bállá Mariska ismerős alakját és kedves játékát örömmel üdvözöltük a színpadon, bár a szoknyaemel- getésben diskrécziót, kívánnánk. Ő lesz ezután is a társulat legjobb ereje. Sugár Gyula nevét kell ezután megemlítenünk, akinek hangjá­ban sokszor fogunk gyönyörködni. Várnay László Parázs Pista szerepében jó komikus, de hangja nincs s az első felvonásban fél­szegen mozgott a színpadon. Borbély Sándor komikus kvalitásait is­merjük, csak egynéhány túlságosan „egyéni“, programmon kívüli mókázását nem osztjuk. Paxy Margit, Szeles Ella, Lakatos Jolánka és Gál Béláról nem sokat mondhatunk — egyelőre. Meg kell emlékeznünk még a karsze­mélyzetről, amely a régi jól ismert alakokból áll és — gyenge. — Az estén Heves telt házat kapott, amely tapsviharral üdvözölte a darabba beszúrt tango-tánczot. Itt kell leszö­geznünk azt a tényt, hogy minden táncz attól függ. hogy hogyan tánczolják s miként a boston, úgy a tangó is a tánczoló jóiz- lésére van bízva. Heti műsor: Szerdán „Benn az erdőben.“ Csütörtökön „Czigány prímás“. Pénteken „Villámhárító“. (Trágár) Szombaton „Nevető férj“. Vasárnap délután „Éva“, este „Nevető férj“. Hétfőn „Nevető férj“. Kedden „Aranyeső“. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom