Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-12-03 / 49. szám

Szatmár, 1913. deczember 3. HETI SZEMLE 5 galorn s most már a közönségen a sor, hogy kellő módon honorálja művészeink munkáját. Mert csak együttes támogatással fogjuk népszerűvé tehetni azt a képző művészetet, amelyet csak mostoha gyermeknek mondha­tunk itt Szatmáron. Mert csak ezen az utón teremthetjük meg lehetőségét annak, hogy silány tuczat munkákért ne vigyenek el ez­reket polgáraink zsebéből lelkiismeretlen vi- géczek. Egy orvos ünneplése. A szatmári orvosok és városunk társadalma megérdemel­ten meleg ünneplésben részeltette nov. 30 án Wallon Gyula dr.-t orvosi működésének 25 éves fordulója alkalmából. A város főispánja Szatmár tiszteletbeli tiszti főorvosává nevezte ki a jubilánst, az orvosszövetség szatmári íiókszövetsége jubiláris díszközgyűlést rende zett tiszteletére, mig a város közönsége osz­tatlan elismeréssel és tisztelettel hajolt meg Wallon Gyula dr. nemes emberi értékei előtt. Negyedszázados, csöndes, áldásos működés után most vettük észre, milyen páratlan és áldozatos életet élt köztünk az az orvos, a ki nemcsak szaktudásával, de meleg emberi szivével dolgozott mindig a keresztény irgal­masság és szeretet áldozatokat kívánó utjain. Megindult visszaemlékezések mondták el azo­kat a szép, eddig rejtett cselekedeteket, a melyek egy igaz ember cselekedetei. Szün­telen munkában, hivatásának eszményi ma­gasságában egyforma gondossággal kezelte betegeit Wallon Gyula dr., és a hol szükség volt segítségére, nemcsak tudásával, de jóté­konyságával is gyógyított. A szegények szá­zai áldják ezt az áldozatos szivü orvost, a ki pénzt, gyógyszert, élelmet és meleg részt­vevő emberi szivet osztott ki mindenhol, a hol valamelyikre szükség volt. Kevés ember nyert meg annyi tisztelőt negyedszázad alatt, mint Wallon Gyula dr. Ez kitűnt abból az ünnepi gyűlésből is, a melyet orvostársai figyelme rendezett érdemes működésének 25 éves fordulóján, de a melyen ott volt a város vezetősége, az intézetek képviselői és az a nagy közönség, a melynek minden egyesét a legigazibb nagyrabecsülés és hála fűzi az emberszeretet hősi utjain járó orvoshoz. A diszgyülést Vajay Imre dr. elnök nyitotta meg, a mely után Gőbl Alajos dr. egy mű­vészi emlékalbumot nyújtott át az ünneped­nek, nagyszabású, meleg lendületű beszédben méltatva Wallon Gyula dr. működését, a mely kiváltotta mindazokból, a kik csak ismerik, a hála és elismerés benső tiszteletét. Majd az irgalmasrendi perjel méltatta Wal­lon Gyula dr. működését a rend helybeli kórházában, a melynek évek hosszú sora óta főorvosa, végül a megilletődés bensőségével köszönte meg az ünneplést a jubiláns. A diszgyülés után, a melyet Vajay Imre dr. zárt be, ünnepi áldomás volt a Társaskörben, a hol dr, Gőbl Alajos, dr. Fekete Samu, dr. Helmeczy József, Tankóczi Gyula, Duszik Lajos, dr. Vajay Károly, dr. Bodonyi Alajos és páratlanul szép beszédben Bodnár Gáspár ünnepeltek a kiváló orvost. Félmilliós veszteség. Az Avas—szat­mári gőzfürész és falepároló r. t. f. évi junius 25-én tartott közgjmlésén elhatározta, hogy a 492,615 korona veszteség eliminálása czél- jából az alaptőkét 500,000 koronáról 5000 ko­ronára szállítja le a részvények névértékének 500 koronáról 5 koronára való lebélyegzése után. A transakciót most hajtották végre és a változást a czégjegyzékben keresztülvezették A vállalatot 1910. évben alapították. Függetlenségi gyűlés. Az országos függetlenségi párt vezetőségével történt vég­leges megállapodás szerint a vármegyei füg­getlenségi pártok szervezkedő nagygyűlése deczember 14-én délután 3 órakor lesz vá­rosunkban a Vigadóbbn, melyen Apponyi Albert gróf, Károlyi Mhály gróf, Károlyi József gróf, Zilinszki István, Lähne Hugó s Benedek János fognak beszédet tartani. A délután 2 órai gyorsvonattal érkező képvise­lőket a Szatmár városi s vármegyei függet­lenségi pártok nevében Duszik Lajos a füg­getlenségi párt elnöke üdvözli. A nagygyű­lést követi a kerületi pártok szervezkedése s z országos szövetségbe való beiktatása. Este órakor lakoma lesz az Iparos Otthonban. Följebbezés a bizottsági tagválasz­tások ellen. A november 23-án lefolyt vá­rosi bizottsági tagválasztást ama szabályta­lanság miatt, hogy a törvény szerint előze­tesen nem volt összeállítva a legtöbb adót fizetők névjegyzéke, Schönfeld Miksa és Kenyeres József IV. kerületi választók meg- följebbezték. A városi tanácshoz benyújtott följebbezés a belügyminiszter elé kerül, a ki — ha kimondja a választás megsemmisí­tését — pár hónap múlva uj választás lesz mind a négy kerületben. Az adóbehajtások fölfüggesztése. A Szatmármegyei Gazdas. Egyesület fölirattal akart fordulni a pénzügyminisztériumhoz, hogy a gazdákkal szemben az adóbehajtásokat jövő évi október hó 1-ig függessze föl. A megyei pénzügyigazgató a nehéz helyzet enyhítésére a saját hatáskörében megadja a fizetési halasztást, ha ez irányban az elemi csapások által sújtott gazdák 1 koronás bé­lyeggel ellátott kérvénnyel fordulnak fizetés halasztásért hozzá. Az ügyvédi kamarából. A szatmár­németi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Rákóczi-Filep Sándor, dr. Uray Endre Géza, dr. Kovats Lajos, dr. Tóth Gábor, és dr. Markovics Jakab ügyvédeket Szatmár-Németi. dr. Wein­berger Hugó ügyvédet Felsőbánya, dr. Med- gyesi Lajos és dr. Szabó Gábor ügyvédeket halmi székhellyel az ügyvédek névjegyzékébe bejegyezte dr. Polgár Henrik ügyvédjelöltet dr. Kelemen Samu szatmárnémeti, ifj. dr, Kantiz Gyula ügyvédjelöltet dr. Schück Armin nagy­bányai lakos ügyvéd joggyakornokaként az ügy­védjelöltek névjegyzékébe, bejegyezte dr. Cerec- hes István ügyvédjelöltet dr. Dóss Theofil nagy- somkuti lakos ügyvéd, dr. Török József ügy­védjelöltet dr. Ehrenrich Lipót, Koványi Jenő ügyvédjelöltet dr Keresztszeghy Lajos szatmár­németi lakos ügyvédok jeggyakornokaként az ügyvédjelöltek névjegyzékében átjegyezte, dr. Vargha István, dr, Pokor Károly, dr Jakab Menyhért, dr. Szilvássy Ágoston, dr. Kováts Cornél Sylvester, Szabó Gábor, dr. Kovács Já­nos, Papp Dezső, dr. Borody Dezső, Bertalan István, dr. Mák István, és dr. Renwers Ferencz ügyvédjelölteket az ügyvédjelöltek névjegyzéké­ből törölte. Átjárók sár alatt. Megszoktuk már, hogy Szatmáron bizonyos ügyekben az em­berek hiába emelik fel sürgető vagy tiltakozó szavaikat az egyes orgánumokhoz. Azok leg­többször meghallgatatlanok maradnak. Majd­nem bizonyos, hogy mi is igy fogunk járni e sorokkal. Arról van szó ugyanis, hogy az átjárók seprésének elhanyagolása úgy szólván tűrhetetlenné vált már. Különösen a piactól távolabb eső ulczákon van ez igy. Például a Pázsit és a Wesselényi-utczák között levő valamennyi átjáró, de különösen a Wesse- lényi-utcza végén levő s ez utczát a leendő folytatásával összekötő átjáró kritikán aluli. Itt valósággal úszni kell a sár és pocsolya tengeren, ha az ember véletlenül arra téved. Este meg valósággal lehetetlen a közlekedés. Az utóbb említett átjárónál eddig világított is egy lámpa, de oly szerencsétlenül, hogy oszlopának árnyékát épen az útra vetette. Most nem régen változtattak ezen. Bölcs po­litikával úgy segítettek ezen, hogy az átjáró­tól vagy 10 méterrel feljebb vitték a lámpát, nehogy a járókelők valamit lássanak. — Ezen talán kellene segíteni 1 Az első szimfonikus hangverseny. Az Iparos Otthon vezetőségét méltán illeti érdem a szimfonikus koncert rendezéséért s amiként dr. Havas Miklós bevezető konfe- rencziájában kifejtette, tényleg hézagpótló hivatása van publikumunk zenei művelődé­sének terén. Szatmár város zeneszerető pub­likuma méltán hálával tartozik Bendiner Nán­dor zeneiskolai igazgatónak, akinek egyéni­sége egész zenei kultúrát képvisel ebben a városban. A közönség megtöltötte az Iparos Otthon nagytermét, csak az a sajnálatos do­log, hogy a férfiintelligenczia nem érdeklő­dik jobban s a diákság is hiányzott, melynek pedig zenei művelése szintén fontos kérdés. A kitűnő akusztikájú terem viszhangzott a hatalmas Wagner akkordoktól, midőn a Mes­ter dalnokok nyitányát adta elő a honvéd zenekar Bendiner Nándor vezetése mellett. Utána Beethoven esz-dur zongorahangverse­nyét játszotta Gáspár Anna Nagykárolyból a honvédzenekar kíséretében. Gáspár An­nának Bendiner legjelesebb tanítványának tehetségét ismeri ugv Szatmár, mint Nagy­károly közönsége. Most is gyönyörködtünk művészetének precíz játékában s az ő tehet­ségének kívánjuk, hogy nyíljék meg minél előbb a fővárosi hangverseny termek ajtaja is. Grieg pompás zenéjébe mélyedtünk el azu­tán s átengedtük magunkat a legimpresszio­nistább zenész legnagyobb müve a Peer Gyut impresszióinak. A Reggeli hangulatot, Ases halálát, Aintra tánczát, A hegyikirály bar­langjában hallottuk nivós előadásban. Beet­hoven 5-ik szimfóniája elmaradt s helyette Szatmár kedvenczét Bendiner Heddy opera­énekesnőt hallottuk, aki több dalt énekelt el. — Az első koncerttel meg lehet elégedve úgy a közönség, mint a rendezőség. Bár mi­nél több laikus venne részt rajta, hogy el legyen érve a cél s minél több lélek előtt nyíljék meg a megértett zeneművészet fön- séges birodalma. Konstantin-ünnepély a szeminári­umban. November 30-án tartotta a kispapok Szt. Alajos Társulata a kereszt győzelmének 1600. évfordulója alkalmából jubileumi ün­nepségét a következő műsorral: 1. Megnyitó beszéd, tartotta: Rácz Miklós IV. é. th., el­nök. 2.. „A madár fiaihoz“ Sarudy Ottótól, előadta: az énekkar. 3., Ünnepi beszéd, tar tóttá : Erdélyi Alajos III. é. th. 4., „In hoc signo vinces“ Kiss Menyhérttől, szavalta: Horny Oszkár I. é. th. 5., „Esti ima“ Kreu- sertől, előadta: az énekkar. 6. Felolvasás, tartotta: Seheífler Ferencz I. é. th,, főjegyző. 8., Kongreganista induló, előadta; a zenekar. A kiválóan sikerült ünnepségen jelen voltak : Pemp Antal, pápai praelátus-kanonok és a semináriumi elöljáróság. Olcsóbb lett a pénz. Az Osztrák- Magyar Bank főtanácsa elérkezettnek látta az időt, hogy a kamatlábat leszállítsa. Az a körülmény, hogy még adóköteles bankjegyek jelentékeny mértékben forgalomban vannak és hogy az évi zárlat még jelentékeny igé­nyeket fog a bank iránt támasztani, nem lehetett akadálya annak, hogy a honi köz­gazdaságnak az a könnyítés nyujtassék, mely a jelenlegi viszonyok között lehetségesnek látszott. Elhatározták a bankkamatlábnak fél százalékkal való leszállítását, hatról 5 és fél százalékra. Ennek következtében nov. 28-ától kezdve váltók, közraktári legyek, értékpapí­rok leszámítolásánál öt és fél százalék köl­csönöknél állami járadékokra, sóbányajegyekre osztrák államkincstári utalványokra és az Osztrák Magyar Bank zálogleveleire hat százalék és kölcsönöknél egyéb értékpapírokra hat és fél százalék állapittatik meg. Pius pápa harangja. Annecyben Francziaországban most készül az az óriási harang, amelyet X. Pius pápa adományozott a roueni székesegyháznak. A harang súlya 20.000 kilogramm, tehát még a párisi „Sacré coeur“ hires „Savoyard“ harangjánál is sú­lyosabb. Egész Francziaországban ez lesz a legnagyobb harang és „Jeanne d’ Arc“ lesz a neve. Pius pápa nagy tisztelettel viseltetik Jeanne dJ Arc emléke iránt s az az óhaja, hogy abban a városban erősödjék meg a tisztelete, amelyben vértanúi halált halt. A kéttornyú székesegyház másik tornyában tizenkilencz apróbb harangot állítanak föl, amelyeket egy roueni előkelő hölgy adomá­nyozott. Ezeket a harangokat villamos erő hozza majd mozgásba s a zongora billentyű­ihez hasonló szerkezet fogja megszólaltatni. Tíz százalék jogos — mondja a szat­mári ügyésszel ellentétben a debreczeni tábla. A mai nehéz pénzügyi viszonyok miatt ugyanis a járásbíróságok többször nem tudtak ítéletet hozni sommás pörökben a követelé­sek után járó kamatok megítélésére nézve. A felek ügyvédei azzal érveltek, hogy a súlyos viszonyok között nem elégséges a törvény által biztosított nyolc százalék, mert ma a legelső bankok is drágábban adják a pénzt. A debreczeni tábla erre több esetben kimondta, hogy a jelen viszonyok között tiz százalék kamatnak megítélése — jogos. A tábla területén levő bíróságok ezután e döntéshez alkalmazkodnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom