Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-11-12 / 46. szám

4 HETI SZEMLE Szatmár, 1913. november 12. arra jó, hogy bementek, hogy így a nemzet­hez és a királyhoz a hivatalos helyről szól­hatnak s a két nagy tényező meghallhatta kényelmesen, milyen sebtől vérzik a magyar törvényhozás. — Ötödször, hogy ezeknek a súlyos dolgoknak nyomuk lesz a Ház nap­lójában s igy a történelem tisztán megítélheti, mik történtek nálunk ebben az időben. — Hatodszor, mert igy kitűnik, hogy az ország­háza most nem a törvényhozás háza, hanem hazárdjátékosok klubja, amelynek asztalára nem a törvénykönyv, hanem egy pakli kártya való. Pinkapénz nem, mert az elkallódnék a kijárók kezén. Városi közgyűlés. Tetszik még emlékezni az elemi iskolai olvasókönyvből arra a megható történetre, amikor a szegény asszony éhező és fázó gyermekeit vacsora helyett szép mesékkel tartja s a mesékben puha fehérkenyérről, meleg ruháról, meleg szobáról mond el annyi káprázatosán szép dolgot, hogy a gyermekek végre is belealusszák magukat a melegség s a jóllakottság boldog paradicsomába. A hétfői városi közgyűlés e megható történet jegyében folyt le. Mikor a városi pénztár kong az ürességtől, mikor a város emberei már végigjárták egész Európa pénzpiaczait és mégsem tudtak pénzt kapni, akkor a vá­rosi főszámvevő egy káprázatosén szép vá­rosfejlesztési programmal vigasztalja meg a közgyűlést. Á főszámvevő zseniálisan meg­alkotott tündérmeséjében: lesz a városnak vízvezetéke és csator­názása, végre lesz hajtva az általános város- rendezés, lesz modern utcaburkolás, lesz vá­sárcsarnok és lesz villamos közúti közlekedés ; megkapja a város az uj közkórházat, kap járványkórházat, közművelődési házat és uj színházat, a kereskedelmi iskola pedig uj épületet; lesz a városnak hirdetési vállalata, mozgószinháza, zálogháza, takarékpénztára és téglagyára házi kezelésben ; meglesz az uj közvágóhíd, rendezve lesz az állatvásártér és a piacz ügye; és lesz még nagyon sok minden, ami szép, modern várossá teszi Szatmárt és bol­doggá a szatmári magyart. S hogy az örömtől ujjongó városatyákat ki ne zökkentse illúzióikból, nem mondta a magasba. És együtt maradbatnánk-e ott az égben örökre ? A fiú ráveti édes anyjára szelíd, biztos, félelem nélkül való tekintetét, aztán forrón átöleli és igy beszél. — Édes jó anyám ... a szivem dobo­gása, a lelkiismeretem szólása mondja, hogy együtt mehetnénk. És együtt maradhatnánk örökre. Kevés idő... és a főherczegi ifjú, mert ő volt, László, a szép magyar levente, ott fekszik az élet és halál közt És mikor édes­anyja, teremről-teremre fojtja halk zokogását, mikor megtudja, hogy az élet . . . nincs to­vább az ő drága fia részére . . . oda megy a haldokló ifjúhoz . . . Átkarolja és az anyák titkos nyelvén súgja neki: „Fiam, nemsokára az angyalok közé szállsz.. fel a mennyekbe ! Ugy-e édes fiam, hiszed, hogy téged a jó Jézus vár. Hiszed, hogy mi viszontlátjuk egymást. Az ifjú ráveti búcsúzó tekintetét édes anyjára és életerejének, utolsó biztosságá­val mondja: „Hiszem édes jó anyám! A vi­szontlátásig !“ III. Kedves Ifjak! Egy tiszta, egy csu- dás, egy kedves, átlátszó gyöngy az ártatlan, szép ifjúság életéből. Egy tükör darab, egy visszasugárzás, egy gyönyörű szárnyalás szent Imre napjaiból. Pedig ez az ifjú, mint a magyar ifjúság általán, eleven, egészséges életkedvü volt. A mai időknek, kornak gyermeke. De a tiszta- lelkű, a vallásos, a hit buzgó családnak gyer­meke. Mert ne higyjétek, kedves Ifjak, hogy az igazi keresztény élet, a tiszta lelkek szár­nyalása, a tökéletesség felé való törekvés megfosztja az ifjúságot az életnek, a tavasz­nak édes, boldogitó igaz örömétől. tapintatos főszámvevő, hogy: azonban erre a sok szép dologra nincsen pénzünk, hanem diszkréten, finoman úgy fejezte ki magát, hogy : ennek a programmnak a megvalósítása legalább két emberöltőt kíván. A polgármester havi jelentését legrövi­debben igy ismertethetjük: Tessék vagy nyolcz-tiz kikezdés végére odagondolni ezt a refrént: „a legközelebbre várjuk“, vagy: „a legrövidebb idő alatt lépéseket teszünk.“ A refrén elé aztán lehet tenni akármit. Mindegy. Volt még néhány felszólalás, bizottsági javaslatok elfogadása. S hogy a közgyűlés példáját kövessük, mi is csak épen megem­lítjük. hogy a jövő évi költségvetést minden hozzászólás nélkül elfogadták. A december havi közgyűlést a 8-iki ünnep miatt dec. 9-ére tették át. Este 5 órára járhatott az idő, mikor Csaba Adorján főis­pán a közgyűlést bezárta. J egyzetek. Tehát már Szatmáron is megalakult a szabadkőműves páholy. Kerülő utón, a „Ma­gyar Kurír“ híradásából vesszük az alábbi szatmári érdekességet: „Szabadkőmüvespáholy alakulás Szatmáron. Úgy látszik, a szabadkőművesség halad előre Magyarországon s radikálizmusának meg­akarja hódítani vidékünket is. Most Szatmár­németiben alakult meg a szabadkőműves pá­holy. Előkészítő munkáit már régóta végezte dr. Tanódy Márton orvos és dr. Tanódy Endre ügyvéd, akik eddig a városi közgyűléseken is mint ultraradikális függetlenségiek szere­peltek Kelemen Samu oltalán addig, amig Kelemen Samu féltve mandátumát, az ob- strukció ellen fordult. Tanódyék már egyszer próbálkoztak híveket toborozni az Uj Szatmár czimü lappal, de az megbukott, most sikerült 60 taggal megalakítani a szabadkőműves pá­holyt. Tagjai között van többek között Figus Albert főszámvevő, Világossy Gáspár a Szat- márvármegyei Gazdasági Egyesület titkára, Csomay Aladár rendőrkapitány, Barna János kereskedelmi iskolai tanár, Kótay Pál faipar­iskolai tanár, dr. Nagy Vincze ügyvéd (je­lenleg a radikális Szatmári Est szerkesztője), Bartha Kálmán városi gazdasági tanácsos és még számos városi tisztviselő, kereskedelmi iskolai tanár és ügyvéd. Legkülönösebb az, Vidám, pezsgő ifjúságot akarunk mi. Virágos kertet a nemzet életében. Akkor igazi virág az ifjúság, ha lelkén titkos féreg nem rág. Azt akarjuk igenis, hogy vér pezsegjen az ifjúságban. És nem ernyedt, beteges, ero­tikus, romlott, petyhüdt elem. Vér, mely agyat öntözzön. Szivet dobogtasson. Azt akar­juk, hogy tiszta, ép testének is szárnyai le­gyenek. De szellemet is akarunk, mely gyúrja és eszményítse. Szellemi szárnyakat, mely a földi lét határain túl vigye ... a szellemi vi­lágba, az eszmények, a hit birodalmába. Az élet és örök rendeltetésnek, az Isten akara­tának átérzésére és megvalósítására. Nincs a világon talán ifjúság, melynek az élet Ura, a Gondviselés oly ép testet és fogékony lelket adott, mint a magyar if­júságnak. Két kezével adta. A viruló magyar ifjúság plasztikus fizikumáról, erkölcsi érzé­kéről, szellemi ritka tulajdonairól, tüzes, min­den szépért, nemesért dobogó szivéről a tör­ténelem és a jelen idők sikerei tanúskodnak. A magyar huszár, a magyar szónok, a ma­gyar teknikai érzék eszményesült a kultur népek felfogásában. A magyar nép örökölte, ősi forrásából merítette erkölcsi, nemes érzé­két és az erotikumtól, a testi és lelki pu­haságtól, kéjelgéstől való undorát. A magyar ifjúság ritka szép virágai ott diszlenek a szen­tek soraiban. így van-e ma is ? Szeretem hinni, hogy javarészben, a nemzet ifjúságának egyetemes­ségében — igy van. De még jobban, rendit- hetlenül reméljük, hogy úgy leszen. Mikor látunk benneteket a játék-tereken, mikor kipirul arczotok a nemes versenyeken, a reátok váró életnek próba-mérkőzésein, mi is megifjodunk. Szivünk hevesebben dobog. De nem feledjük és ti se' feledjétek magyar kath. ifjak, hogy az embernek nem­hogy Figus Albert ki az erősen konzervatív érzésű és közszeretetnek örvendő főispán Csaba Adorján protekciójával került állásába, továbbá Világossy Gáspár, a Gazdasági Egye­sületnek, ezen eminenter konzervatív testü­letnek titkára is tagja a radikális páholynak, melynek egyes tagjai nem is titkolják el be­váltandó fenyegetéseiket a kat.holikus intéz­mények ellen. A páholy legelső terve radi­kális függetlenségi czégér alatt a közeledő törvényhatósági bizottsági tagválasztás alkal­mával megtörni a szatmári konzervatívok erejét s evégett a választásokra erősen szer­vezkedik.“ E közlés igen jól értesült forrásból szár­mazik. Mindenben fedi a mi eddigi értesülé­seinket. Szomorú valóság, hogy Szatmáron rövid idő alatt hatvannál több tagot tudott a maga czéljai számára megnyerni egy olyan szövetkezés, amelynek zászlajára a vallás, a tekintélytisztelet s a nemzeti hagyományok lerombolása van Írva. Még szomorúbb, hogy a radikális felforgatás, az ateizmus és inter­nacionalizmus előharczosai között olyan em­bereket is találunk, akiknek múltja, állása egyaránt a destrukció ellen való küzdelmet tenné kötelességükké. Módunkban volna a fenntközölt névsort még egy pár névvel ki­egészíteni. S e kiegészítésből még jobban kitűnnék, hogy a szatmári páholyban nagyon is erősen van képviselve a keresztény elem. Aminek magyarázatául nem elég felhozni a mi intelligenciánknak vallási tudatlanságát. Ez is egyik ok. De a tulajdonképcni impul­zust a páholyba lépésre, különösen a városi tisztviselőknek, az adta meg, bogy a páholy támogatásától gyorsabb előmenetelt, ambitióik- nak hathatósabb kielégítését remélik. Hiszen a páholyról tudva van, hogy az elsősorban viszontbiztosításon alapuló érdekszövetkezet. Afpáholytagoknak kötelességük egymást min­denben támogatni, a bajba került testvért minden körülmények közt, még az esküdt­szék előtt is védeni.' Csak természetes tehát, hogy a stréberek és kapaszkodók felülnek a páholy lovára. Taktikai ügyesség dolgában tagadhatat­lanul a szabadkőműveseké az elsőbbség. Zse­niálisan dolgoznak. Észrevétlenül megszer­vezték, városi támogatással, a népvédő irodát. Hamarosan megcsinálják, ugyancsak városi támogatással, a közművelődési házat. A városi bizottságba egyre több emberüket juttatják be, még pedig a naiv keresztény polgárság csak testi szárnyai vannak. Hanem szellemi élete, lelki szárnyalásai is. Ez a szellemi élet bennetek, veletek hajnalodik, mint a gyönyörű májusi reggel az ő virágaival, S bontakozik lelketek napja, mint a tavaszi Nap, mely az eget foglalja el, hogy a földet megtermékenyítse. Bennetek, rajtatok a hit és hazaszeretet egymás keblére borul. A ti lelkiteknek is vannak mozgásai. Erőfeszítései. Éhsége, szomjúsága. Vágyódá­sa. Izmosodása. Lélekgyakorlatokra van szük­ségetek, hogy lelketek szárnya is erősödjék. Hitre. A hitélet mozgásaira. A lelkiismeret fegyelmezésére. A önismeretre. Az imádság szárnyaira. Lelketek gyakori megtisztulására. A kötelességek megismerésére. A jogok megbe­csülésére. A tiszta, hamisítatlan eszmékre és táplálékaira. Oh, ha ezekben nem vagytok éberek, nem lesztek készégesek ... akkor a másik szárnyatok, az anyagból való ragad majd benneteket. Félre, veszélyes utakra. És vigasztalhatlan életsorsra. linf letört virágok hulltok a földre. Két szárnya volt mindig az emberiség­nek édes fiaim. Az anyag és szellem szár­nyai. A nemzeteket is e két szárny viszi hi­vatásuk betöltésére. A szellemi és anyagi törekvések szárnyai. A nemzetek ifjúságának, a magyar ifjúságnak is e két szárnya ... a szellemi és anyagi szárnyaknak egyensúlya, har­móniája dönti el a jövőt, mely után buzgó imádság eped százezerek ajakán. A szellem szárnyának irányításában elsőbbségében és az anyaginak okos, nyugodt mérsékletében van a mi nevelésünk arany középutja. E gyönyörű utón, e jövő élet felé, törekvésben és szár­nyalásban segítsen titeket szent Imre eszmé­nye, szelleme és követése. Akkor az Isten akaratát és a nemzet forró reménységét töl- titek be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom