Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-08-06 / 32. szám
XXII. évfolyam. Szatmáp, 1913. augusztus 6. 32. szám HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — 8 K — f, Negyedévre — 2 K — f. Félévre — 4 , — , j Egyes szám ára 16 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 6 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár Zászlóbontások. Két hónapja sincs, hófehér zászlót lengetett a szél és azok, akiknek lelke érzett és látott, azt vették észre, hogy a hófehér zászló megindult Szatinárról Máriapócsra és a zászló testőrsége csak egy maroknyi ifju- csapat, vagy 20 érettségit tett fiatalember. A mai kor tudákos szelleme kérdezhette, hogy lehet ezekre bízni egy zászlónak hótiszta szennytelen- ségét? . . . Mit féltetek hidegkeblü számitók. Ez nem volt politika, ez nem üzlet. Ez erkölcs. Az erkölcs világában pedig — tudjátok meg — egy szűzies pírban égő ifjú arcza katona-arc, mely ördögi és állati embereket fékez és riaszt és bénít és keresztiilszur és földreteper. Mert úgy van berendezve ez a világ, hogy a tiszta erkölcsnek minden politikával, üzlettel, karddal és izommal szemben abszolút, azaz föltétlenül érvényesülő, fölényes hatalma van. És ha a tiszta erkölcs ifjuemberek lelkében vett lakást, ott is abszolút hatalom lesz belőle. Nem kellett tehát félteni a zászló testőrségét, hogy izmai még gyöngék, csak az erkölcsük maradjon erős s egy ilyen maAz igazi barátság. Carthago és Syracusae közt véres háború dúlt. A szerencse Carthagónak kedvezett és Syracusa megdöbbent, mert hatalma nem versenyezhetett amazéval; de azért da- czolni akart és mindent elkövetett, hogy ne kényszerítsék szégyennel lelépni arról a pályáról, amelyen eddig büszke fővel szerep.elt. Élt Syracusában ekkor egy alacsony származású, nagy tehetségű, harczias, szellem- dus férfiú Dyonisius, akit bizalmukkal ajándékoztak meg és korlátlan kormányzónak kineveztek. Dyonisius elfoglalta helyét, de a kívánságnak, a belé helyezett bizalomnak meg- felelnipiem tudott, vagy talán nem iparkodott. Ő nem hogy ellent állt volna Carthago növekvő hatalmának, hanem kezet fogott vele. Ezzel Syrácusa büszkeségén szégyenfoltot ejtett, saját méltóságának fényét pedig behomályositotta, mert ellenfele lábaihoz vetette magát. Dyonisius nagyravágyó szelleme érezte, hogy hibázott, és lépését jóvá igyekezett tenni, ami azonban nem sikerült neki. Rém- eszközökhez folyamodott és rettentővé tette Felelős szerkesztő : VA RJAS E N ID R E. Laptulajdonos A SZATMÁR-EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. roknyi sereg akár a poklok ördögeit is megfutamítja. Szatmáron újra fölkelés volt. A tömeg feje felett magasan ismét hófehér zászlót lenget a szél, Nagyasszonyunk képe a kitűzött lobogón és minden hü szivet fel magasztaló hangon kiadva a jelszó: Érre! Utánam ! Bikszádra! De ime — a lobogó test őrsége megint más: felnőttek, komoly férfiak, számottevő emberek, az Urak és Iparosok-kongregációjának tagjai. Nagy állású állami lisztviselő, katonatiszt, orvos, mérnök, hivatalnok és a munka derekas kedvelői a Bikszádra induló zászló testőrsége. Mind Mária leventéi 120-an. Ünnepi szózatuk: Fel az erkölcsi szabadságharcra! Mily páratlan jelenség az ilyen a mai korban, amikor állítólagos nagy szellemek elakarják földelni az erkölcsiséget Isten és a lélek tagadásával, az embernek szabad akarattal ékesített méltóságáról való detronizálásával. S minő nagy szükség van ilyenre, hogy zászlót ragadjunk minél gyakrabban és a szent oromra töruralmát, hogy elfoglalt polczát megszilárdíthassa. S igy a nép bizalmával megajándékozott férfiú zsarnoka lesz ugyanazon népnek. Elvesztette a bizalmat, amelyet kiérdemelni nem tudott, s hatalma, gazdasága mellett is szegénynek érzi magát, nagyon szegénynek, mert nem volt egy áldott jó napja, nem egy nyugodalmas percze. Egy hű emberért, egy jó barátért mindent adott volna már; de barátot, hű embert találni nem volt képes, mert borzalom fogott el mindenkit, aki csak nevét is hallotta. Bizalma nem volt senki iránt; embert nem bocsátott maga elé, mig annak minden ruháját meg nem vizsgálták, mert mindenki kezében egy életére fent tőrt érzett villogni. Ezért a nyilvánosság elé nem jött; elzárkózva élt örökösen erős falak közt. Palotája legel- rejtettebb helyein tartózkodott mindig, hogy senki föl ne találja. Volt egy Damokles nevű udvari embere, aki e legszánandóbb helyzete mellett is a legboldogabb halandónak nevezte, aki egy alkalommal azt találta mondani, vajha ő csak 24 óráig lehetne Dyonisius helyzetében. A zsarnok megtette a tréfát, s megéreztette vele helyzetét. Megnyitotta fényes termei egyikét, a melyben egy különféle drága ételekkel, válogatott jó borokkal és csemegékkel gazdagon terített asztal várakozott reá. Az asztal mellett a bársony trón, a trón fölött egy véA kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hir detések stb. Etting-er János tanulmányi felügyelő czimére (Szatmár, Szeminárium) küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 korona----------------- Nyilttóp sora 40 filler. -----------------A l ap megjelenik minden szerdán jünk, amelyen a századok királya, Jézus áll. Mert tudhat-e az ember nagyra vállalkozni, ha az igazság nem hatja át. Csak az igazságnak van elevenítő ereje, csak ennek átérzése szüli az állhatatos áldozatkészséget, csak az igazság képes az idők viharát, az elméletek folytonos hullámzását, a szenvedélvek ostromát kiállani. Igazságérzet nélkül nincs öntudat, erő, bátorság; zászlót tehát ne ragadjon az és nem ragad, aki alatt inog a talaj, mert igazságérzet és ebből táplálkozó öntudat nélkül küzdelemre vállalkozni már fél veszteség. De nekünk van egy igazságunk, amely megalázva annál magaszto- sabb, melynek lángja vérrel öntözve annál inkább lobog, mely üldöztet- ve annál inkább vonz. A krisztusi igazság kiállotta a császárok zord tekintetét, az álpróféták'fondorlatait; nem versenyezhet vele Mohammed kéje, a szenvedélyek XYI.-ik századbeli nagy lázadása, a modern pogányság hitfagyasztó áramlata: 19 száz éven keresztül a forró viz és tüzes vaspróba Ítéletét tartották vele szembe és a hit fényét nem hoínákonyra hegyesitett kard csüngött, amelyet egyetlen vékony lószőr tartott. Damoclest bevezették egyedül az ő kedvéért berendezett terembe, elfoglalta helyét a trónuson az asztal mellett. De mily nagy volt a rémülete, menynyire visszarettent, amidőn feje fölött megpillantotta a kardot! Vére meghűlt, borzalom szállta meg egész valóját. Egy szőrszálon látta függni — életét. Hiába volt előtte a gazdagon terített asztal, nem esett jól lakmároznia róla s könyörögve kérte urát, hogy mentse őt fel e helyzet alól, nem kívánja tovább is megtartani. Dyonisius teljesítette kérelmét és elmondta neki, hogy az ő helyzete semmivel sem külömb, tehát ő nem a halandók leg- boldogabbika. És éppen ezért keményedett meg benne a szív ; ezért halt ki belőle minden jobb érzés ; nem fényes termekben, nem terített asztal mellett érezte jól magát, hanem ha gyilkolhatott, ha vért látott folyni. 0 nem érezte a tiszta erény boldogító hatását; ő a halálban kereste azt. Két jó barát élt az ő idejében Syracusában, akik rendithetlen hűséggel voltak egymás iránt. — Keblök összeforrott, szivük együtt vert; együtt gondolkozott a kettő, együtt érzett, és együtt tett mindent. — Bár két külön személyt tett a Lapunk mai száma 8 oldal. TÁRCZA
