Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-07-30 / 31. szám

Szatmár, 1913. julius 30. „HETISZELME A mária-pócsi kiéidemült házfő­nök. Zubniczky Tivadar, a Szent Bazilrend tagja, életének 62 esztendejében papságának 30. évében Máriapóct on hosszas szenvedések és a szentségek áj tat is vétele után meghalt, temetése nagy részvéttel ment végbe. Megjutalmazott tanító. Az egyház- megyei Hatóság Lei ni János szakaszi (Szat­már vm.) rk. tan tót úgy a tanítás mint a szövetkezeti ii£?y terén kifejtett buzgó mun­kálkodásáért ötven (50) korona jutalomban részesítette. Igen örülünk, mikor a tanítót a tanítás sikeréreért külön is honorálják, de ki­váló elismerést érdemel az Egyházmegyei Hatóságot is, mikor bokros gondjai közt meg­látja szociális érzéssel azt a tanítót, a ki a szövetkezet terén önzetlenül dolgozik. A jövő nemzedék újjászületését a jó és helyes nevelés biztsoitja, a jelen nehéz idők anya­gi és erkölcsi mentsvárai pedig : a szövet­kezetnek. Uj könyvtár. A „csapi aut. kath. kört“ nagy kitüntetés érte. A Múzeumok és Könyv­tárak Országos Tanácsa a kath. körnek egy újabb 1000 kor. Népkönyvtárt ajándékozott, s igy a már meglevő könyvtár 2000 korona értékű lett. Ugyanez alkalommal az Országos Tanács Elnöksége a könyvtárt kezelő Szabó István róm. kath. kántorlanitót 150 korona jutalomban részesítette. A máramarosi főispán beiktatása. Nyegre Lászlót, Máramarosvármegye. uj fő­ispánját jul. 24 Máramarosszigeten iktatták be főispáni székébe. Az uj főispán nagy hatású székfoglalót mondott. A közigazgatás reformja — mondotta többek között — másfél év múlva megvalósul. Járási tanácsokat fognak felállítani. A közigazgatási bizottság hatáskö­rét kiegészítik. Ezt követi a községek auto­nómiájának reformja. A községek élén kine­vezett, de közjogi állásában megerősített, jól fizetett jegyző lesz. Azután Máramarosvár­megye specziális viszonyairól beszélt az uj főispán, kijelentve, hogy az árvizsujtotta fal­vak érdekében mindent meg fog tenni a kormánynál. Segély az árvízkárosultaknak. A belügyminiszter a vármegyei árvízkárosultak­nak rögtöni segélyként 5000 koronát enge­délyezett. Ugyancsak a budapesti „Jósziv“ egyesület ezen czélra szintén 5000 koronát adományozott. Az uj püspökség székhelye Debre­czen lesz. Fentartásal közöljük a következő hirt. Az uj hajdudorogi püspökség székhelye körül az ujabbi időben nagy harczok voltak. Nyíregyháza, Nagykároly, Debreczen, Hajdu- dorog versengtek érette. Egyes híresztelések szerint a kormány úgy akarta a kényes kér­dést megoldani, hogy az uj püspökség szék­helyévé ideiglenesen Budapestet tette volna. Ezekkel a hírekkel szemben Debreczenben az a hir terjedt el, hogy az uj püspök­ség székhelye mégis csak Debreczen lesz. Miklóssy István, az újonnan kinevezett haj­dudorogi püspök Debreczenben több évre bérbevette a gör. kath. hitközség bérházát és abban a saját czéljaira ötszobás lakást rendezett be, hogy állandó tartózkodásra Debreczenbe költöztessék. Fényes esküvő volt e hó 22-ikén Be­regszászban, amikor is Erdőhegyi Ferencz szolyvai szolgabiró vezette oltárhoz Pálóczi Horváth Sárikát. Az esküvő iránt az egész város közönzége nagy érdeklődéssel visel­tetett. Bereg. — Főispánváltozás. Jól értesült helyről halljuk, hogy Patay András főispán megválik állásától és nyugalomba vonul. (Czáfolják a szerk.) Részleges tisztujitás. Be­regszász város helyettes polgármesterévé dr. Linner Jenő, adóügyi tanácsossá Balogh Gyula és árvaszéki elnökké Baksay István választattak meg. — Megbüntetett zugtani- tók. A munkácsi rendőrkapitány a múlt na pókban maga elé idéztette az összes izr. zug- tanitókat (bochereket) és a zugiskolák bér­helyiségeinek tulajdonosait és valamennyit 100—100 K birságai sújtotta. De ezzel még nem elégszik meg; kikutatja a zugiskolába járt gyermekek szüleit is és azok ellen is megindítja a büntető eljárást. — Kegyetlen hanyagság. Vozok László őrhegyaljai 45—50 év körüli ember aratómunkásnak ment a du­nántúli kisvelenczei bérgazdaságha. Beteg lett. Munkakönyvébe beleírták, hogy köteles­ségének eleget tett, rendben távozott, azután 15 én vasútra telték. Munkácsra 17 én délben érkezett meg haldokolva. Beszállították a köz­kórházba, 5 óráig haldoklóit s akkor meghalt. A bonczoláskor megállapították, hogy lépfe- nében halt meg, egész alteste tele volt fe­kélyekkel, s ezek már jól fejlett légykuka- czokkal. Munkácson meg lesz a tanítóképző. Dr. Jankovich v. k. miniszter köszönettel vette tudomásul a tanítóképző ügyében tett ajánlatot s leiratban értesítette a várost arról, hogy elvben hozzájárul egy tanítóképzőnek Munkácson leendő felállításához. Kijelenti továbbá, hogy megkísérli az építéshez szük­séges összegnek az 1914 iki költségvetésbe való beillesztését is, de ennek az az előfelté­tele, hogy a város és az adomány tevő Ne- deczey János a 300000 koronát már most gyümölcsözőleg helyezzék el, s erről őt ha­ladéktalanul értesítsék. Ezt a feltételt igen könnyű teljesíteni, mert a város addig, a inig a pénzügyi művelet lebonyolítható lesz, egy­szerűen költségvetésileg fogja a kamatokat biztosítani. Járvány fenyegeti az elöntött Szat- mármegyét. Szatmármegye szatmári járásá­ban 17 olyan község van, melynek termő­földjén és mélyebb fekvésű belterületén még mindig van az áradásból ottmaradt viz és iszap. Az ár ezekre a helyekre igen sok ter­ményt és állati hullát hordozott össze, melyek a bekövetkett meleg napok alatt bomlásnak indultak. Most orrfacsaró bűz tölti be a köz­ségek határát, úgy, hogy valamilyen járvány kitörése alig lesz elkerülhető. A veszedelmet ugyssólván nem is lehet megelőzni, mert a viz levezetését lehetetlenné teszi az, hogy a levezető árkok még most is tele vannak, egyébként pedig a viz által borított terület természetszerűleg a legmélyebb fekvésüek a járásban. Most aratás idején pedig nincsen anny közmunkaerő, a melynek segítségével a terület vizmentesiteni lehetne. A folyam­mérnöki hivatal vezetőjétől szerzett értesülé­sünk szerint a bajokat azonnal orvosolni nem is lehet. A kormány küldöttjei, a kik tiz nap előtt az árvíz által sújtott községekben jártak, megígérték, hogy a fenyegető jár­ványveszedelemről jelentést tesznek a kor mánynak, de a levezetésre nézve mindeddig semmiféle intézkedés nem történt. Tarka-képek. Az árvízből. Alig van olyan szomorú valami aminek humoros oldal it ne lehetne találni. Az (árvíz Szinérváralján is elég szo­morú hatást tett, azért hagyott maga után az iszap mellett egy kis humort is. íme az árvíz legrosszabb viccei: — Trézsi te láttál már árvizet ? — Hát már hogyne láttam volna, még ettem is. — Te, hiszen az nem ennivaló, mert az viz No, hát akkor ittam is. — Záli, ugorj ki rögtön az ablakon mert az árvíz ledönti a házat? — És ? Hát az enyém a ház ? — Heci, pakkolj gyorsan ki a házból mert jön az árvíz. — Ne bocsássátok ide 1 — De már itt van. — Tegyék a vizet hordóba. Én nem megyek ki. Két tisztviselő bennszorult a lakásban. — Jó reggelt! Jól nézünk ki, szólt e- gyik az ablakból kikönyökölve a másikhoz ki hasolóan cselekedett. — No, hát még ki se nézzünk ? 1 Buzdítás. A költői véna határozott megnyil­vánulása érezhető a „Buzditás“-ban. De rímei sok he­lyen rimtelenek és gondolatai, még most forrásban vannak. Csak tovább. — Nagydobos. Az ügyben eljárok. Sikerrel-e, bizony e pillanatban, mikor leve­lét átolvastam nem tudom. A tanítóságnak nem kell bocsánatot kérni azért, ha hozzám levélben fordul valami ügyben. Ezt már sokan tudják Turterebesiek. Köszönöm a gyöngéd figyel­met. Üdvözlet. — Marmaros. Amig birom. — Növi, Azt hiszem, még elérkezik ez a száma tengerpartra. És ott találja a — gyógyultakat, kipihen eket. — Pápa. Köszönöm az őszinte megnyilaikozást. Az é. ni. üd­vözlöm ismeretlent is. — Több helyre. Az eljegy­zési hírekkel igen csinnyán kell bánni a szerkesztő­ségeknek. Akárki is küldhet levelező-lapot eljegyzési hírrel és beugrat ártatlan lelkeket a kellemetlenségek és erkölcsi károk egész sorozatába. De különben is a hírlapírók újabb határozata szerint az eljegyzési hí­rek közlése megszűnt kötelesség lenni, jogos minden egyes esetben. — Gyertyánliget. Még erre sem szólalsz meg? Felétek most csak a madár jár. —Bu­dapest. S. Felsőbányán túl a Bódi tónál leszek egy napon át és később Szerednyén. E két helyen káp- lánkodom. — Többeknek. Beküldött kéziratokat vissza nem adunk. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. polgári-, papi- és egyenruha-üzlete Szatmár Deáktér. Városház-épület. Több egyenruházati intézet szerződött szállítója. Tfl| Készít mindennemű polgári öltönyöket, papi reverendá­kat; mindennemű öltöny készítésnél a fősulyt az elegáns sza­bás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi színe és tartósságáért. Állandó nagy raktár honi és angol gyártmányú szövetekben. Elsőrangú egyenruházati és hadi felszerelési intézet. Üzletem nagy forgalma által áruimat olcsóbb ár mellett szállíthatom, mint bármely más czég. Átalakítások gyorsan és olcsón eszközöltetnek. Kérem ennélfogva engem becses megrendeléseivel megtisztelni; biztosítom, hogy a legcsekélyebb megrendelésnél is a legnagyobb megelégedésére fog szolgálni. IN ÖLIK JÓZSEF, 8 szabómester. Szerkesztői Üzenetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom