Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-07-09 / 28. szám
Szatmár 1913. julius 9 HETI SZEMLE 5 Betörés a templomba. Pálócról Írják A r. kath. templomban elhelyezett „Jézus szive“ perselyt ismeretlen tettesek feltörték s a benne volt 70—80 K pénzt elvitték. A csendőrség megindította a nyomozást s any- nyit már megállapított, hogy a betörést a helyi viszonyokkal ismerős egyének követhették el. Fegyelmi a nagybányai rendőrkapitány ellen. Szatmármegye főispánja Sma- regla János nagybányai rendőrfőkapitány ellen hivatali mulasztás miatt a fegyelmi eleijárást elrendelte. Nagy tűz Nagyszőllősön. Nagy tűzvész pusztított kedden Nagyszőllősön. A város közepén, a piacz-téren egy hatalmas faraktár az éjféli órákban tüzet fogott. Villámgyorsan kivonult a tűzoltóság, de egyszerű felszerelésé vei teljesen tehetetlennek bizonyult a fékevesztett elemmel szemben. Csakhamar tüzet fogtak a teleppel párhuzamos Temető utcza házai is. Három ház gyulladt ki egyszerre és rövid idő múlva a fél utcza lángokban állt. A Temető- utczában leégett egy bőrgyár is. A szatmári tűzoltóság különvonaton sietett a vész színhelyére. A tűzoltók megfeszített munkával dolgoztak, de minden fáradozásuk ellenére rommá égett volna Nagyszőlős, ha időközben meg nem ered az eső és a zuhogó zápor meg nem gátolja a tűz terjedését. így is leégett a hatalmas faraktár, a bőrgyár és a fél Temető-utcza. A kár hozzávetőleges számítás szerint több százezer koronára rug, a mi csak részben térül meg biztosítás révén. Uj politikai lap. A „Bereg“ vasárnapi számával politikai lappá alakult át. Szerkesztői: Dr. Kertész Ede és dr. Janka Sándor lettek. Motorcséplő vétel előtt tessék megnézni a Cormick-féle motorlocomobilt Poszvék Nándor gazdasági gép raktárában Szatraáron, Attila-utcza 7. szám. Nyolozsoros búza. A sok rossz hír között egy jó is, a mely csodálatos változást idézhet elő gazdasági viszonyainkban. Egy újfajta búzatermelési módról van szó, amely az eddig négysoros kalászt nyolczso- rossá teszi, vagyis megkétszerezi a termést. A dolog előzményei a következők : Demsinski orosz generális Mandzsúriában látta, hogy a kínaiak egészen másképen termelik a búzát, mint az európaiak. A vetés után 3—4-szer feltöltik 3 cm. magasságban a buzapalántákat, Ennek eredménye, hogy a szára oldalhajtásokat ereszt. Egyetlen vetőmagból hatvan szár és ugyanannyi kalász fejlődik. A maximális eredmény 2277 szem egy mag után. A torontáli földben az uj módszer alkalmazása révén az eddigi négysoros kalászok átalakultak nyolczsorosokká, ami egyértelmű a.hoza- dék megduplázásával. Birtokunkban vannak : az uj növény szárai, a kalászok, a kicsépelt mag és konstatálnunk kell, hogy a próbatermés fényesen sikerült. A torontáli svábok csodájára jártak az uj huzafajnak, amelyet a plébános népszövetségi búzának és a művelési módot mandzsuriai művelésnek nevez. Nálunk e termelési módot Bojdiss Miklós, karácsonfalvai plébános honosította meg, aki e gondolattal híven követi isteni Mesterét a csodálatos kenyérszaporitásban is. Most folynak a kísérletek és ha e rendszer tényleg beválik, Bojdiss plébános nevét áldani fogja az utókor, mert szegény hazánkat újból tej- jel-mézzel folyó Kánaánná tette. „Baranya“ permetező a legtartósabb Kapható Poszvék Nándor gazdasági szakirodájában Szatmár, Attila utca. Harmadik osztály a gyorsvonatokon. Az államvasutak vezetősége kísérleteket tett a harmadosztályok rendszeresítésére a gyorsvonatokon. Minthogy a rendszer bevált, ezért most a kereskedelemügyi miniszter elhatározta, hogy a harmadosztályokat az összes gyorvonatokon rendszeresíti. A máramarosi pénzügyigazgató. A a hivatalos lap közölte, hogy a király Szép Lajos máramarosszigeti pénzügyigazgató-helyettest ugyanide pénzügyigazgatóvá nevezte ki. Államsegély a vármegyének. A m. kir. belügyminiszter állami dotáció czimen a vármegye részére a f. évre: tiszti fizetésekre 40131 K, családi pótlékra 20675 K át utalt ki. A Kraszna és az Ér szabályozása. Pár év előtt nagy veszedelemmel fenyegette a Kraszna vize a vidéket, ahol elfolyt. Annak idején a bihari és a szatmári alispánok között komolyhangu hivatalos szóváltás is volt, mert egy áradás alkalmával átvágták a Kraszna medrét, amiből kellemetlensége keletkezett az Ér melléki lakosoknak, mert a kiszabadult ár mind az ő földeikre ment. A sok tárgyalásnak végre is meg lett a kellő eredménye. A két vármegye abban állapodott, meg, hogy a Kraszna vizét bekapcsolják az Érbe. A terveket már le is küldte a föld- mivelésügyi miniszter, még pedig jóváhagyva. A munkálatok vezetésével Jeney miniszteri osztálytanácsost bízta meg a miniszter. A falusi tej szövetkezetek száma 1912 ben 561 volt 55.115 taggal. A tagok által beszállított tejmennyisége kerek 74 millió litert tett ki az 1911. évi 72 millió literrel szemben. Vaj készült 1912-ben 2,149.940 kilogramm, mig 1911-ben a tejszövetkezetek összes vajtermelése 2,060.538 kilogrammot tett ki. A tejszövetkezetek összes bevétele 1912 ben 10 millió korona. Az első dalegylet Ugocsában. A nagyszőllősi iparosság a múlt vasárnap Tar Zoltán vármegyei főlevéltárnok elnökletével megalakította a Nagyszőllősi Iparos Dalegyesületet. A dalárda kebelében egy külön művelődési kört is alakítottak, melynek feladata a céltudatos önképzés lesz. Kéthetenkint fognak gyűléseket tartani, melyeknek műsorát felolvasások, szavalások, és zeneszámok fogják képezni. Beregszász fejlődése. Beregszász vá rosában az 1903. év január hó 1-től 1912. év deczember hó 31-ig a következő nagyobbmérvü építkezések és a város fejlesztése szempontjából való befektetések eszközöltettek, u. m.: 1. Utczai szekérutak kövezése és folyókák készítése 179.301 K. 2. Vérke folyó kőpartfalának készítése 14.569 K. 3. Vérke hídon aszfalt gyalogjáró készítése 1.716 K. 4. Vörösmarty- utczai betonhid készítése 9.723 K. 5 Utczai aszfaltjárdák készítése 330.245 K. 6. Pénzügyigazgatósági épület kibővítése 48.423 K. 7. Dohányáruraktár építése 66 894 K. 8. Jókay- utcza szabályozása 3.985 K. 9. Vágóhíd átalakítása 3.200 K. 10. Andrássy-utcza nyitása és a kocsiút aszfaltozása 138.701 K. 11. Törvény- széki palota részére vásárolt telkek ára 129,241 K. 12. Városi fogház építése 14.660 K. 13. Villanyvilágitási berendezés költségei 400.000 K. 14. Kórház melletti betonhid építési költségei 18.185 K. 15. Csatornázási előmunk. és kataszteri felm eddigi költségei 51,999 K. Összesen 1,410.842 K. A 2„ 4., 8. 9. tételek alatti kiadások nagy része, vagyis 30..437 K, a Csere erdő eladási árából fizettetvén, marad 1,380.405 K. A 6.,7., 10., 11., 12. és 13 tételek alatti kiadásoknak szintén nagy része, azaz 774.069 K annuitásos kölcsönből fizettetett és az igy megmaradt 606.336 K, vagyis több mint fél millió korona a városi házi pénztárból fedeztetett. Házvezetőnői állást keres plébániára középkorú intelligens özvegyasszony, aki a háztartás minden ágában kellő jártassággal bir. Igényei szerények, inkább jó bánásmódra reflektál. — özv. R. Ungvár Honvéd u. 14 sz. Kocsitulajdonosok figyelmébe! Benyó Andor kocsigyártó Szatmár*, Bányai-nt Ajánlja magát mindennemű uj és újabb divatu ■ kocsik készítésére. ■ Készít ruganyos kocsikat, homokfutót, szánkót és gazdasági eszközöket a legjobb kivitelben. Raktár uj és javított kocsikból. Javítások gyorsan és pontosan eszközöltetnek. Tekintettel a rossx viszonyokra, vevőimet kedvező fizetési feltételekben részesítem. ISKOLA Pályázati hirdetések egyszeri közlésének dija B K PÁLYÁZAT. Ungmegye pálóczi róm. kaíh. fiúiskolához másodtanitónak pályázhat okleveles nőtlen férfi, esetleg női tanerő. Az állás folyó év szeptember 1-éig elfoglalandó. Fizetése államsegélylyel 1200 korona, egy szobás lakás. Köteles az ismétlőket is tanítani. Orgonálásban jártasok előnyben részesülnek. Keresztlevél, oklevél, orvosi és működési bizonyítványokkal felszerelt, gróf Hadik- Barkóczy Endre kegyur őnagymél- tóságához intézett folyamodványok Müller István iskolaszéki elnökhöz Pálóczra küldendők. A patronázs-ügy és a tanító. Irta : SZOLOMAJER JÓZSEF. A tanitó mikor igy pszihologiai alapra helyezkedve végzi nevelő munkáját, bármily ideális lelkesültséggel és szeretettel szolgálja azt, teljes sikert úgy ér el működésével, ha az iskolai neveléssel vonatkozásba hozza a családi nevelést. A szülői értekezletek hordereje el nem vitatható. A közoktatásügyi minisztérium által a közel múltban kezdeményezett azon akcziót, hogy szülői értekezleteken a helyes nevelési irány és módok feltárásával az otthon nevelőit a mi czéljaink és eszméink szolgálatába állítsuk, különösen pártolnunk kell. Ehhez a téli esték különös alkalmul szolgálnak. A család, ez a kisebbkörü milliő, mely növendékeinket az iskolai időn kívül úgyszólván állandóan környezi, az ifjú, a zsenge gyermeki lélek fejlődésére messzekiható, sőt mondhatni egész életére irányitólag ható befolyással van. Ezért ne hagyjuk magára a családi nevelést, hanem a szülők neveléstani oktatásával igyekezzünk azt azon szférába vonni, mely a mi nevelésünknek tengere, felfogásunk és érzelmeink éltető forrása : a kér. religió szülte erkölcstan. Hiába való a mi példánk, szeretetünk, - egyáltalán patronázs tevékenységünk, a helytelen irányban haladó családi nevelés úgy fog hátúi, mint harmatos virágnak az út pora. Az iskola ugyan fakaszthatja, termelheti s nevelheti a patronázs tevékenység áldásos érzelmeit, ha az otthon forrázza, letarolja azokat. Ha az otthonban lenézik a szegényt s a koldus, a nyomorék, a bűn utján tévelygő irgalmas szivek helyett lesújtó gorombaságban részesül, úgy nem kell haboznunk annak kijelentésén, hogy ilyen milliő- ben kevés örömünk lesz s a patronázs érzelem fakasztotta virágjaink, a jövő reménysége aligha lesz képes betölteni azt a hivatást, melyet számára az iskolai nevelés kijelölt. A tanitó tevékenysége nem szűnhet meg, ha növendéke után bezárulnak az iskola aj- tai. Kísérője kell, hogy maradjon az ifjúkor napjaiban is. Ifjúsági egyesületek szervezésével tömöríti; oktatója, útmutatója marad, hogy az iskolában nyert benső érték ereje, a külső zománcz disze maradjon gondolkodása, érzelmei és ezeket kifejtő cselekvésének. Szomorú statisztika mututja, hogy az ifjúság eldurvulásának, bűnös útra való térésének legjobban kedvez a serdülőkor. Az alkohol és nikotin fogyasztás termő talaja a kamasz-kor. — Félrevonult helyek, akár a nyilvános korcsmázás mig idegeinek rugé- konyságát veszélyeztetik, lelkének, szellemének zománczát megrepesztik s jellembeli szilárdságát, akaraterejét megingatják, ha csak meg nem semmisitik. — A csábitó alkalom ezernyi változatban ingerli a jó elhagyására,