Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-06-18 / 25. szám
„HETI SZEMLE Szatmir, 1913. junius 18. 4 Jegyzetek. A vizsgálatok. Érdekes terméke a napisajtónak a szezonhir. Olyan biztosan beköszönt, mint a halál, mikor eljön az ideje. Tavasszal a „csónakázás halottja“, nyáron a „vizbefult fürdőző“, télen a „megfagyott ember“, ősszel a „murczi áldozata“, júliusban a „szerencsétlenül járt turista“ s a „fiumei cápa“, meg azután egy-egy öngyilkos diák, aki természetesen a tanári szigorúság és az érettségi vizsga, az elavult, ósdi, emberkinozó, neuraszthéniát termelő érettségi vizsga áldozata. Ilyenkor aztán nagyképüsködő doktorbácsik, meg pelyhedző állu, az elemi iskola szerencsés elvégzése után magukat a tudomány keresésében túlságosan meg nem erőitett ifjú újságírók olyan okos s egyben megdöbbentő véleményeket adnak le az érettségi vizsgálat eltörlésének szükségességéről, hogy az egész ország visszhangzik a szavuktól. Különösen a diákurak és aggódó kedves szüleik berkeiből. Távol áll tőlem a vizsgálatok értékének túlbecsülése. Minden okos ember tudja, hogy a vizsga, ha némiképen nyújt is képet a diák készültségéről s a tanár végzett munkájának értékéről, az ítélet kimondásánál döntő szerepet nem játszhatók. Nem egyszer megtörténik, hogy egy kiváló diák úgy áll ott a vizsgán, mint a sóbálvány s haszontalan, léha, de élelmes ficzkó egy kis szerencsével úgy felel, mint egy táltos. Szóval a vizsgán nagyon sok függ a szerencsétől, az egyéni, sokszor aznapi dispoziciótól, no meg a tudástól is. Hanem azért, ha rajtam állna, én nem törölném el a vizsgákat. Nem pedig két okból. Először azért, mert amig a világ áll, mindig sarkalója lesz a tanár és tanító nem egyszer szunnyadó lelkiismeretének s a tanuló szorgalmának, ambíciójának az a tudat, hogy eljön az idő, mikor ünnepélyes alakban, esetleg a nyilvánosság előtt s egy életre kiható fontossággal számot kell adniok arról, hogy mit és hogyan dolgoztak. Másodszor azért, mert azt tartom, hogy azt a fiatalembert nem árt idejében ránevelni arra a tudatra, hogy az életben vannak komoly helyzetek, melyek döntők az ember sorsára mikor perczektől nagy eredmények függnek, mikor elválik, hogy ki a legény a gáton. Hogy egyik-másik diák összeroppan a nagy légköri nyomás alatt? Ez semmit sem bizonyít. Legfeljebb annyit, hogy az illető fiatal ur nem való azon nagy problémák elé, azon nagy feladatok közé, melyek az életben mindenkire várnak. S az ilyen álljon fél re az útból. Hadd érvényesüljön e téren is az emberiség, a köz érdekében a természetes kiválogatódás elve. Mert, kérdem tisztelettel, az olyan ember, aki egy vizsgálat előtt anyámasszony katonájának bizonyul, mit fog csinálni, majd ha ágyuk elé állítják ? * Lukács László tekintélye. Hogy még a politikával nem igen foglalkozó diákemberek: is mennyire nem hízelgő véleménnyel vannak a gyászos enlékü panamaminiszterelnökről, azt találóan jellemzi az a jóizü eset amely most történt az egyik szatmári tanintézet évzáró vizsgáján. A tekintélyről volt szó. A növendék a jólkészültség nyugalmával állapítja meg, hogy van hivatalos és van egyéni tekintély. A hivatalos tekintélyt az állás adja meg, függetlenül az azt viselő egyéntől. Az egyéni tekintélynek a személyes tulajdonságok adnak súlyt. Ha egy személyben egyesül a hivatalos és az egyéni tekintély, akkor annak igen nagy súlya van s irányító befolyást gyakorol a közvéleményre. Ilyen kettős tekintélye volt pl. id. gróf Andrási Gyulának. Néha az egyéni kiválóság hivatal, állás nélkül is elsőrendű tekintélyt biztosit. így pl. Deák Ferencz se miniszter, se gróf nem volt, mégis vetekedett a tekintélye a királyéval. Máskor viszont megesik az, hogy a hivatalos tekintélyhez semmi sem járul, semmi egyéni tekintély. Például Lukács Lászlónak mint miniszterelnöknek óriási hivatalos tesintélye volt, de egyéni tekintélye nincs semmi. — Az elnök ijedten szakította félbe a politizáló növendék feleletét, a tanár pedig siet kijelenteni, hogy ő ezt magyarázatában nem mondotta. De azért fölösleges megjegyezni, hogy a Lukács tekintélyét illetőleg az elnök is, a tanár is egy véleményen vannak a felelővel. Fehér liliom csak a földből hajtott ki. Az ember-lelkek közt ez a karcsú, szépszirmu, esodás illatú virág mintha kiveszett volna. Az evangélium harmata kellett, hogy a hótiszta virág újra ég felé nyissa kelyhét. A fehér liliomok egyik szentjére szükséges most újból emlékeznünk. Mert megint kiveszőben van az emberlelkek között. — Emlékezzünk hát! A Mediciek ragyogó városában, Firenzében egy régi bazilika áll, a La Santissima Annunciata. A bejárattól balra a Boldog- ságos egy oltára van. Ettől kapta nevét a templom is. Fenn Era Bartolomeónak egy nyolcadfélszázados képe csüng: az angyali üdvözlet. Ez előtt szokott volt hajdan térdepelni az udvari pompák és vigalmak elöl idemenekülő Gonzagai Alajos, Ferdinánd császári hercegnek, Castiglione dello Stioiere marquis-jának fia. Ide siet egy napon alig kilencz éves korában is, miután előbb Loarte Gáspár könyvéből a rózsafüzér titkairól olvasott. Szivében magasra csapnak a szent buzgalom lángjai s liliomfehér lelkét örökre fölajánlja az egek Királyasszonyának. Mindössze 23 évet élt, de áz ártatlanságnak oly csodálatos példaképe, hogy halála után a mennyei boldogságnak hihetetlen magas fokát érdemli ki. Pazz. Szt. Magdolna elragadtatásában látja e nagy kitüntetést és csak ennyit mond: — Nem hittem, hogy ember ily nagy dicsőséget érhessen el. A folytonos önsanyargatás, a Boldog- ságos és az Oltáriszentség voltak ártatlansága megőrzésének titkai. Ezek az eszközök ma is megvannak. A liliomok hónapjának nagy szentje megmutatta, hogy mire vezet, ha az ö példája szerint él az ifjúság, amelynek leikéért oly elkeseredett küzdelem folyik napjainkban. Az élvezetvágy helyett az önmegtagadás, léha kalandok helyett a Mária- tisztelet és frivol mulatságok helyett az Oltáriszentség ! íme, mi katholikusok egy szent Alajost tudunk példaképül állítani, aki ezek szerint rendezte be életét. És a Galilei-kör vájjon mit nyújt ? Húsz éves aggastyánokat, akik egy pisztolylövéssel vetnek véget életüknek, amely már nem képes örömet nyújtani kiégett szivüknek. Halálának háromszázados évfordulóján 1891-ben Rómába seregleü a magyar ifjúság egy tekintélyes zarándoklata, hogy égi pártfogója közbenjárásáért esedezzenek. Emlékezzünk meg jun. 21-én mi is róla és kérjük segítségét a magyar ifjúságra. — Ha valamikor, úgy most van rá legnagyobb szükség. A ferenezrendi szerzetesek Szatmárra települése hamarosan valóra válik. A minisztérium hozzájárulása már megtörtént s a franciskánus rend kormánya azon van, hogy szerzetesei, mihelyt a fitanitóképző átköltözik a régi gimnázium épületébe, azonnal, lehetőleg még julius hó folyamán elfoglalják a nekik felajánlott házat és átvegyék a képezdei templom gondozását. A mária-pócsi zarándoklat. A helyb. kir. kath. főgimnázium érettségizett ifjai nemes elhatározásuk következtében — mint már többször hirt adtunk erről —- Szent Alajos napján, jun. 21-én d. u. 2 órakor indulnak a Kálváriatemplomból Ratkovszki Pál t. kanonok, főgímn. főigazgató vezetésével az állomásra. Mária Pócson reggel *8 órakor ünnepélyes szentmisét mond Ratkovszki Pál főigazgató és Gönczy Antal gör. kath. esperes, a szentmise alatt prédikál Varjas Endre főgimn. tanár; a közös szentáldozás a szentmise alatt lesz. Az ifjak zarándoklatukról jun. 22-én, vasárnap délután érkeznek vissza városunkba. f Komka Gyula. Lapzártakor vettük a következő gyászjelentést: A beregi lat. szert. róm. kath. esperesi kerület papsága fájdalmas szívvel jelenti, hogy Komka Gyula sz. széki tanácsos, nyug. lelkész, aranymisés áldo- zár f. hó 17 én az üdvösségünkre rendelt szentségek ájtatos felvétele után, életének 78. évében visszaadta hallhatatlan lelkét Teremtőjének. Temetése f. hó 18-án d. u. 3 órakor lesz. Az engesztelő sz. mise áldozatot pedig 19 én reggeli 8 órakor fogják lelki üdvéért bemutatni Munkács, 1913. junius hó 17-én. Requiescat in pace. Zarándoklat Bikszádra. ÁzUrak és az Iparosok Mária-kongregációja julius 6-án rendezi első férfi zarándoklatát a bikszádi kegyelemhelyre. A kezdet nehézségein itt is győzni kell s azért kérjük városunk katholikus férfi közönségét, hogy e zarándoklaton — minden akadályt elhárítva — minél többen jelenjenek meg. Csatlakozzék csapatunkhoz minden kath. férfi, hogy célunkat — e zarándoklatok mindenkori sikerének biztosítását — megvalósíthassuk. Programmunk részletes ismertetését jövő számunkban közöljük. Uj fényképészeti és festészeti műterem megnyílt Deák-téren, a Pannónia udvarának földszintén. Kényelmes kocsi bejárat. Tisztelettel Scherling Antal. A ref. nőképző évzárója. Hétfőn magas nívójú, sikerült évzáró gyűlést tartott a ref. tar.itónőképző Tompa-önképzőköre. A változatos műsoru ünnepségen nagyszámú közönség élvezte Vass Erzsébet szónoki hévvel előadott beszédét, Málnássy Leona, Szász Anna és Gáspár Czella énekét, Hajdú Erzsébet és Hánka Erzsébet szavalatát, Barcsay Margit, Oláh Margit és Barna Lenke zeneszámait, valamint egy pompásan betanult kis színdarab előadását, amelynek ügyes szereplői Csiky Anna és Kon- csag Elza voltak. A szép ünnepség nagy sikere rávilágít arra a helyes nevelésre és vezetésre, amelyben a ref. tanitónőképző tanárkara dolgozik növendékeik erkölcsi, szellemi és társadalmi érzékeinek fejtesztésén. Szőlő Meptznél I Motorcséplő vétel előtt tessék megnézni a Cormick-féle motorlocomobilt Poszvék Nándor gazdasági gépraktárában Szatraáron, Áttila-utcza 7. szám. Zenevizsgálati hangverseny. Bendi- ner Nándor művészi értékeit impozánsan igazolta a szombat este a városi színházban megtartott zeneiskolai hangverseny, amely a szokásos vizsgálati nívót messze túlhaladta művészi kvalitásaival. Faragó lholyka, Damokos Andor játéka már maga művészi eseménynyé avatta a hangversenyt, amelynek legtöbb számát Bendiner Nándor tanítványai adták elő biztossággal, érzéssel, határozottan kiesillanó művészi tenden- cziával; bizonyítva mesterük kiváló tanítási metódusát. A növendékek közöl Unger J., Gara M., Dőry M., Kovács R., Lengyel I., Bársony K., Halász M., Kolb M., Sztojka B., Mandel I., Papp E. tűntek ki. Fenomenális hatást ért el a kis csodagenie Faragó Ibolyka Liszt „Magyar Fantázia“ ez. versenyművével; úgyszintén nagy technikát árult el bravúros játékával a szintén gyermek Bleyer Liliké. A műsoron szerepelt még a ref. nőképző kórusa Liszt 137. zsoltárával, valamint Damokos Andor dr. mesteri hegedű- játékával. A zsúfolt színház előkelő közönsége meleg ünneplésben részesitette Bendiner Nándor zeneisk. igazgatót. HÍREK
