Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-01-15 / 3. szám
4 U A providencziális államférfim Ezzel a széphangzása epitetonnal ruházzák fel Tisza Istvánt az 6 mamelukjai és megfizetett lapjai. Mert ő rendet teremtett; mert ő visszaállította a parlament munkaképességét és véget vetett a demagógia uralmának. Azt persze nem igen firtatják, hogy hogyan is végezte a geszti uraság a rendcsinálást. De mi firtatjuk. — Hát kezdte a rendcsinálást ez a Tisza Istvánban megtestesült providenczia — de rossz gusztusa volt! — azon, hogy kivételes eszközökkel t. i. harmincz gyanús eredetű millióval parlamenti többséget teremtett magának. Tovább menve rendezte a véderő- törvényt s az azzal kapcsolatos nemzeti követeléseknek régóta húzódó ügyét úgy, hogy felrúgta a házszabályt, a törvényt s helyébe a munkapárt nevű „machina irrationalis“-t tette. Eddig mindig baj volt a közjogi kérdésekkel. Tisza ezen a bajon is segített; törvénybe vétette, hogy amit eddig mint törvényes jogot követeltünk, ahhoz nincs jogunk. Az obstrukczióval, sőt az ellenzéki kritikával is alaposan elbánt a „nagy ember:“ előbb rendőrökkel kidobatta az ellenvéleményen levő képviselőket, azután szuronyokkal akadályozta meg, hogy a parlamentbe visszatérhessenek. Sőt a jövőre s annak minden eshetőségére is gondolt: háborús időben nem lesz Budapesten elég katonaság, hát megszervezte a parlamenti őrséget. És hogy ne mondhassák többé, hogy a képviselőház elnöke nyakig gázol a törvénysértésekben, megszavaztatott egy olyan házszabályt, amely valóságos pallosjoggal ruházza fel az elnököt. Ezután már nem Tesz számára törvény, tehát nem is szeghet törvényt. A magyar nemzeti felháborodást is kitörülte Tisza a lehetőségek sorából. Hogyan? Hát ezt is „kivételes intézkedésekkel.“ Most majd csak ki kell egyszerűen hirdetni az ostromállapotot, s akkor megszűnnek nemcsak az összes közszabadságok, hanem a magánosok élet- és vagyonbiztonsága is. Ilyen körülmények közt ki az ördögnek lesz kedve felháborodni? Csupán egy veszedelem fenyegette még a providen- ciális ember pártját. Az, hogy a választásokon esetleg elsöpri őket a vérig sértett nemzet. Nosza itt is rendet csinált, persze kivételes intézkedéssel. Szerkesztett egy olyan választójogi törvényjavaslatot, amilyet nem látott még Európa; de még Afrika sem. Gyalázatos munka ez a javaslat; talán Tisza maga is elpirult szégyenében (ámbátor ez nála nem szokott előfordulni), amikor megfogalmazta. De hát szégyen ide, szégyen oda, élni csak kell ! Most azután nyugodt lehet, mert most már nemcsak képviselő, de választó is csak az lehet, akit a kormány akar. — A gyáva és a rossz lelkiismeretű emberek tulajdonsága, hogy három-négy bezárt ajtó mögött sem érzik magukat biztonságban ; még székekkel, asztalokkal torlaszolják el belül az ajtót és spárgával kötik meg a kilincset. Tisza is igy lesz. Nem elég neki, hogy a felsorolt „kivételes intézkedések“ kel az ellenzéki polgárságot már lélekzetvételtől is elzárta. Még mindig fél. Hiába az engedelmes, törvényhatóságok csinálnak valami bajt! És államosítja a közigazgatást. — íme, ezért teszik meg Tiszát providencziális állam- férfiúnak. Nem tehetünk róla, de nekünk folyton a Bismark mondása van az eszünkben, hogy t. i. „Kivételes intézkedésekkel minden nagyfülii (Bismarck ugyan világosabban mondja) tud kormányozni.“ Győry Károly üveg és p övezel Ián üzletét Deák-tér 9. sz. alá, saját házába helyezte át. Telefon - szám 232. „HETI SZEMLE“ Városi közgyűlés. Szatmár város törvényhatósága a hétfői közgyűlésen megint annak mutatta magát, aminek már régóta ismerjük: a leltári mamelukok gyülekezetének. Amikor már az egész ország torkig van a Tisza-Lukács klikk garázdálkodásaival; amikor már nemcsak az ország független polgársága, hanem még a fásult lelkiismeretű munkapárt is forrongani kezd a Tisza zsarnoksága ellen : akkor a mi törvényhatóságunk jónak látja bizalmat szavazni a kormánynak. — Némi vigasztalásunkra szolgál, hogy az ellenzék bizalmatlansági indítványa 21 szavazatot kapott a tanács javaslatának 20 szavazatával szemben ; tehát csak 5 szóval maradt kisebbségben. Sőt hajlandók vagyunk azt hinni, hogy az ellenzéki indítvány többséget kapott volna, ha azt nem Tanódi Endre terjeszti be és nem olyan formában, mint ahogy beterjesztette. Tanódi Endrének — érthető okokból — nem nagy a népszerűsége még az ellenzéki városatyák körében sem. A kormánypárti „Szamos“ is azt mondja az ellenzéki indítvány főhibájának, hogy azt Tanódi Endre terjesztette be és Tanódi Márton támogatta. De hibás volt az indítvány szövegezése és indoklása is, mert fősulyt az uj adótörvény veszedelmeinek kiszinezésére fektette. Már pedig a keresztény polgárság nagy többsége minden lárma és vészkiálltás ellenére sem hajlandó elhinni az üzlet és a pénz zsidó urainak, hogy az uj adótörvény olyan rettenetesen gyilkos és olyan nagyon igazságtalan lenne. Sőt, mi egyenesen örvendünk annak, ha a Kelemen Samuéhoz hasonló „adóbevallások“ többé nem lesznek lehetségesek. — De azért mégsem vagyunk bizonyosak abban, hogy az adótörvénytől különválasztott bizalmatlansági indítvány győzött volna. Hiába, Szatmáion sok a függő elem, sok a nagyravágyó ember és királyi tanácsos még csak egy van. A közgyűlést Csaba Adorján főispán nyitotta meg a törvényhatóságot üdvözlő, békítő hangú beszéddel. A polgármester jelentése hosszasan foglalkozott a városi ügyforgalom rohamos növekedésével 1886. óta, aminek természetesen az lett a konklúziója, hogy a városi tisztikar személyzetét szaporítani kell. Ezzel is emelkedni fog a kormány biztos bizalmi szavazatának a száma. Ezután következett a Tanódi Endre indítványa, amely az adótörvények elhalasztása és azok módosításé mellett bizalmatlanságot javasolt a kormánynak. Ezzel szemben a tanács azt indítványozta, hogy a bizalmatlanság fölött térjenek napirendre, az adótörvényeket illetőleg pedig nyugodjanak bele a ismert föltételesen halasztó módosításába. Tanódi Endre, Kelemen Satnu és Tanódi Márton (kontra), Roóz Gyula, Vajay Károly, Frieder Adolf s a főispán (pro) felszólalása után a közgyűlés 26 szavazattal 21 ellen elfogadta a tanács javaslatát és elvetette Tanódi indítványát. A főispán felszólalása nagy feltűnést keltett, mert nemcsak quázi hivatalosan kijelentette, hogy az uj adótörvény a jelen évben életbeléptetve semmi esetre sem lesz, hanem főleg azért, mert az adótörvény mostani életbeléptetését egyenesen szívtelenségnek mondotta. Ezt bajosan köszöni meg Teleszky. A szatmári kereskedők memorandumát, amelyben Szatmár Németi székhellyel uj kereskedelmi és iparkamara létesítését kérik, helyesléssel fogadta a közgyűlés s elhatározta, hogy azt meleg ajánlással küldöttségileg terjeszti a miniszter elé. Az uj közkórháznak Vida Artur építész által készített és 1,700.000 koronára előirányzott költségvetését, amely összegben a telek ára is benfoglaltatik, szintén elfogadta a a közgyűlés. Ováry Sándor rendőrtizedest saját kérelmére nyugdíjazták. Végül Pozsony vm. átiratát oly módon intézte el a közgyűlés, hogy az átiratot visz- szaadta a tanácsnak a közigazgatás államosítása érdekében való javaslattétel végett. Szatmár, 1916. januárius 15. HÍREK P. Buttykay és Krüger. Két aranypróbás név. Súlyosak, értékeket jelentők. Szélsőséges határain állnak a magyar ka tholicismusnak. Egyik a kolostori élet önfeláldozásának oltárán égeti el magát a szent Assisii rendjében: a másik a világi élet forgatagában él. És Szent Ferencz rötcsuháju, tonsu- rás, kápás barátja, meg a boldog családi tűzhely melegénél feleségével, édes gyermekével kaczagó családapa, a pőréket vivő ügyvéd lélekben milyen egyformák ! Katho- likus szivek. Krisztusért dolgozó elmék. Az Egyházért égő tüzek. Szónok mind a kettő. Egyik az orgonák bugásával, fönséges hymnuszokal énekel; a másik lantján har- czi riadókat ver. Mindegyik jelszava a táboré : — Előre ! És mindegyiknél azt jelenti e lányos szó : — Fölfelé ! A „sursum cordáil-kat éneklik mindketten. Méltóságos fönséggel az egyik, lelkes lázakat gyújtva a másik. P. Buttykayt már ismeri Szatmár, Vert aranyakat szórt el a telkekbe tavaly, hangokat mondott, a melyek ecliója ma is cseng a szivekben, elmékben. Krüger Aladárt, a nagyváradi ügyvéd-poétát is ismeri — ha Szatmár még nem is — de az ország katholikussága. Mindkettő vezér. És ők ketten, a vezérek, eljönnek hozzánk is. Az oltáregyesület januárius 28-i estjén fogjuk hallani őket. — Savonarolát és Chateaubriand-1. ❖ Az Oltáregyesület jan. 28. i estjére már régen folynak az előkészületek. A két országos nevű szónokon, P. Buttkayn és dr. Krüger Aladáron kívül még egy kiváló énekmüvésznő, Eötvösné úrasszony, Damokos Andor dr. és Bendiner Nándor fognak szerepelni, valamint egy drámai hatású bibliai darabot adnak elő a helyi műkedvelők legkiválóbbjai. Hátralékos előfizetőinket fölkérjük hátralékaiknak még e hó folyamán való kiegyenlítésére annál is inkább, mert a tartozások múlt évben szokatlanul magasra emelkedtek és kiadóhivatal is csak úgy tud eleget lenni kötelezettségeinek, ha az előfizetők pontosan beküldik az előfizetési dijakat Személyi változások. Kuliffay Mihály vállaji ideiglenes adminisztrátor Szatmár-Né- metibe, Krasznay Zzigmond Vinnáról Szered- nyére, Lőrince István Szerednyéről Tibára, Bártfuy K-Urnán Tibáról Fesőbányára helyeztetett át segédlelkészi minőségben. A zárdái Mária kongregáczió új elnöke. Varjas Endre főgimn. hittanár egyéb elfoglaltságai miatt kénytelen volt megválni a zárdái női kongregáció vezetésétől. Helyét dr. Bukkay Kálmán szemináriumi viczerektor vállalta el. A püspöki konferenczia tudvalevőleg f. hó 21. és 22. napján lesz Budapesten. Megyéspüspökünk is részt fog venni a kon- ferenczián. Pestre utazásának napja azonban még nincs megállapítva. A szatmári „uttörés“. Múlt számunkban hirt adtunk arról az aknamunkáról, hogy mint tudják a szabadkőmivesek — jó-
