Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-04-30 / 18. szám

Szatmár, 1913. április 30. ­HETI SZELME vármegye elé került. A közgyűlés a határo­zatot feloldotta s a döntést az uj képviselő- testület elé utalta. Eljegyzések. Kómlosi Gyula dr. budapesti ügyvéd eljegyezte Szálkái Annát, Szálkái Sán­dor országgyűlési képviselő leányát, Mátészalkán. — lkáchi Péterffi Lajos miniszteri tanácsos és felesége homoród szentpáli Szentpály Ágnes le­ányát Ágnest eljegyezte dr. urai Uray Vilmos, a Csongrád vármegyei közkórház igazgató főor­vosa. Halálozások. Az elmúlt napokban elhuny­tak : Özvegy nemes Krammer Ferenczné sz. krucsoi és nádfői Krutsay Anna életének 74-ik évében Máramarosszigeten. — Özv. komjáthy Varga Györgyné szül. szigeti Asztalos Katalin életének 58-ik évében Nagykárolyban. — Adler Adolf dr. nagykárolyi ügyvéd, a nkárolyi füg­getlenségi párt elnöke két esztendeje elhunyt fia halála fölött való búskomorságában agyon­lőtte magát. A lelki megzavarodásban elkövetett végzetes tette a tekintélyes ügyvédnek mély megdöbbenést keltett, Analfabéta katonák vizsgája. A Munkácson állomásozó 11. honvédgyalogez­rednél az analfabéták írni olvasni tanítására szervezett tanfolyam vizsgáját az elmúlt hé­ten tartották meg Szentpétery Endre kir. tanfelügyelő jelenlétében. A január 3-tól a vizsga napjáig, heti 3 napon egy-egy óráig tartott tanítási idő alatt igen szép eredményt értek el. A 45 analfabéta közül 35 tanult meg folyékonyan irni és olvasni. Ez a szép eredmény mindenesetre az iskolavezetők buz­galmát dicséri. A jól vizsgázott honvédek bizonyítványt és jutalomkönyveket kaptak a közoktatásügyi tanácstól. Pályázati hirdetések egyszeri kSzlósónek dija 5 K Ingyen könyvtár a népnek. Negyvennégy esztendeje van meg az a törvényünk, mely kötelezővé tette az iskolá- bajárást s ez alatt egy uj Magyarország nőtt fel. Csak az eldugott tanyák, havasi lakok között élő gyermekek nem részesülnek isko­lázásban és csak a hülye nem tanulhat meg irni, olvasni. Aki pedig a betűt megtanul :a, az azt meg is szerette. Látjuk, hogy a ponyvára ki­rakott históriák milyen kapósak, meg hogy mennyi kalendárium kél el úgy karácsony táján. De nemcsak ez. Az olvasás kifejlesz­tette az Ízlést és ma már nem elégíti ki mindenféle könyveknek elolvasása. Bizony eljön az idő, midőn Petőfi az egész magyar népnek dalol, Jókai regényeit a kis nádfedelii házakban is olvassák! Nem kell az értelmes magyar embernek sokat magyarázni, hogy betű és betű között roppant nagy különbség van. A egyik betű gyilkol, a másik kiengesztel. Az egyik méreg, a másik orvosság. Nem mindegy az, hogy az ember mit olvas. Sőt igaza van annak a német bölcsnek, aki igy szól: Mondd meg, mit szeretsz olvasni és megmondom, mennyit érsz és ki vagy ? A magyar embernek a szép, erkölcsne- mesitő, a hazafias olvasmányok a kedvencei. Azért lett rövidesen oly népszerű a földmi­velésügyi miniszter népkönytára, amelyből a harmadik ezer felé tartunk már, vagyis annyi község, város, olvasó-, nép- és gazdakör ré­szesült már belőle, Ebben a könyvtárban megtaláljuk a ma­gyar nemzet legjobb Íróit; regényeket, elbe­széléseket, regéket, krónikákat és ott van az is, amiből a földmivelő ember az ismereteit szaporithatja: ott vannak a gazdasági szak­könyvek. Ma már minden földmivelő ember jól tudja, hogy azokkal az ismeretekkel, me­lyeket apjától tanult, a gazdaságban nem élhet meg, hogy ismereteit szaporítania kell. Télen át azért olvas néhány gazdasági könyvet s bizonyosan nem is bánja meg, ha elolvassa, mert minden egyes gazdasági könyv a falusi ember gondolkozásának megfelelő tanácsok­kal szolgál, melynek követésével a jövedelmét is fokozhatja. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium minden évben néhány száz ilyen könyvtárt oszt szét. Es pedig ingyen. Rendesen a köz­ségek képviselőtestületeinek : dja oda a i könyvtárt, de kaphatnak olyat a gazdakörök, hitelszövetkezetek, nép- és olvasókörök is. A könytárt ingyen adják, sőt még a szek­rényre is kap a község költséget. Csak azt köti ki a földmivelésügyi miniszter, hogy a könyvtár nyilvános legyen. Minden héten a könyvtáros adja ki és vegye be az elolvasott könyveket. És senkit se fosszanak meg a betű élvezésétől, aki tanulni, mivelődni akar. A községnek, ha ilyen népkönyvtárt óhajt szerezni, erre vonatkozó határozatot kell hoznia s ha ezt a vármegye jóváhagyja, akkor intéz folyamodást a miniszterhez. Bi­zony öröm megirni, hogy minden évben több a folyamodó, mint ahány könyvtárt ajándé­kozni lehet, de a kérvényekben sort tartanak, aki előbb folyamodott, az előbb kap egy ilyen tele szép könyvekkel való ingyen könyvtárt. Bizony nagy élhetetlenség lenne, ha mig mellettünk minden falu megszerezte volna a maga ingyenes könyvtárát, csak a magunk faluja mondaná: Ej, ráérünk arra még. Mert bizony-bizony nem érünk rá! Nagy müvelet- lenségről, nagy elmaradottságról, a közműve­lődés iránt való kevés érzésről tanúskodnék, ha — mikor tudomást vehetünk róla, hogy a szépnek, igaznak és jónak forrása hol buzog : akkor — még azon tépelődnénk, hogy majd holnap. Halad minden a világon. És mindennap halad. Aki csak egy napra is megáll, az el­marad. Hát még az, aki meg sem indul! Indítsák meg tehát tanítóink az olyan községeket, amelyek maguktól nem akarnak megindulni a? — ingyen könyvtár megszer­zése érdekében. útiköltségben is részesül. A saját költségükre jelentkező hallgatók ingyen szállást és mérsékelt áron étkezést is kapnak az intézetben. A tanfolya­mok bármelyikére való felvételért folyamodhatnak bármely jellegű iskolánál működő oki. tanítók és tanítónők. A felvétel iránti bélyegtelen kér­vények a vármegyei kir. tanfelügyelőnél nyújtan­dók be f. évi május hó 15 éig. Vizsgálatok a kir. kath. főgimná­ziumban. A VIII. osztályú tanulók osztály­vizsgálatai máj. 2-től 14 ig folynak le, az írás­beli érettségi vizsgálatok pedig máj. 16., 17. és 19-én lesznek. A vizsgálatokat megelőzően a a VIII. osztályú tanulók szentáldozásukat az első áldozókkal együtt áldozócsütörtökön vég­zik a szentmise alatt. Középiskolai tanulmá­nyaik befejeztével pedig a kath. tanulók ben­sőséges hálájukat megható módon fogják kife­jezni. Az érettségi vizsgálatok után ugyanis elzarándokolnak zászló alatt Mária-Pócsra Var­jas Endre főgimnáziumi hittanár vezetésével. Megható confessio lesz ez és katholikushoz illő szépséges belépés az életbe. Oktatókönyvecske az első szentáldozásra! Kérdésekben és feleletekben a penitencziatartds és az Oltári- szentség felvételére készít elő, valamint az első áldozás ünnepi szertartásait foglalja magában. Egyházmegyei jóváhagyással. Ára darabonként 20 fillér tömeges rendelésnél 15 fillér A legalkalmasab előkészítő könyvecske. Nélkülözhetetlen az első áldozók oktatásánál. Érettségi biztosok. A v. és közokta­tásügyi miniszter a nagykárolyi kath. főgim­náziumhoz dr. Károly Irén nagyváradi jog­akadémiai tanárt, a szatmárnémetii ref főgim­náziumhoz pedig érettségi biztosul dr. Ballagi Aladár budapesti tud. egyetemi ny. r. tanárt küldte ki. A munkácsi áll. főgimnáziumhoz érettségi biztosul dr. Finály Gábor budapesti VII. kér. Barcsay-utczai áll. főgimnáziumi tanár küldetett ki. Buzássy Ábel Sarajevóban. A szat­mári kir. kath. főgimn. érettségi elnökét, Bu­zássy Ábel pécsi főgimnáziumi igazgatót a vallás- és közoktatásügyi miniszter a saraje- vói főgimnásiumhoz küldötte ki, hogy ott a magyar tanfolyamot felülvizsgálja. Ez a ma­gyar tanfolyam nem tartozik a bosnyák fő­gimnázium rendes tanulmányi keretébe, ha­nem a Julián-Egyesület csupán mint magán tanfolyamot illesztette bele két tanár vezeté­sével. Egyelőre az idén csak az I. osztály nyílt meg, melynek tanulói a pécsi főgimná­ziumba mennek magánvizsgálatra. A kísér­let nagyon bevált, mert a jövő évi tanfo­lyamra már 25 en jelentkeztek. Különösen a mohamedán szülők nagy előszeretettel van­nak a magyar iskolák iránt, a kis muzulmá­nok pedig nagy kedvvel tanulják nyelvünket. Kedves jelenet, — Buzássy igazgató szerint — mikor azok a kis turbánosok keleti pát- hosszal és kissé torz kiejtéssel szavalják: „Hazádnak rendületlenül légy hive óh ma­gyar ! “ A serajevói iskolák látogatását elvé­gezvén, Buzássy igazgató Mostarba utazott, hogy az ottani Julián-iskolák munkáját is megvizsgálja. Mostarban a jövő évben pol­gári iskolát szándékozik létesíteni a Julián- Égyesület, ha elegendő számú tanuló jelent­kezik. Buzássy igazgató nagy megelégedéssel nyilatkozott a Julián-Egyesület iskoláiról s azok vezetőiről. Tanítók figyelmébe. A vall. és közokt. miniszter julius hó l-étől 22-éig terjedő időben több állami tanító s tanitónőképző intézetben továbbképző tanfolyamot rendez még pedig: a csurgói, kiskunfélegyházai, lévai és sárospa­taki állami tanítóképző, a tanítónők részére a sepsiszentgyörgyi és szabadkai állami tanitónő­képző intézetben. Mindegyik tanfolyamra 50—50 hallgató vétetik fel, akik közül 30—30 hallgató államköltségen kap az intézet internátusában szállást és étkezést s ezen felül 15—15 kor. Kapható a Pázmány-sajtóban, Szatmáron. Legördült a függöny, bezárultak a szín­ház kapui. Előttünk áll az elmúlt szezon tiszta és telj. s képe. Szeretnénk, ha ebből a képből ki lehetne olvasni akármi legkeve­sebb olyan mozzanatot vagy eseményt, me­lyért 'egalább valami kevés elismeréssel adózhatnánk a Heves Béla ez évi működé­sének. Nem akarnánk, hogy valaki objecti- vitásunkat és azon magasabb értékű szem­pontokat, melyeket mindig szem előtt tar­tottunk, kétségbe vonja talán azért, mert az elmúlt szezon folyamán egyetlen egyszer sem találtunk alkalmat arra, hogy elismerést zúdíthassunk a Heves Béla nyakába. Nagyon sajnáljuk, hogy most, amikor az egész sze­zon mérlege előttünk áll, sem vélekedhetünk máskép a Heves Béla működéséről, mint eddig. Ebből a mérlegből ugyanis a legjobb akarat sem olvashat ki egyebet, mint azt, hogy a szatmári színház a Heves Béla ke­zében megszűnt kultúrintézmény lenni. A társulat a lefolyt szezonban 188 előadást tartott. Ebből 126 operett-előadás volt és csak 62 előadás jutott a prózai mü­veknek. Vagyis több mint kétszer annyi operett-előadás volt, mint prózai mű. Egymagában ebből az egy adatból meg lehet állapítani, hogy Heves Bélában nincs meg a garanczia egy színháznak a maga­sabb művészeti szempontoknak is tekintetbe­vételével való vezetésére. A színigazgatónak hivatásából folyó köteless ge a közönség művészi érzékének és esthetikai ízlésének nevelése, mely kötelességének a színigazgató természetesen elsősorban a műsor ízléses összeállításával tehet eleget. Az operettek, különösen a mai operettek nevelő hatását pedig mindenesetre kétségbe lehet vonni. Amily szigorú mellőzésben részesült a Heves műsorában minden olyan mű, mely a müveit közönség követelményeinek megfe­lelt volna, ép oly mohón ölelt fel a műsor minden olyan szennyterméket, mely az ut- széli frivolságok ápolásával akarja az alanta­ISKOLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom