Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-03-23 / 13. szám
HETI SZEMLE 'll u 1890-ben 1900-ban 19l0.ben Már amar ossziget. Római katholikus . . 4,242 4,314 5,319 görög katholikűs . . 3,538 4,586 7,711 református................ 1,942 2,018 2,380 zsidó ........................ 4,960 6,375 8,095 Un gváron. Római katholikus . . 3,839 4,798 5,481 görög katholikus . . 3,111 3,947 4,473 református................ 838 1,201 1,368 zs idó........................ 3,73, 4,560 5,305 A felsorolt városokban a zsidóság szaporodási számaránya múlja tőiül jelentékenyen a rom. katolikusokét. Viszont vannak kisközségeink, melyekben zsidó nincs, és a homogén katholikus földmivelő lakosság aránylag jelentékeny gyarapodást mutatott 1890-től 1910-ig. 1890-ben 1910-ben Csanálos ........ 1,158 1,594 Mezőfény.............................. 1,256 1,724 Ká lmánd.............................. 772 1,059 Me zőpetri.............................. 1,132 1,373 Me zőterem ..............................1,161 1,769 Fi gyelemreméltó számban jelennek meg a katholikusok a lecsapolt Écsedi Lápon és környékén, ahol azelőtt irmagnak alig voltak találhatók. • 1890-ben 1910-ben Börvely.................................. 21 212 Ti borszállás.......................... — 38 Na gyecsed...................... . 77 278 Ty úkod................................... 22 263 Ura....................................... 10 158 Má tészalka ...................... 441 972 Po rcsalma.............................. 62 112 Mé rk....................................... 855 1,261 Úgy látszik, hogy a lakosság a Szamos mentéről tolódott az Ecsedi Lápra. Ezt bizonyítja a katholikusok ottani lélekszámának apadása vagy stagnálása. 1490-ben 1910-ben Csenger .............................. 292 274 Sza mosangyalos..................... 51 40 Ko mlódtótfalu..................... 109 110 Pá tyod.................................. 185 184 Da ra ................................... 204 206 A bikszádi vasút forgalma a róm. katholikusok részére kedvezően bontotta meg az Avasban a vallásfelekezetek számarányát, mert mig 1890-ben az ottani 16 község kötelékében csak 342 r. katholikus volt, addig ma 735 az összes lélekszám. Annál- elszomorítóbb látványt nyújtanak : 1890-ben 1910-ben Felsőbánya.......................... 2,742 2.304 Ba rlafalu.............................. 389 324 Jó zsefbáza.......................... 585 401 Sz inérváralja...................... 803 786 Tekintve, hogy ezen községekben a régi keresetforrások elapadása miatt a reformátusok is hasonló módon sorvadnak, mig a csekélyebb igényű oláhok számbelileg normálisan gyarapodnak, mindenki beláthatja, hogy ezen nemzetiségileg aláaknázott területen mekkora veszedelemben forog a magyarság érdeke. Bereg vármegyében a legutóbbi húsz év alatt egyes fiókhitközségek vettek akkora lendületet, hogy anyaegyházzá való fejlesztésük már elodázhatatlan szükségletté vált. Szinte emberi erőt felülmúló terheket rótt a Jelkipásztorkodás a munkácsi porochi- ára, ahol 70, mondd hetven fiók-hitközségben szétszórva 4793 róm kát hivő élt. Ezen úgy segített a jelenlegi egyházmegyei kormányzat, hogy Várpalánkán önálló plébániát létesített, 1733 lelket adva gondjai alá. De még igy is maradt Munkácsnak vagy 00, mondd hatvan fíliálisa, melyek közül a legnépesebbek : Távolság, Lélekszám az anyaegyháztól Pósaháza...........................515 5'20 km. Alsóschónborn .... 476 6’50 „ Frigyesfalva .......................241 7'60 „ Or oszvég..................... 244 0'90 „ Al sógereben . . . 208 12"— „ Klacsanó...................... 199 6’— „ Őrhe gyalja...........................191 3-20 „ Ké kesfüred.......................156 19-— „ Szidorfalva...........................106 19.— „ Ki sebb mértékben hasonló a helyzet a beregszászi plébánián is Beregvégardó, Bulcsu, Gát, Macsola, Nagybégány és Nagymuzsaly filialisokkal. De ezen két parochiáról legalább azt lehet mondani, hogy a testi megerőltetetést kívánó fáradalmakat a káplánok, tehát életerős fiatal emberek végzik, akiket sűrűn felváltanak pihent erők. De mit szóljunk a legzordonabb Verchonivában fekvő Tövisfalva lelkészéről, aki egymaga gondozza számos fiókközségben elszórt hol magyar, hol német, hol szláv ajkú híveit, kiknek egy-egy csoportja az anyaegyháztól 30. sőt 68 km. távolságra lakik? A mindenképen nehéz pasztoráezióju Beregben a katholikus hit vonzó erejét az ottani kálvinista magyarságra legjobban mutatja Mezőkaszony. Távolság 1890-ben 1910-ben as anyaegyháztól Mezőkaszony . . 341 449 — km. Bárabás . . . . 52 115 4.— Bátyú . . . . . 80 116 13 — Bóti'ágy . . . . 123 246 7-60 Nagylónya . . . 285 499 39 — U Máramarosvármegyében a mi híveink kisebb-nagyobb szigeteket elkotnak, amelyek Rónaszék kivételével mind szépen gyarapodnak. Népesebb filiálisai közül Dolha önállósítása küszöbön áll. Mert 702 hívőjét a 31 km. távolságnyira fekvő Husztról szinte lehetetlenség gondozni. Általában itt az éghajlat zordonsága teszi terhessé a pasztorá- cziót, amelyért jutalmat a lelkészek egyedül a mennyekben várhatnak, mert egy évszázaddal ezelőtt megállapilott éhbérért dolgoznak. A kisded Ugocsában az előbbi gigászi arányok is eltörpülnek. De azért az eredmény igen örvendetes, mert a hívek száma szépen gyarapszik, Egynémelyik parochia területén épen kétszeresére nőtt 20 év alatt. 1890-ben 1910-ben Halmi ........................................... 474 1,077 Ki rályháza 759 1,492 Turterebes................................ 1,741 2,387 Kö kényesd................................. 449 633 Ungvármegyében nagy pusztítást csinál az amerikai kivándorlás. Vannak olyan parochiáink, melyekben a népesség 20 év alatt erős csökkenést mutat. Ilyenek : Jenke, Szerednye, Stagnálnak vagy gyengén fejlődnek : Ordarma, • Remetevasgyár, Ungszenna, Császlócz, Csicser, Kisrát. A többiek többé- kevésbbó örvendetes haladást árulnak el. Parochiája van az egyházmegyének 96, hárommal több mint húsz év előtt. Egyház- megyei papja 182, tízzel kevesebh mint akkor. A fogyatkozás a szatmári gimnáziumi paptanárok megkevesbbedése miatt állott be. A létszámból aranymisés : 8. A papság Nesztorai : Hampel János t. kanonok, nyug. gimn. tanár, és Hungréder György t. kanonok, nyug. plébános, mindkettő 87 éves. Az egyházmegye területén kívül végzi hivatását 5 katonapap, 1 egyetemi, 2 gimnáziumi tanár és 1 egyetemi hallgató. Végellátást élvez : 14. Ä parochiák közül a püspök tart fönn 35-öt. Kegyurasági jogot gyakorol a földmi- velésügyi minisztérium 16 ban, a pénzügyminisztérium 6 ban, a gróf Károlyi-család 17-ben, a gróf Sehőnborn-Bucheim család 4-ben, a báró Perényi-család 2-ben, a Vallásalap 5 beD, gróf Hadik-Barkóczy András 2-ben, gróf Sztáray Sándor, a Széchenyi- Wanderbildt grófi család, a báró Vécsey- család, Papolczi Béla földbirtokos, a Vallásalap és gróf Sztáray Sándor együttesen, a jászóvári premontrei rend, a nagybányai minorita rendház Szatmár-Németi szab. kir. város, Nagybánya 1—1-ben. Bagosy Bertalan. Figyelem! A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 2103—1912. e. sz. körrendeleté és a szatmári megyés püspök 3828/1912. sz. r. a. készült Elemi iskolai végbizonyítvány i Ara: Ismétl iskolai „ ( 7 fillér. Törzskönyv az elemi iskola hatodik évfolyamát végzett tanulókról. Küliv, ára 9 fill. Beliv, (egy iv 12 tanuló részére) ára 9 fill. Törzskönyv az ismétlő iskolai tanfolyamot végzett tanulókról. Küliv, ára . . 9 fill. Beliv, (egy iv 12 tanuló részére ára 9 fill. Bélyegzők festékpárnával. Kapható a Pázmány-sajtóban Szatmáron. Szatmár, 1913. márczius 23. Szabadkőműves nevelési politika. Budapest, 1913. márczius 20. (N. E. dr.) Balogh Jenő, ígazságügyminisz- ter, aki a tanítói fizetésrendezési törvény tárgyalásának tartamára beteget jelentett uj köz- oktatásügyi minisztert helyettesítette, azt mondotta, hogy a 32.500 néptanító közül csak 25ÓO tanító zavarog, a többi nyugodtan él. A miniszter tévedésben van, mert körülbelül csak 300 néptanító idézi fel a zavargást, a többi mind nyugodtan él. • Ez a 300 szabadkőműves tanító toborozta azt a 2200 tanítót, akiről a miniszter említést tett. Aki ismeri a szabadkőművesek harczmodorát, az nyomban tisztában van vele, hogy 300 szabadkőműves tanító képes 2200 nem szabadkőműves tanítót hamis jelszavakkal megtéveszteni és nyugodt békés polgárokból türelmetlen, felforgató törekvések szolgálatába álló tanítókat faragni. A szabadkőművesek, amióta Tisza István kegyelméből a választói jog kérdésének megvalósításától eltávolíttattak, a tanítás kérdésére vetették magukat és úgy a titkos páholymunkákon, mint a nyilvános szereplésükben a tanítás, nevelés kérdéseit és ezeknek a valláshoz és államhoz való viszonyát tárgyalják. A nyilvános irataikban úgy állítják be a kérdést, mintha Apponyi, Zichy és Barkóczy katholikus nevelést akartak volna inaugurálni az elemi iskoláktól kezdve az egyetemig. Pedig Zichy János, volt miniszter határozottan megjelölte programmbeszédében, hogy kultúrpolitikájának lényege: „keresztény és magyar nevelés.“ Ez Magyarországban, mint keresztény, magyar államban igen természetes is. Zichy János nem azt mondta, hogy katholikus nevelést akar, hanem azt, hogy az oktatás „keresztény“ szellemben történjék, ami bármely keresztény felekezet szellemében való nevelést jelenti. Ez pedig a szabadkőműveseknek, mint vallásellenes egyesülésnek igen fáj. Ezért örülnek Zichy János távozásán és ezért szeretnék szabadkőműves testvérüket, Molnár Viktort az államtitkári székbe visszaültetni, akitől a szabadkőműves, zsidó, liberális irány inaugurálását remélik a közoktatásügy egész vonalán. Már a múlt évi XVI. nemzetközi szabadgondolkozó kongresszuson, Münchenben a zene • csarnokban azt a határozati javaslatot fogadták el, hogy az egyház és. az állam közössége a tudományt, iskolát és nevelést az egyháztól függővé teszi. Minden vallásközösség egyúttal kulturaellenes is, erősen gazdasági hatalom és jogosulatlanul reklamálja a közvagyonnak egy jelentékeny részét a maga czéljaira. A kongresszus követeli az egyház és az állam szétválasztását és ennek további folyományaképen az egyház és iskola szétválasztását. Kéri tehát az összes országok szabadgondolkozóit, hogy a törvény- hozást az elkülönítés végrehajtására kényszerítsék. A vallási társulatok magántársulatokként kezelendők, amelyek szükségleteiket saját eszközeikkel kötelesek fedezni, vagyis semmiféle közpénz nem fordítható vallási és egyházi czé- lokra. Megszabadítandó minden egyházi befolyástól az egész közélet, igazságügy, betegsegélyezés, jótékonysági ügy s militarizmus. Mint leghathatósabb eszközt az egyház és állam szétválasztására, a kongresszus azt óhajtja, hogy mindenütt, ahol csak lehet propagálják és hajtsák végre az egyházközségekből való kilépést. Különösen azonban már a szétválasztás előtt előmozdítandó az ifjúság észszerű nevelése. Nálunk ezt az észszerű nevelést a Galileikor eszközli, mely a szabadkőművesség elő- iskolája. Ezért fáj a szabadkőműveseknek, hógy a vallás és közoktatásügyi minisztérium évenkint 20 milliónál többet fordít a felekezeti népoktatás fejlesztésére, amely felekezeti népoktatás nem mindig katholikus. Nem is az ellen küzd a szabadkőművesség, hogy a felekezeti oktatás ne katholikus legyen, hanem az ellen, hogy bármely keresztény felekezet szellemében történjék az oktatás. Tschirn (Németország) kifejezetten hangoztatja, hogy a kereszténység nem volt képes az emberiséget egyesíteni és az emberiségnek boldogságot adni, tehát eltörlendő. El kell vetni ISKOLA
