Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-09 / 41. szám
Szatmár 1912. október 3. HETI SZEMLE 3 rálásaként tüntette fel a munkapárt érdekében kifejtett agitáczióját. Rámutatott a hároméves koalíciós kormányzás sikertelenségére és váltig hangoztatta, hogy nemzeti czéljaink megvalósítására más ut vezet, mint amelyen a koalíció haladt. Követelésekkel, obstrukciókkal, parlamenti sztrájkokkal semmit sem tudunk elérni, mert Bécs erős, mi pedig gyengék vagyunk. Bécset nem lehet nemzeti kívánságaink honorálására kényste- riteni. Bókkal helyesebb, ha a bécsi körök nagylelkűségére apellálunk. Ha alázatos engedelmességgel mindent megadunk, amit csak követelnek felülről. Ha a nagy katonai terheket nem ellenezzük, hanem még mi követeljük, még pedig ellenszolgáltatás nélkül. Ha élünk, halunk a nagyhatalmi állásért. Ha a lakájok előzékenységével szolgáljuk a dinasztia érdekeit. így eloszlatjuk a bécsi körök bizalmatlanságát, a magyarok rebellis hajlamaitól való félelmét. Így megszerezzük Bécsnek rokonszenvét, jóindulatát s az alázatos, engedelmes és hyperloyális magyar nemzetnek önként fogja megadni azt, amit az obstruáló, követelő és fenyegetőző magyar nemzetnek meg nem adott. Ez volt a tengelye a Tisza és a munkapárt programmjának. Ezért hangoztatták örökösen csak a Korona és a nemzet közti egyetértés szükségességét, ami annyit jelent, hogy a korona kívánságait teljesíteni kell, a nemzet kívánságait pedig elejteni. Sokan jámbor reményeket tűztek a Tisza politikájához. Hátha ilyen módon mehetünk valamire ! Hátha a nemzetnek csontig-velőig ható áldozatai meglágyítják és könyörületre indítják Bécset! Mi már akkor állítottuk, hogy ez a politika teljesen elhibázott. Naiv ostobaság Bécstől könyörületet vagy nagylelkűséget várni. Soha más mint a kényszerűség, a csupán magyar segítséggel elhárítható veszedelem nem tudott és nem is fog tudni Bécs- tői a nemzet javára valamit kipréselni. Minden segítség, amit mi nagylelkűen felajánlunk, csak arra lesz jó, hogy még szorosabbra fűzzék nyakunkon a fojtogató hurkot. Ezen állításunkat, egyúttal a Tisza politikájának teljes csődjét megdöbbentő gyorsasággal igazolták a kétéves munkapárti uralom eddigi „sikerei.“ Tisza két év előtt csupán egy jelentéktelen semmiséget, a készfizetések feltételét tartotta fenn a nemzeti kívánságok nagy tömegéből. A bécsi „méltányosság“ elutasította. A „kilences bizottsági programm“ nevű lyukas mogyoróhoz „hozzákötötte“ magát Tisza. Ebből a mogyoróból megkapta a — lyukat. Jött azután a rezolució ügye, Megint arczpi- ritó csúnyasággal fizetett a bécsi méltányosság. Mikor azután legalább az intrikáló Auf- fenberg fejét követelte a porig alázott munkapárt, a méltányos Bécs azzal felelt, hogy — a mostani delegáczió alatt már másodiz ben — megcsókoltatja velük a halálra szánt Auffenberg kezét. Mindez azonban csekélység, amin, mint a mnnkapárti szolgahad megérdemlett büntetésén, kacagni lehetne, ha az nem volna egyúttal a nemzet szégyenletes megaláztatása. De ami a napokban történt, az már meghalad minden mértéket. Miután megszavazták Tiszáék a nemzetet koldussá tevő véderőtörvényt, miután az utczára dobták az ellenzéki képviselőket és nem hagytak épségben egyetlen alkotmányos törvényt sem; amikor tehát azt várhatná mindenki, hogy legalább egy időre kielégült a bécsi moloch falánksága: most újabb 250 milliót követel a hadügyi vezetőség. íme! ide juttatott bennünket a Tisza politikája. Élvezhetjük már Bécsnek a jóindulatát és méltányosságát. Ha igy haladunk, pár év múlva már a levegőt is állami monopóliummá kell tenni. Magyar királyi trafikokban fogják árulni méregdrágán a palackokba préselt levegőt. Ha ugyan lesz még kinek ! Magyarország mindenfiának, aki a kath. Sajtóegyesület javára áldoz, apostoli áldásomat adom. X. Pins. Tóthfalussy Dániel sírjának megkoszorúzása. Ha valakire nézve igaz Perikies mondása, mely szerint a jeles férfiaknak síremléke támad minden szívben, amely valaha lelkűk tüzénél melegedett, úgy sokszorosan igaz ez a feledhetetlen jó tanár, a jóságos, atyai szivü nevelő, Tóthfalussy Dániel áldott személyére vonatkozólag. Ő ott fekszik a messze idegenben, távol azoktól, kikre szellemi kincseit, lelke melegségét, érzése mélységét, szivének jóságát kiárasztá, de siremléke, kitörölhetetlen emlékezete itt él a tanítványok ezreinek szivében, lelkében, s áldásos munkássága, szeretetteljes élete kitörülhetetlen nyomot, kegyeletes emlékezetet, végtelen hálát hagyott a több ezerre menő volt tanítvány gondolkozásában. Ennek a szeretetteljes emlékezetnek, ennek a végtelen hálának szerény megnyilatkozása az a kegyeletes aktus, mely Kolozsvár temetőjében szept. utolsó napjaiban lefolyt s melyet Bodnár Gáspár néhány örökszép szóval már jelzett is a „Heti Szemle“ legutóbbi számában. E sorok Írója, mint ki az egész kegyeletes ténykedésről tudott, csupán azt akarja megemlíteni, hogy az a hálás tanítvány, kinek elméjében e szép gondolat megfogamzott s azt Kolozsvárra menve végrehajtotta, Movík Sándor sárközi róm. kath. kántor-tanitó. A gyönyörű gondolat tőle indult ki, s mi, kiket szándékáról értesített, örömmel járultunk hozzá e terv megvalósításához, s ez utón is hálás köszönetét mondunk kartársunknak, hogy ily szép alkalmat szerzett kegyeletünk és hálánk eme csekély nyilvánulásához. Még csak azt említem föl, hogy tervünk volt egy nagyobb arányú mozgalom megindítása is e lap hasábjain, mely a hiedelmünk szerint jeltelen és elhagyott sir fölött egy síremlék fölállítását célozta volna, azonban Movik kartársunk tapasztalata szerint a sir nem „jeltelen“ és nem „elhanyagolt“, hanem azt gyönyörű márvány síremlék disziti e fölirással : „Itt nyugszik főtisztelendő Tótfalussy Dániel, Rzatmármegyei róm. kath. tanár, élt 64 évet, meghalt 1912. jun. 26. — Az örök világosság fényeskedjék neki!“ A sir pedig gyönyörűen gondozva, szép virágokkal beültetve egyáltalán nem kelti az elhagyottság és árvaság gondolatát a szemlélőben. Amint azóta meg tudnom sikerült, a gyönyörű síremléket a szerető nővér özv. Doby Györgyné, szül. Tótfalussy Emilia emeltette, a sirt pedig „kincses“ Kolozsvár gondoztatja. Az általunk elhelyezett koszorú szal- lagján a következő felírás van : „Kegyelettel a legjobb tanárnak, hálás tanítványai.“ A koszorú költségeihez pedig Movik kartársunkon kívül a következők járultak hozzá koronáikkal : Zsilinszky István, (Nagysomkut) Gazdag Jenő, (Ungvár) Szepacher Ferencz, (Csanálos) Soltész István, (Szaniszló) Harmat J. (Királymező) Szolomájer József, (Mezőfény) Popemájer János és Schmied Ferenc, (Vállaj) Szemere Zoltán, (Nevetlenfalu) Haill Gyula, (Józsefháza) Gaál Lajos, (Zajta) Movik Zsig- mond f?). — Legyen Tóthfalussy Dániel szeretetteljes lénye, jóságos lelke örökké áldott, s nyerje meg égben azt az örömet, elismerést és jutalmat, mely után itt e földön hiába sóvárgott, munkálkodott és áldozott 1 0. L. Kolozsvári szappanok! fényképészeti czikkek« ben nag-y választék. Szatmár, Hám János-u. Adakozzunk a Saitialapra! U f Az uj kir. kath. főgimnázium. IV. (mm. dr.) Múlt heti számunkban jeleztem, hogy a főgimnázium díszterme és a kilátó torony leiró ismertetését befejező czikkemben adom. A második emeleti aulából egy fő és két mellékbejárat vezet a díszterembe, az aulából pedig egy főlépcső ennek a karzatjára. A diszterem a magyar iparművészet dicsőségére valló ablakképeivel imponálóan megható látvány. Szent István, szt. László, szt. Erzsébet és boldog Margit képei a négy hatalmas ablakon kiváltják bennünk azokat az érzéseket, gondolatokat és eszméket, amelyekre hazai történetünk megtanított és amelyeknek áldásos volta megmaradt mindezideig. S csak addig boldogul a nemzet, mig az ilyen példányképek-mutatta eszmék követőkre találnak, mig az Isten, Király, Haza ideális eszméje uralkodik szivekben és lelkekben. Szép monumentális jellegű az a triptichon, amely az egyik falat disziti a gimnázium alapítását, újraépítését és Mária tiszteletét ábrázolva. Az első képen látjuk Pázmány Pétert jézustársasági atyáktól körülvéve, amint a gimnázium alapítását elhatározzák és az erről szóló okiratot aláírják. A második egy igen népes hódoló menetet ábrázol, amely szűz Mária iránt való tiszteletet tanusitja. A Kongregácziót örökíti meg a kép s méltán, mert e nevezetes társulatnak több mint 20,000 helyen vannak tagjai. A harmadik festmény az újraépítést dokumentálja. Rajta vannak ezen mindazok, akiknek ebben bármi tekintetben részük van. Csak azokat emlitem, akik valóban részt kérhetnek maguknak az újraépítés kérelmezésében, előmozdításában és végrehajtásában. Ott van gr. Apponyi Albert diszmagyarban, az- akkori miniszter, akitől Ratkovszki Pál kir főigazgató, főgimnáziumi igazgató kéri a szatmárnémeti kir. kath. főgimnázium újraépítését. Asztal mellett ülnek dr. Boromisza Tibor megyés püspök és gr. Zichy János jelenlegi kultuszminiszter. Szerepelnek még rajta Barkóczy Sándor dr., Kotál Henrik tervező és mások. A három festményt Révész hírneves festőnk alkotta. Van a díszteremben egy abcissa, egy elkülönített hely, amelybe oltár jön, hogy bizonyos alkalmakkor itt lehessen istentiszteletet tartani. Mögötte egy sekrestye teljes felszerelésével. Az abcissa diszitményei: a négy evangélista symbolikus képei, két relief az oltártól jobbra és balra. Egyiken a hajadonok, a másikon ifjak mennek az Ur Jézushoz tanításra, vigasztalásra. A diszterem karzatja 390—400 tanuló elhelyezésére alkalmas. Az egész ^barokk-stilben építve a festésben a magyaros motívumok ki- domboritásával. A sutterainben van a fürdőhelyiség 12 zuhany és 4 kádfürdő berendezéssel. Szegény tanulók itt fürödhetnek ingyen felügyelet mellett. A Szirmai-utczai részen ettől sorban a napközi otthon, étkező, konyha és műhely a szlöjd-munkára. Ennek a felszerelése későbbre marad, mig a szlöjd munkálat bevezetést nyer a főgimnáziumba. A Szirmai-közi rész sutterainjében találunk egy helyiséget a kazánok részére. Villamos erő hajtja fel a vizet, ugyancsak ez az erő a liftet, amelyen a szenet, fát stb. szállítják az emeletekre. Mellette sorakoznak a szenes és fás pin- czék, meg egy harmadik szolgalakás. Találunk az uj kir. kath. főgimnáziumban még egy igazi különlegességet és ez a kilátó tornya. ízléses kivitele mellett praktikus czélt fog szolgálni. Külön lépcsőZet vezet ide és úgy háromemeleti magasságban négy kis szoba helyezkedik el. Befejezésül nem lesz érdektelen, ha tájékoztatom olvasóinkat, mibe került az újraépítés. A telek ára 175,000 korona, építési költségvetés felszereléssel 800,000 korona. Így az uj kir. kath. főgimnázium teljes felépítése mondhatjuk 1,000.000 koronába került.
