Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-21 / 8. szám

„tic.il ÖZ/CjMIjCj ozaimar, ián. leuruanus z\. ö Nyugdíjintézetbe való felvétel. A vallás és közoktatásügyi miniszter Terebessy Mihály korláthelmeci r. kath., Kedves Sándor turjamezői g, kath. és Kovács Mihály sislóci g. kath. tanítót az országos tanítói nyugdíjinté­zetbe 1000—1000 kor. nyugdíjigénnyel felvette. Akadémiai jutalom tanítóknak. A Magyar Tudományos Akadémia id. báró Wodi- áner Albert alapítványából ezer-ezer korona jutalmat tűzött ki Magyarország bármely nép­iskolájában működő két legérdemesebb néptaní­tójának, tekintet nélkül az iskolafentartó jellegére. A jutalmat az Akadémia márcziusi összülésén ítéli oda. A jutalmazottaknak a jutalmat az áp­rilisi összülésén az Akadémia elnöke vagy an­nak helyettese osztja ki. Az ipariskolai tanítók jogviszonyai­nak rendezése. Az Iparostanoncziskolai Ta nitók Országos Egyesületének küldöttsége arra kérte a vallás és közoktatásügyi minisztert, hogy rendezze véglegesen az iparostanoncziskolai ta­nítók jogviszonyait, melyeket eddig sem törvény­ben, sem utasításban nem rendeztek. Az ipar­oktatásnak ezek a munkásai 28 év óta teljesitik nehéz feladatukat és eddig alig emeltek szót sorsuk javításáért. A miniszter megígérte, hogy a kérdést sürgősen fogja tanulmányozni, mert az ipariskolai tanítóság teljesített munkájával ezt rég megérdemelte s az ügy természete megköveteli, hogy jogos követelései teljesedésbe menjenek. Az ungvári áll. polgári leányis­kola építése. Az ungvári áll. polgári leány­iskola épitését a napokban megkezdik. Az elmúlt héten tartották meg a próbaásatásokat. Egy-két nap múlva pedig az alapok ásatását kezdik meg nagy erővel, hogy az ősz folyamára ké­szen legyen a kétemeletes modern iskolaépület. Harsányi Kálmán nagyértékü könyve : Megrendelhető a Pázmány-iajtóban Szatmáron. Ára 5 korona. / IRODALOM Bl Az Élet február 18 iki száma a követ­kező tartalommal jelent meg : Ez a magyar zászló. — Gyulai Pál. — Fehér rózsák a Dunán. (Költemény.) Sik Sándor. — Kleo­patra és Grizeldisz. G. Miklóssy Ilona. — Roppant négy szerelem. (Regény.) Kanizsay Ferencz. — A kinai metamorfózis. László Zoltán. — Anemonák. Erdős Renée, — Az „Oedipus Rex“ Londonban. Panu. (Regény.) Aho-Kara Tüzkereszt. Harsányi Lajos. A gyönyörű kiállítású, egyetlen kath. szépiro­dalmi folyóirat előfizetése félévre 10 K. A Magyar Figyelő' 4. számában Se­ress L. folytatja érdekes tanulmányát „Kos suth, Görgey és Szemere“ czimen; Br. Roszner E. a franczia általános választójoggal foglalkozik, Yolland A. Dickensről emléke­zik meg, Reményi A. Anglia egyptomi poli­tikájáról ir, a szépirodalmi részt Tömörkény J. pompás novellája képviseli. A Magyar Figyelő előfizetése félévre 12 K. (Budapest, Andrássy ut 10.) A „Vasárnapi Újság“ február 18 iki száma Sonnenfeld Zsigmond gyűjteményét mu­tatja be, közte magyar és külföldi nagy művé­szek eddig ismeretlen, vagy kevéssé ismert ké­peit, Bérezik Árpád elmondja önéletrajzát, Színi Gyula a legújabban nyelvrokonainknak mondott etruszkokról közöl érdekes adatokat. Szép- irodalmi olvasmányok: Szemere György regénye, Szőllősi Zsigmond novellája, Jansen Borge né­metből fordított regénye. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt korona. (Budapest, IV. kér., Egyetem-utcza 4. szám.), Böjti panaszok. Lapunk barátja csüggedten, megriadva és kétségbeesetten borult nagy zokogás közt keblünkre. — Mi a baja ? — Hogy nem vagyok újságíró. — Őrüljön, szerencsétlen. Nem tudja, mit kiván. — Csakhogy újságírónak hisznek. — No, ez sem baj — vigasztaltuk. Azért lehet még milliomos is. — Hanem magam adtam ki újságíró­nak magamat. És most itt a rám sújtó boszuállás — szavalja zokogva, és átnyújt egy levelet. Különös levél. Derék levél. Megérde­melt levél. — Tudja mit — mondjuk neki — ki­adjuk ezt a levelet és maga rehabilitálva lesz. — Oh, de a levél vége ! — hörgi la­punk barátja. —- No, azon már csakugyan nem segít­hetünk. Ezt már uszsza meg valahogyan. A vészes végű levél ugyanis igy szól: Hallja Szerkesztő Ur! Bocsásson meg, hogy igy szólítom, de annyi gondom, annyi dolgom van, hogy még a czimet sem tudnám újra megirni s igy számítva elnézésére folytatom a meg­kezdett levelet. Ott hagytam el . . . Vagy még el se kezdtem ? No nem baj! Látja, ez mind a sok gond következménye. Már azt sem tudom, hol áll a fejem. — Tudja, négy lányom van. És tudja, mind a négy nagy, és mind a nagy négy. És mind a négy már me­hetne ... Azt kérdezi, ugy-e, hogy hová mehetne? Ah, maga kis naiv. Hát hová mehetne négy nagy leány, mint férjhez? És épen ez az, a miért önhöz fordulok. Ugyanis boldogult nagyapámtól azt hallottam, hogy az újságírók ötletes emberek. Gondoltam ma­gamban, talán a mai időben is azok. Azért irok most önnek. Képzelje csak el, hogy én — mint a hogy az egy négy nagyleányos, vagy ha éppen akarja: egy nagy négyleá- nyos anyához illik — már mindent megpró­báltam négy nagyleányom érdekében. — Azt elfelejtettem mondani, hogy mind a négy nagyleányom csinos. Az első kettőtől elte­kintve azt is mondhatnám — nem azért, mert az én leányaim — hogy szépek. Ha férfi lennék, okvetlenül szerelmes lennék valamelyikbe. — Szóval azt akarom mondani magának, hogy én már mindent megpróbál­tam. Végigfarsangoltam, adtam zsurokat, jár­tam színházba, jártam, kóboroltam, mindig csak daloltana és mindezt négy nagyleányom­mal. ... Es sehol semmi. Sehol senki. A mink volt, elköltöttük boára, báli ruhákra, lakkezipőre, fiákerre, és a tetejébe náthára. És még mindig ott vagyunk, a hol voltunk ezelőtt tiz esztendővel — akarom mondani: tavaly. Az idei farsang már lejárt, még egy két böjti est van hátra műsorral, de táncz és parthie nélkül. Egy vigaszom van, hogy a többi szat­mári lányos mamák sem dicsekedhetnek eredménynyel. — Tudja nem azért mondom mintha nem szeretném a maguk lapját, de máshol a helyi lapok a farsang alatt egye­bet sem közölnek, mint eljegyzést és házas­ságot. És maguknál egy betűt sem olvashatni. Lássa, ha maga csakugyan ötletes ember, és jó újságíró, és szenzácziót akar, találjon ki valamit és adja férjhez a leányaimat legalább hármat. Maga kitalálhat valamit. De olyat találjon ki, a milyet én még nem próbáltam. — Nem is muszáj valamit kitalálnia, talál­jon inkább valakit, a ki ... A többit maga úgyis tudja. Igaz, most jut eszembe, hogy leányaimnak nincs hozománya, de szeretet, egy bödön zsir és egynéhány üveg befőtt az lesz. Azt mondanom sem kell magának, hogy a családunkban előforduló eljegyzés nagy szenzácziót fog Szatmáron kelteni és a leányos mamák pukkadni fognak örömükben és mérgükben felváltva. Ez tehát lapjuknak is érdeke. Tehát siessen! Minden perez drága. Föl ä munkára! Azt bizonyára maga jól tudja, ho^y én hálás leszek. Ha az egyik leányomat hamarosan férjhez adja, úgy há­lából magának, nem — neked adom a másik lányomat. És igy annak is lesz, neked is lesz, és nekem is lesz — még kettő. Gyorsan, gyorsan . . . Csókol anyád helyett Anyád Belső munkatársak : BARASZTHY BÉLA dr., MERKER MÁRTON dr. és UHL KÁROLY dr. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. 6YÓNÓCZÉDDLÁK (emléklapok) alkalomszerű képpel illusztrálva, ötféle színben nyom­tatva, 100 drb 1.10 K. Kapható a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi. hirdetmény. A szatmári Székeskáptalan a tu­lajdonát képező Kákóczi-utcza 16. számú házastelket eladóvá teszi. A venni szándékozók az ár meg­jelölését tartalmazó Írásbeli ajánla­tukat folyó év márczíus 15. déli 12 óráig nyújtsák be a „Szatmáregyház- megyei alapítványi pénztári hivatal­ban.“ Bármilyen jellegű elemi népiskoláknál csak magyar nyelvű és olyan nyomtatványminták alkalmazhatók, amelyek a vallás- és közok­tatásügyi minisztérium által megállapított összes rovatokat tartalmazzák. Az összes naplók magyarul vezetendők. (Ut. 42. §.) Pázmány-Sajtó .op. villamos erőre bérén- * dezett könyvnyomda ^ Szatmár, Iskola-köz 3. Készít mindennemű nyomtat­ványokat ízléses kivitelben és mérsékelt árak mellett. Minden megrendelést portó« mentesen azonnal elintézünk Pályázati hirdetések egyszeri közlésének dija S K

Next

/
Oldalképek
Tartalom