Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-23 / 43. szám
Szatmár, 1912. október 23. „HETI SZEMLE“ vétség, a hitelszövetkezel, a socialis és kulturális élet lerrenumain: —a mi egyházmegyénkben . . . ?! ... A római senatusban a tárgyalás végén mindig fölállott Cato. jüs elmondta figyelmeztető szavait. Mindig ugyanazokat: — Ceterum censeo Caríhaginem delendam esse. És mi sem tudunk mást mondani, mint azt, hogy teremtsük meg — sajtónkat. Nehogy csak pár álmodozó képviselje a magyar ca- tholicum egész életét. Szabadkőműves páholy Ungvári Á nemzet- és erkölesrontó munka megkezdődött már egyházmegyénkben is. A leleplezett szabadkőművesség meggyöngült erőit a vidéki szervezéssel iparkodik visszaszerezni s ez országos mozgalomban kiterjeszkedik egyházmegyénkre is. a hol még naiv, elámit- hatható embereket hisz a szabadkőművesség. És nem is ok nélkül, mert a máramarosszi- geti és a munkácsi páholy után — ha még Szatmáron nem is — de Ungvárt már sikerűit uj páholyt fölállítani. Ujságorganumot — akárcsak Szatmáron — már előbb beállított a szabadkőműves eszmék propagálására. Hogy sikerrel, arról a páholy fölállításán kívül az ungvári szabadkőműves lap következő czikke beszél: „Csendben, úgy amint azt a szabadkőműves szellem diktálja, megalakult Ungvá- ron a munkácsi páholyból kivált ungvári erők egyesülése, egy önálló páholy formájában. Csendben de annál intenzivebben megindult immár a „munka,“ melynek áldásos eredményét rövidesen az egész ungi társadalom fogja érezhetői. Kultúra, haladás fogja a szabadkőműves testvérek munkálkodása alapján szárnyait nálunk bontogatni és uj, egészséges közéletet fog teremteni ezen az elmaradt területen, mely a régi ungvári szabadkőműves páholy fennállása idején termékeny és nemes gyümölcsöket hajtott. A felebaráti szeretet ápolása, Orkán süvít, korbácsolja a tengert. Oh jaj ma annak, ki hajóra száll! Minden hordája sóhajtozva recscsen. Kormánya roncs. Ott vár ma a halál. Zugó viharban egy csendes szigetke, A Fölsegesnek békés szent helye. Itt megtörik a vad hullám hatalma S virág borid kemény kövére le. Imádság zúgja át a vad vihart: Az Isten áldja a tisztes ipart! A harczi zaj süvít a nagy világban, Ellenségek lettek testvérek is. A gúny és rágalom nyilával ölnek. Hidlák takarják földünk téréit De áll a vár kemény aczélfalával. Ott béke van s testvér az ellen is. Egy néma jel: kereszt feltüzve rája S hymnust dalolnak, ha szenvednek is! Ott eltemetni nem lehet e dalt : Az Isten áldja a tisztes ipart! Pokollá lett a föld . . . Emésztő lángja Hamvaszt virágos, pálmás kerteket. És vad szitok, gyűlölet kél nyomában, 8 rahlánczra verve él — a szeretet.. . 8 egy templom áll csak. Lángpalossal védi népnevelés eszméje, a szegényügy rendezése, az erkölcsök előmozdítása és nemesi tése, a nemzetiségi és vallási viszonyok megszüntetése; mind oly kérdések, melyek helyes irányban való megfejtése a szabadkőművesek munkája révén általános társadalmi előnyt képez. Szívből üdvözöljük tehát a testvériség eszméjének ezen uj harczosait, a szabadkőműveseket és munkájuknak sikert, nekik maguknak erőt, kitartást kívánunk !“ Hisszük, hogy Ungvár katholikussága szintén sorompóba áll és lehetetlenné teszi a szabadkőműves propagandát, a mely szemforgató farizeussággal kultur- és humánus czélokról mer beszélni közvetlenül leleplezése után. CJzsora és sakterolás. Budapest, 1912. október 21. (Ar. E. dr.) A hitelezők az adósokkal ősidőktől fogva ellenséges viszonyban állanak. A kánonjog a kamatszedést általában tiltja, mig a világi jogok hol a hitelezők, hol az adósok álláspontjára helyezkednek és ehhez képest vagy a feltétlen kamatszabadságct mondták ki, vagy megállapították azt a maximumot, amelj-en felül szedett kamatokat már büntető tilalom alá helyezték. Hazánkban az 1868. XXXI. t. ez. a kamatszabadság elvi álláspontján állott, mig a ma is érvényben levő 1877. VIII. t. ez. 4. § a kimondja, hogy nyolez százaléknál magasabb kamat a biró által nem állapítható meg és az ezt kiegészítő 1883. XXV. t. ez. büntetést ró arra, aki másnak a szorultságát, könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva, olyan kikötések mellett hitelez vagy ád fizetési halasztást, melyek a túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak vagy a kezesnek anyagi romlását előidézni vagy fokozni alkalmasak ; vagy olyan mérvűek, hogy az eset körülményeihez képest a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanság mutatkozik. Nagy fogyatkozása azonban ennek a törvénynek az, hogy az uzsora vétségét csak inditványozás esetén üldözi, mert az adósok Egy kérub annak fényes ajtaját. Kinek szivében ég a hit világa, Küszöbén csakis az léphet át. Oh az egész föld nem üres, kihalt!. . . Az Isten áldja a tisztes ipart! . . . És hol találjuk meg a számüzöttet, A szárnyaló, a tüzes ideált? S hol áll virágos szirten a szigetke, Amelyen nem kell félnünk a halált? S hol áll a vár, a békességnek vára, S a templom, melyben él a szeretet? — Itt álltok ma és ünnepeltek benne!. . . Nem lelkesedni itt ma nem lehet! Öröm tölt el minden igaz magyart: Az Isten áldja a tisztes ipart!.. . Derűs lélekkel, ünneplő szivekkel Köszöntünk Téged, oh nagy Istenünk ! Mert ünnepet készítettél minekünk, Kik fárasztó munkába’ szenvedünk. Oh mintha ma a mennyországba’ lennénk!... Mert megjelent a béke angyala, Es boldogság fakaszt imát szivünkben; Megharsan, zeng az angyalok kara. Hallgasd, Uram, e zengő égi kart : Az Isten áldja a tisztes ipart! nem mernek élni az inditványozás jogával hitelezőik ellen, akik kölcsöneiket felmondhatják és az adósokat teljesen tönkre tehetik — lesakterolhatják. Szatmár városában a kir. ügyészség felhívást intézett a város polgárságához, amely felhívásban a kir. ügyészség konstatálja, hogy az uzsora már nemcsak Tartolczon és Avas- felsőfalun, hanem Szatmár városában is any- nyira elharapódzott, hogy a bankok 18—20 százalékot, sőt olykor még ezt is felülhaladó kamatot szednek. Kéri a lakosságot, hogy a leszámítolási jegyzékeket juttassák el hozzá és tegyenek a bankok ellen feljelentést. A kir. ügyészségnek ez a felhívása igen szokatlan ugyan, de dicsérendő, mert mutatja, hogy a kir. ügyészség hivatása magaslatán áll és a polgárság érdekeit kívánja szolgálni. Más kérdés azonban, hogy ez a felhívás az uzsorát megszüntetni alkalmas-e? Nézetünk szerint a kir. ügyészség munkája mindenesetre üdvös, de nem alkalmas arra, hogy az uzsorát kiirtsa, vagy szükebb térre szorítsa; épenugy, mint egyes mocsárvirág kivágásával nem lehet a mocsarat kiszárítani. Az uzsora főbb okai a következők: 1. Vidéki városainkban a bankokat nem a közszükséglet, hanem egyesek szereplési viszketegsége vagy sértett ambicziója hozta létre. Ha valamely bank igazgatója vagy ügyésze a választáson kibukott, a kibukott igazgató vagy ügyész mindjárt uj bank alapításához fogott arra való tekintet nélkül, hogy uj bankra szükség volt e vagy nem. A közszükséglet kielégítése csak az alapitó tervezetekben szerepelt, a valóságban azonban a bankra semmi szükség sem volt. 2. Ha egyes vidéken uj ügyvéd telepedett le, akkor a rokonság mindjárt bankalapításon törte a fejét és nem nyugodott addig, mig a bank részvényei nem jegyeztettek s az uj bankot meg nem alapították. Az ügyvédek szaporodása a bankok szaporodásával egyenes arányban áll. Az emberek abban a téves hitben élnek, hogy csak annak az ügyvédnek lehet keresete, akinek legalább is szövetkezeti ügyészsége van. Bankjaink ma már annyira elszaporodtak, hogy tisztességes utón még csak administrativ kiadásaikat sem tudják megtermelni. Haszonnal tehát csak úgy dolgozhatnak, ha uzsoráskodnak. 3. A keresztyén társadalom a körülötte élő nemzetközi fajú egyénektől eltanulta, hogy kifelé éljen ; többet mutasson, mint amennyi a belső értéke és ehhez az anyagi eszközöket nem munkával, hanem váltónyar- gaJással szerezze be. Az ilyképen felépült csillogó, fénylő, de nem arany társadalmat a gazdasági válság első szele az uzsorás karmaiba kergeti. Az ilyen demoralizált társadalom elfogad minden kölcsönt, amelyet csak feléje nyújtanak. 4. A hirtelen meggazdagodás vágya az embereket erejüket felülhaladó vállalkozásokba hajtotta. Nagyon sokan vannak, akik a pénzbőséget hitelre épült vállalatokkal akarták kiaknázni. A gazdasági válság fuvalma az ily vállalatokat egymásután söpri el. Ezek a vállalatok bukásuk előtt természetesen inkább uzsorás kamatokat fizetnek, csakhogy hitelüket, egyedüli létalapjukat, amig lehet, fenntartsák. A külháboruk, belső viszályok, a -munkabérek drágulása, a nyersanyagok áremelkedése, a külföldi iparczikkek beözönlése és hitványsága, népünk tanulatlansága és hiszékenysége mind-mind okai az uzsoráskodásnak, amelyeknek megszüntetéséhez egy vidéki törvényszék mellé rendelt ügyészségnek még oly dicsérendő, még oly buzgó, még oly üdvös rendelete és akarata is csak porszem a szélben. Aki Igazán finom, kényelmes, elegáns és tartós honi gyártmányú lábbelit akar vásárolni, * az forduljon bizalommal YujaJánosüH Szatmár, Deák-tér ■ (Keresztes András-féle ház), m aki dúsan felszerelt ozlpö-raktárában csakis valódi finom bőrből a már is világhírű hazai gyárakban készült ozlpö— két és csizmákat nagyon Is verseny- képes árakban hozza forgalomba és üzletéből minden olesóbbrendü készítményt, a szokásos bőr- és talputánzatokat teljosen kiküszöbölte, s akinek árui eslnosság dolgában Is párját ritkítják. Kívánatra mérték ntán bármilyen kivitelű ezlpők és csizmák la készülnek.
